Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda

Királyi fehér fővárosunk Sicambria, Alba Regalis, Fehérvár, Buda Vetus, Ősbuda azaz Óbuda, Szűz Mária sziget, Veteri Pest-Antiqua Pest ősi városaink és múltunk eltitkolt történelmünk kutatásával és feltárásával foglalkozó oldal

A PILISI CISZTERCI APÁTSÁG
ÉS A SZENTKERESZTNEK SZENTELT
PILISI PÁLOS KOLOSTOR
ÉPÍTÉSZETI MARADVÁNYAI
IRTA
KROMPECHER LÁSZLÓ
KIRÁLYI MAGYAR EGYETEMI NYOMDA BUDAPEST, Vlll., MŰZEUM-KÖRŰT 6. SZ.

A Pilis-hegy tövében, a pestmegyei Pilisszentkereszt
kisközség házaitól alig négyszáz méternyire földig eh
pusztult, de nagykiterjedésű falmaradványok vannak.
Valamikor e romot Hunfalvy^ és Rupp^ még pálos em*
léknek tartotta. De újabb íróink (Csánki)*^ és összes
műtörténészeink (Henszlmann, Arányi, Gerecze, Ró*
mer, Möller, Divald)* cisztercinek állítják, Békefi ily
értelemben kétkötetes vaskos munkát^ ír róla, építé*^
PilisvóröÁván völgy \ \ Potnázi völgy
1. ábra. A pilisi romok környéke. Lépték 1:200.000.
szeti műrészleteit jellegzetes ciszterci profilokként is?
mertetik, s mindnyájan úgy kezelik ez emléket, mint
az egykori pilisi ciszterci apátság (Monasterium de
Pilisio Ordinis Cisterciensis) romját. E feltevés hivata?
los megkoronázása volna kultuszkormányunk az a lé?
pése,® amely a rom területét a vallásalapítványtól meg?
szerezve, a zirci apátságnak abban a reményben, hogy
ott ásatásokat indít, tulajdonába kívánja átadni.
Érdekes lesz kimutatni, hogy e meggyökeresedett fel?
tevést a legújabb kutatás miként dönti meg, miként
agnoszkálja a romot az egykori Szentkeresztnek szén::
tett pilisi pálos zárda (Conventus S. Crucis Ordinis S.
Pauli I.. Eremitae) maradványaként és a fentemlített
pilisi ciszterci apátság valódi romját miként találja
meg tőle néhány kilométernyire, a mai pomázi határ
egy eddig fel nem fedezett romcsoporijában.
Alábbiakban állandóan két romról lesz szó. Egyik a
Pilisszentkereszt kisközség határában 487. és 488.
hrsz.íok alatt fekvő rom, mely eddig is ismert volt és
a ciszterci kolostor maradványaként szerepelt.^ Ezt a
romot e cikkben szentkereszti romnak fogjuk nevelni.
A másik Pomáz nagyközség határának szélén van, kö*
zel Pilisszentkereszthez, 5772. és 5773. hrsz.^ok alatt s
ez eddig ismeretlen volt. RómCr ugyan 1863íban felvá==
zolta, de rajzát eddig egész másra interpretálták.''
E cikkben nagykovácsi rom néven idézzük, mert Pomáz
nagykovácsi dűlőjében fekszik.
1184íben a franciaországi Acey kolostorából ciszterci
szerzetesek telepedtek le a Pilisíhegységben és meg?
vetették a pilisi apátság alapjait. Az apátság szép sze^^
repet vitt hazánk egyháztörténetében. De 1358 óta erős
anyagi, sőt erkölcsi hanyatlást mutat, 1526íban pedig
a török a kolostort felperzseli és a rendtagokat elűzi.'
Hasonló ehhez a Szentkeresztnek szentelt pilisi pálos^
kolostor története. Özséb esztergomi kanonok 1246íban
a Pilis barlangjaiba vonult vissza remeteéletre, oda
társakat gyűjtött és megalapította a későbbi pálos
remeterendet. Kolostoruk I250?től 13004g a pálosrend
akkori fejének, a tartományfőnöknek székhelye és az
ország legfőbb kolostora volt; 1374 óta nem hallunk
róla.^°
A török kiverése után Szántó község felett romokat
találtak: a mai szentkereszti romot. A pesti pálos kon^
vént elfoglalta ezt a területet azon a címen, hogy ezek
a közben megszűnt. Szentkeresztnek szentelt volt test?
vér^zárda maradványai.^^ Nem volt, aki ellenkezzék.
Később VI. Károly császár osztogatni kezdte a fel^
szabadított magyar terűleteken élt egykori egyházi
méltóságok címeit. így kapta 1712íben Nezorin Flórián
wellehradi (morvaországi) ciszterci apát a pilisi apát
címét azzal a kikötéssel, hogy feltámasztja az apátság
got. 1712íben Nezorin hivatalos közegek közbenjötté^
vei a helyszínen beiktattatja megbízottját ugyanennek
a szentkeresztí romnak birtokába.^^ E másodszori be^
iktatásról a tulajdonos, a pesti pálos konvent csak utó^
lag értesül és azonnal tiltakozik — egyelőre az egyházi
hatóságok előtt. A két rend között tárgyalás követke*
zik, majd a ciszterciek perlik a birtokot, de eredmény?
telenűl; végül a per ítélet nélkül megszakad s a pálosok
birtokban maradnak.^^ II. József alatt a birtokot lefog*
lalják, majd a vallásalapítványhoz csatolják, amelynek
máig is birtokában van.
A múlt század hatvanas éveiben műtörténészek kez;*
denek újra foglalkozni a szentkereszti rommal; de a
perről mitsem tudtak és egyszerűen, indokolás nélkül
a nagymultú ciszterci kolostor maradványait vélték
megtalálni." A feltevést az utódok kritika nélkül át?
vették. Végre Békefi Rémig értesült, hogy az eredet
kérdése nem áll vitán felül; ezért könyveiben bőven
tárgyalja a kérdést, míg végül ő is a fent említett — sze?
rintem téves — eredményre jut.^^
Látható, hogy eddig két esetben volt vita tárgya a
szentkereszti rom eredete: a ciszterci#pálos per folya*
mán és Békefi könyvében. A helyzet azonban azóta
tetemesen változott, mert egyrészt a közelben másik,
nagykiterjedésű romot találtunk, másrészt alaktani és
alaprajzi ismereteink Békefi óta bővültek.
Vizsgáljuk meg újra a körülményeket, tegyük hozzá
a legújabb kutatások eredményét és rajzoljuk meg vé^
gül azt a helyzetképet, amelyet mai ismereteink alap^
ján elfogadhatunk. Tárgyalásunkat az eddigi érvek so^
rozatos kritikája és az újabban vizsgált körülmények
csatolása alkossa.
I. Békefi azt állítja, hogy a szentkereszti rom a cisz?
tercieké, mert a rom ma a székesfehérvári, tehát a régi
veszprémiből kihasított püspökség területén van; amint?
hogy az összes oklevelek szerint az egykori ciszterci
monostor veszprémi területen volt és a pálos idegen,
esztergomi püspökség területén.^® A mai székesfehér?
vári (veszprémi) sorolás azonban nem jelent semmit.
A török után e lakatlan határerdőt azzal a szomszédos
plébániával vonták egy egyházmegyei fennhatóság alá,
amely éppen elsőnek vette az akkor alakult telep né?
hány lakóját lelki gondozásba. Ez pedig történetesen
Szántó volt. Tehát a rengetegben alakult telep. Pilis?
szentkereszt is a veszprémi egyházmegyéhez tartozó
lett^^ és senki sem törődött az erdei tisztás törökelőtti
viszonyaival. A mai egyházmegyei hovátartozóság te?
hát csak törökutáni új körülmények következménye.
Következtessünk. A két kolostorrom feltűnő nagysá?
gából biztos, hogy itt a két fenti kolostorról lehet csak
szó. Másrészt tudjuk, hogy esztergomi egyházi fenn?
hatóság alatt kettejük közül a pálos zárda állott. Vé?
-gül láttuk azt is, hogy a két rom közül a szentkereszti?
nél tényleg lehetséges a határváltozás, vagyis egykori
esztergomi illetékesség. Mindebből világos, hogy itt
határváltozás tényleg történt és ez a szentkereszti ro?
mot érintette; és akkor a szentkereszti rom a pálos?
kolostor maradványa.
II. Békefi a következőket írja: a ciszterci monostort
így jelölték: Monasterium de Pilisio, tehát a mellette
keletkezett község neve is Pilis.^® És folytatja: Pihs?
szentkereszt egyenlő Pilis, mert 1. I762?ben a pesti
pálos konvent regesztrumának egy tétele a két jelölést
azonosnak veszi, 2. 1.889#ben a nép a községet rövide.n
Pilisnek hívja. Tehát Monasterium de Pilisio egyenlő
Pilissel és Pilis egyenlő Pilisszentkereszttel. Két törté*
neti érvnek nem nevezhető, valószínűtlen vagy újkeletű
analógiából azt a következtetést vonja le Békefi, hogy
Monasterium de Pilisio azonos Pilisszentkereszttel.
Békefi érvelése vagy megdől, vagy önmaga ellen for*
dul. Megdől azért, mert amíg bármelyik kolostor állt,
akkor még nem létezett a község. A község a kolostori
rok pusztulása után legkorábban 226 év multán tele*
pült!^® Nevét pedig helybeli lakosok semmiképen, de
még a szomszéd községek lakosai sem közvetíthették,
mert azok is közben teljesen kipusztultak és új (nagy*
részt tót) telepesekből alakultak. Csak a török utáni
első birtokos, a pesti pálos konvent adhatta nevét,
amely az igazságra ráhibázott és a saját rendjebeli,
Szentkeresztnek szentelt pálos romot vélte megtalálni.
Innen a melléje telepített és köveiből épült község
Szentkereszt neve. Ha pedig elfogadnók Békefi téves
érvelésének téves kiindulását az egy idő ben fennálló
község és monostorról, annak eredménye is csak az
volna, hogy Szentkereszt község nevét a Szenkereszt*
zárdáról kapta, amely mellette állt (tehát a mai iszent*
kereszti rommal azonos), nem pedig a messze hegyen
túl fekvő másik kolostorról. Békefi erőszakosan érvelt,
amikor feltételezte, hogy a ciszterci kolostor mellé állí*
tólag települt község nevét egy erdőrengetegén túl, más
község mellett, más egyházmegyében fekvő idegen ko?
lostorról vette volna. A község nevével a közbevetett
törökuralom és népességícsere miatt nem lehet egyik
irányban sem érvelni.
III. IV. Béla király 1254. évi megerősítő oklevele^**
felsorolja a pilisi apátság birtokait; ezek között van
prope eandem ecclesiam villa Kuachi, maga az egvház
mellett Kovácsi falu. Kovácsi falu helye, ma Pomáz
nagyközség nagykovácsi dűlője, szomszédos Pilisszent^
kereszttel, tehát Békefi szerint^^ — nagyon helyesen —
a szentkereszti romra jól illett ez a helymeghatározás.
Ma azonban olyan romot találtunk, amely nem egy óra
járásnyira szoms.zédja, hanem kellős közepén van a
nagykovácsi dűlőnek: a nagykovácsi romot. Ennek fel*
lelése után persze Békefi okleveles bizonyítása éppen
a nagykovácsi romra fényesen illik.
IV. Békefi így érvel: völú,y, erdős terület, víz és zord
vidék — és ezzel megvan a ciszterciek letelepedésére
elégséges feltéteV^ Ez szóról*szóra ráillik a nagykovácsi
romra és a Pilis sok más helyére.
V. Minden, bárhol felmerült érvvel foglalkozni kívá^
nok. A szetitkereszti romok ciszterci voltát védi H. T.
S. O. Cist. a következőkkel: a szentkereszti rom ki*
ásott kolostorudvara 21X25 méter'" (tévedésből 24X28
métert írt). H. szerint egy pálos*, tehát remete^kolostor
nem lehet ilyen nagyméretű.'* Az érvelés feltétlenül
megdől; a szentkereszti rom udvara t. i. 21X25 m, a
nagykovácsié kb. 23X34 m,'^ vagyis már mindkettő fel^
tűnőén nagy. Tehát akármelyik volt is a pálos, annyi
bizonyos, hogy a nagyméretűség már se nem bizonyító,
se nem kizáró ok.
VI. H. T. S. O. Cist. azt írja, hogy kútkápolnát a
pálosoknál sose látott, a szentkereszti romnál pedig
van kútkápolna.^® Azzal felelek, hogy Magyarországon
száznál több pálos^kolostor volt, ezek közül pedig
eddig vagy tizenöt igen jelentéktelennek alaprajzát is*
merjük. E néhány apró romból nem lehet a rend egyik
legfőbb monostorára kizáró érvet kovácsolni. Viszont
pedig a ciszterci kolostoroknak egyáltalán nem szűk*
séges tartozéka a kútkápolna. Csak a német kolosto*
rokban gyakori, Franciaországban azonban — ahonnan
Pilis is települt — éppen ritka.'^ Tehát a kútkápolna
létezése a pálosok ellen nem kizáró ok, sem a ciszter*
ciek mellett nem szükséges érv.
VII. A wellehradi ciszterci apátnak a pesti pálosok
ellen folytatott pere két érvelés körül forgott.'^ Egyik
körülmény IV. Béla király felmutatott megerősítő ok*
levele aktualitási kérdése volt; a pálosok e fiskálisí
fogását a bíróság nem tudta legyűrni; ma azonban két*
séget kizáróan tudjuk, hogy az oklevél csakugyan a
ciszterciekre vonatkozik, bár a ciszterci szó nincs
benne kiírva. A per másik érve sokkal érdekesebb.
Miért éppen ez a (szentkereszti) rom volna a ciszterci,
mikor a Pilisíhegységben más romok is vannak? Azért,
felelték a ciszterciek, mert IV. Béla király oklevele sze^
rint prope eandem ecclesiam villa Kuachi, Ezt az is*
méretes körülményt — a per Achilles-sarkát — a III.
fejezetben eredménnyel tárgyaltuk.
VIIL Forduljunk a pálosok évkönyveihez tanácsért,
ök is adnak némi felvilágosítást. A kolostorukra vo*
natkozó, itt-ott felbukkanó megjegyzéseik vájjon me*
lyik romra illenek rá? A pálos^rendháznak ez a rendes
megjelölése: Conventus S. Crucis in Pilisijs propé
Szántó.'® Szántó mellett. Vessünk egy pillantást a tér*
képre és belátjuk, hogy ez bizony a szentkereszti rom
helyére vonatkozik.
IX. Hogy írja le a pálos feljegyzés a helyet, ahol
Özséb kanonok remetéskedett és később kolostort épU
tett? Juxta speluncnm triplicem,^^ egy hármas barlang
mellett. A nagykovácsi romnál messze földön nincs
semmi barlang; a szentkereszti rom mellett ott vannak
a Pilistfhegy híres, barlangos sziklafalai, . ott van az
ördöglyuk háromágú hatalmas földalatfi teremsora.
Tehát ez a leírás is a szentkeineszti rom pálos voltára
utal.
X. Meg kívánom említeni Hunfalvy adatát, aki az
esztergommegyei Kesztölc kisközség feletti Klastrom^
puszfa^majornál véli megtalálni a Szentkeresztnek szen*^
telt pálosi^kolostor helyét.^^ Hunfalvy azonban itt két
hibát követ el: egyrészt újra megtalálja ugyanannak a
Szentkereszt pálos^kolostornak a helyét, amelyet
könyve első kötetében már Pilisszentkeresztre elhelyezett;^^
másrészt ide akarja temetni Gertrúd királynét,
aki pedig köztudomás szerint egyáltalában nem is
pálosítemplomban, hanem a pilisi ciszterciek egyházaid
ban nyugodott. Látható ezekből az elírásokból, hogy
Hunfalvy nem foglalkozott alaposabban e kérdéssel.
Érvet egyébként nem is említ. Leszögezem, hogy az
esztergomi érseki levéltárban három hiteles határleíró
oklevél van, amelyből kitűnik, hogy e tájékon a pilisi
ciszterci apátság birtoka feküdt.^* Nyilván innen ered
a Klastrompuszta elnevezés. A pálos^zárdát viszont az
oklevelek e vidéken nem ismerik.
XL Dr. Arányi Alajos orvosprofesszoríarcheológus
ISSlíben azt javasolja a Műemlékek Országos Bízott:?
ságának, hogy Pilis^Szt.^Kereszten: az egykori monostor
helyén fogjanak római tárgyak utáni ásatásba.^*
Valószínűen félrecsúszott a tolla.
XIL Nagyrészt újságcikkek nyomán ír Pámer László
S. J., amikor a szentkereszti pálos^zárda helyét a Nyer?
gesújfalu melletti Pélifölddel azonosítja.^^ Ezen feltevés
mellett mindeddig csak a név azonosságát hallottam
megokolásul, s azt a körülményt, hogy Pilisszentkeresz?
tet tekintélyes műtörténészek a cisztercieknek foglal?
ták le. A hely annyira távol esik a pilisi pálosok szóban
hozható vidékétől, hogy nincs okunk Fuxhoffer és
Czinár véleményét,^® a péliföldi rom templárius erede^?
tét pálosok ötletszerű feltételezésével vitatni.
XIIL A ciszterci rendházakat mindig a rend szigorú
szabályai szerint és saját építőmestereikkel építették.
Az egymásból település szerint, az egymáshoz való
atya? és leányapátsági viszonyból megrajzolhatjuk a
ciszterci apátságok családfáját. Az egymásból telepü?
lés e családfája pedig maga után vonta a szervezet, sőt
bizonyos mértékben a szellemi és a gyakorlati irányok
családfáját. Ilyen különböző irányok fedezhetők fel a
ciszterci építészettörténet vizsgálata folyamán is. Érté?
kes lehet tehát valamely kolostor vizsgálatánál alapítói
és alapításai sorozatának ismerete.^^
C/aírvauxí(ClaraíVallis)íból települt 1131íben Chers
lieu (CarusíLocus). Cheríieuből települt 1136íban Acey
(LocusííAccinctus, Aceyum). Aceyből 1184ííben Pilis
(Püisium). PiHsből 1190^ben Pásztó és 1232^ben Béh
háromkút (Trés Fontes de Beel Cumanorum). Cherlieu?
bői ezenkívül települt 1138?ban Hauterive (Alta^Ripa);
2. ábra. A nagykovácsi rom (Pomáz) alaprajzi vázlata. Rómer
1863. évi, valamint KrompecherL., Benedek Fr., Kovács B. 1927.
évi felvételeinek nyomán. A fehéren hagyott falak feltételezettek.
Lépték 1:400.
Hauteriveből 1185íben Kappel (Capella); mindkét
utóbbi Svájcban. E csoportból ismerjük Clairvaux,
Cherlieu, Acey, Bélháromkút, Hauterive és Kappel ere?
deti alaprajzait, ezenkívül Clairvaux és némileg. Pásztó
második alaprajzát. A templomok a fontenayi ciszterci
típust követik, bár Clairvaux második alaprajza és
Cherlieu elrendezése annak a XII. századvégi ciszterci
építészeti irányzatnak a képviselői, amely a clairvauxi
törzsben rövid néhány évig közbevetve uralkodván,
egyikét csoportbeli nagyobb templomnál a kápolna?
koszorús rendszert alkalmazta. Igaz ugyan, hogy Pilis
és Pásztó éppen e kritikus időben épülhettek, mégis ez
a kápolnakoszorús elrendezés Magyarország e sorozatsa
béli ciszterci kolostorainál nem érvényesült. Ezt a fel?
tevést valószínűvé teszi az a tapasztalat, hogy kápolna*
koszorús elrendezés csak nagyméretű templomoknál
alkalmas és tényleg csak ilyenekilél ismeretes. Sőt a
Pásztóról fennmaradt, bár hitvány, 16994 felvéteP a
kápolnakoszorút teljesen kizárja. Marad Pilis. Ezek*
után joggal várhatjuk Pilisen a sorozatba beleillő fon?
tenayi háromhajós, kereszthajós, egyenes záródású,
mellékoltársoros templomot és a hozzája csatlakozó,
nem túlságosan nagyméretű kolostort,
A szentkereszti romnál ismerünk egy 24X28 m mé*
retű kútkápolnás keresztfolyosót.^® Körülötte bozótok
és nagy földalatti romterület. Semmi meg nem állapít*
ható, nem is sejthető; csak alapos, nagyarányú ásatás
deríthet itt napfényt az alaprajzra. A nagykovácsi ro*
mot ábránk mutatja be. Föld felett alig egykét kő van,
az alapfalak jórészére csak a föld púposodásából lehet
következtetni. Felmérésemnél félve dolgoztam, nehogy
képzeletem többet láttasson a biztosnál. Felvételemet
akkor láttam igazoltnak, amikor a két hónappal később
fellelt Rómer*féle 1863*as felvételler csaknem tökéle*
tesen egyezőnek találtam.
A nagykovácsi alaprajz teljesen beleillik a ciszterci
kolostorok szokásos elrendezésébe, egyháza falának
fennmaradt részleteiből pedig egyértelműen rekon*
struálható az előbbi sorozatból ismert és várt fontenayi
típusú ciszterciítemplom. Rómer félszázada kallódó váz*
latának helyes interpretálása és a nagykovácsi rom új
felderítése döntő érvet hozott a pilisi monostorok kér*
désébe. Acey utódjának, Pásztó és Bélháromkút elődje*
nek alaprajzi felismerése után nem lehet kétséges, hogy
a Poiház határában lévő nagykovácsi rom az egykori
nagynevű pilisi ciszterci apátság maradványaival azonos.
XIV. Békefi Rémig éívelése folyamán nem feledkezik
meg az építészeti részletek figyelembevételéről. És
összehasonlítva az általa Pilisszentkereszten talált egy*
két emlékszem részletet a bélháromkúti faragványok*
kai, azt írja: lelkem valósággal repesett örömében, mU
dőn a bélháromkúti, másként apát falvi templom meg*
tekintésekor, ennek részei s az általam összeszerzett
darabok között nagy rokonságot, sőt megegyezést találtam,'"^
Ezzel szemben mindkét emlék ismeretében meg kell
állapítani, hogy közöttük megegyezés, sőt rokonság
nincsen. Ellenkezően, a fennmaradt korrespondáló rész*
letek (például a bárki által ellenőrizhető fejezetek) élénk
tanúi egy több évtizedes szembeötlő távolságnak; e két
távoli kor ezenkívül még fordított viszonyban is van
egymással, mint azt a ciszterci kolostorok alapítási
sorrendje és Békefi elgondolása megkívánná.
A szentkereszti romokból származó más faragott kó*
vekből azonban nemcsak ezt az általános negatív meg*
állapítást vonhatjuk le. Állítsuk össze a valószínű épí*
tési korokat és ezután nézzünk meg néhány érdekesebb
szentkereszti követ.*^ A Fragmen adatai szerint*^ Özséb
1246 és 1250 között kis kápolnát (ecclesiola modica),
1250íben kis rendházat (monasteriolum) épített, végül
}0 Í282 go 1290 közti időből származik, f&SrS^feé^k^ <^ v
Kun László király serege 1278 és 1282 között felperzseli.
^*'f Ilii?'' Í i «l:telH'f'
,5i4i^«l^.. • ji-..^ili|j
3. ábra. Pilisszentkereszten talált díszes kapu-süvegkő.
De királyi parancsra és bőséges királyi adományokból
1282 és 1290 között újra épül. 1300 óta veszít jelentőd
ségéből. Az 1254íig végrehajtott építkezések apró
faalkotmányok lehettek. Az első (1254—1270) kőépit^
menyből a Kun László^éle pusztítás miatt kevés marad::
hatott. Feltételezhetjük, hogy az épületek magva az
Sg: t^SZ és 1290 közti időből származik.
A maradványok legérdekesebb darabja a közölt kapu^
süvegkő. Kirí a többi kövek közül. Egymagában is doku^
mentum a ciszterci feltevés ellen: semmiesetre sem
aceyi települök 1200 tájéki franciaíciszterci munkája,
hanem jellegzetesen magyar, bár nagyon késői és pro*
vinciális alkotás. Egykor értékes dokumentum lesz az
árpádokkorabeli önálló magyar kőfaragóiskola kutatójának
kezében! (E faragvány testvérét megtalálni a Nem*
zeti Múzeumban: XI. századi párkánytöredéknek áa^
tálva.)
A négy közölt bordaszelvényt ismerjük a szenti
kereszti romokból. Egyelőre biztosan csak annyit lehet
róluk megállapítani, hogy nem lehetnek az aceyi tele^
pülők faragványai: hiányzik róluk a ciszterci iskola jel?
legzetes sarkantyú^tagja.
A bordaszelvényekkel egykorúnak mondható a fenn?
maradt (kis részben Békefinél közölt) több lábazat és
fejezetrészlet. Egy apró körablak töredéke a fenti kapu?
süvegkővel egyidős, önálló munka volt a nagyrészt
rekonstruálható, 2*35 m átmérőjű gyönyörű faragott
4. ábra. Pilisszentkereszten talált bordaszelvények
1. Henszlmann 1872—73. évi rajza a Műeml. Orsz
Bizotts. rajztárában; nem hiteles, nem ellenőriz
hető. 2. Békefi felvétele 1889 bői* nem ellenőriz
hető. 3. Krompecher L., Benedek Fr., Matula I.
felmérése 1926 ból; Békefi is közölte. 4. Krompecher
L., Benedek Fr., Matula I. felmérése 1926-ból.
Lépték 1 : 20.
hatpilléresíhatoszlopos vörösmárvány kútmedence. Egé?
szén késői — talán az épülettől különálló — volt a ta?
Iáit díszes fiale?végződés.
A kövek — ha beszélnek — a ciszterciek ellen beszél?
nek.
XV. A közölt padozattégláról egyelőre csak annyit
állapíthatunk meg, hogy e kisméretű, állatékítményes
tégla nem lehet aceyi telepesek 1200 tájéki ciszterci
munkája, mert azok az időtájt tudvalevőleg csak nagy?
méretű, növény? vagy mértani?díszes téglákat használ?
tak.*^
Végigfutva megállapításainkon, láthatjuk, hogy a leg?
elől bejelentett új felfogás mellett több erős érv világo?
san bizonyít, viszont ellene nem maradt egyetlen helyt?
álló vélemény sem.
Az egyházmegyei illetékességgel való érvelés ellen?
őrzése az új megoldást teszi valószínűvé (L). IV. Béla
király oklevelének és a Fragmen?Panisnak helymeghatá?
rozása két egymástól független határozott bizonyíték
felfogásunk mellett (III., VII. és VIII.). A község névé?
bői — üjkori és önkényes lévén — következtetni nem
lehet (II.). A környék külsejével és a falmaradványok
terjedelmével való érvelés az új rom megismerése óta
elesik (IV. és V.), a Kesztölccel, Pélifolddel való kísér?
létezés, a TÓmai nyomok ieltételezése laikus irogatás
vagy sajtolviba (X., Xlí. és Xl.y A kútkápolna létezé*
sével nem érvelhtünk (VI.). A mi nézetünket teszi eröí
sen valószínűvé a környékbeli barlangok fekvése (IX.).
Hiányosak a romokra vonatkozó építészeti ismére?
teink. A nagykovácsi romnál ismerjük az alaprajz
5. ábra. Pilisszentkereszten talált díszes
vörös padozatburkoló tégla. Természetes
nagyság: 17*5X 17*5 cm.
néhány vonását és ez nagyon lehetségessé teszi a cisz*
terei eredetet (XIII.), viszont a szentkereszti rom rész^
letci kizárják a ciszterci építést és helyenkint különs^
leges magyar kezekre vallanak (XIV. és XV.).
Ismereteink mai állásában arra az eredményre ju^
tünk, hogy a mai Pilisszentkeres^t mellett a pálos^rend
első. Szentkeresztnek szentelt kolostora állott és á cisz?
terciek egykori pilisi apátságának romjai Pomáz nagy*:
kovácsi dűlőjében fekszenek.
Nem tudjuk, hogy a Szentkereszt^páloskolostort lakói
mikor hagyták el. A talált késői fiále^végződésből való*
színű, hogy a XV. fezázád közepe felé még lakott volt a
hely, bár írott adataink 1374ígyel megszűnnek. A romok
törökutáni történetét a bevezető részben megismertük.
Pilisszentkereszt község 1752 és 1770 között települt és
összes házai a kolostor és templom anyagából épültek.
A heverő kövek közül néhányat ISóS^sban Rómer Flóris,
1872—73í:ban Henszlmann Imre lerajzolt. Békefi Rémig
1889íben egy-két faragott részletet összegyűjtvén,
Zircre vitte és könyvében közölte. A kövek Zircen
megtalálhatók. 1913:sban Gerecze Péter a Műemlékek
Országos Bizottságának tetemes költségén kiásta a
keresztfolyosó szélső falait és a talált több fuvarra való
díszes faragott követ a pilisszentkereszti állami iskolása
ban halmozta fel és lajstromozta.*® Elszomorító tény,
hogy e lajstrom nem maradt ránk és a kövek közül is
már csak egy:!kettő található meg az iskola körül —
változatos alkalmazásban. Remélem azonban, hogy a
régiségek legújabb vándorlását nyomon követve, néhány
értékesebb példány még ki lesz nyomozható.
A pilisi ciszterci kolostornak (nagykovácsi rom),
Gertrúd királyné nyughelyének története megszűnik a
mohácsi vésszel. Csak Rómer vázolja fel 1863íban alap?
falait. Megmaradt köveiből épültek a környékbeli pusz;?
ták, s néhány éve állítólag sokat aprítottak az alatta
vezető kocsiútra. Ez év tavaszán a tulajdonos Teleki
József gróf készségesen engedett nekem néhány nyom?
nyi ásást; komoly eredményt azonban itt csak terv?
szerű nagyobb földmozgósítás hozhat.
A két pilisi kolostor kutatása nincs befejezve. A levél?
tárak további anyaga és a feltárandó alapfalak tanú?
sága még új fényt vethet a kérdésre. De addig is korri?
gálnunk kell a régi nézeteket és el kell fogadnunk az
új kutatások megállapításait.
A tanulmányommal kapcsolatos időtrabló külső kuta?
tásokat és a felmérési munkákat Benedek Frigyes és
Matula István építészhallgatók, valamint a 307. sz. Esze
Tamás cserkészcsapat néhány tagjának önzetlen segít?
ségével végeztem.
Irodalom.
1. Magyarország és Erdély eredeti képekben. írta Hunfalvy
János. I. kötet. Darmstadt, 1863, 202. old. — 2. Magyarország
helyrajzi története. Irta Rupp Jakab. I. kötet. Pest, 1870,
244. old. és nyomában Ádám Iván cikke. Egyházművészeti
Lap, Budapest, 1883. évf!, 69. old. — 3. Magyarország történelmi
földrajza a Hunyadiak korában. Irta Dr. Csánki Dezső.
I. kötet. Budapest, 1890, 14—15. old. — 4. Műemlékek Orszá^^
gos Bizottsága rajztárának . „Pilisszentkereszt" borítékában
Henszlmann, Arányi, Gerecze rajzai; u. o. Rómer 12. számú
jegyzőkönyvében 31—32. old.; Oesterr. Revue, III. Jahrg.,
II. Bd., Wien, 1865, 200. old. és nyomában MöUer István, Tech*
nika, Budapest, 1926. évf., 10. sz., 250. old., valamint Magyar
művészettörténet. írta Divald Kornél. Budapest, 1927, 35., 37.
old. és Magyarország művészeti emlékei, írta: Divald Kornél.
Budapest, 1927, 48., 49. old.; Archeológiai Értesítő, Budapest,
1885. évf., XIX. old. — 5. A pilisi apátság története. 1184—
1541. Irta Dr. Békefi Rémig. Pécs, 1891; A pilisi apátság tör?
téneté. 1541—1814. írta Békefi Rémig dr. Pécs, 1892. — 6. A
m. kir. vallás^ és közoktatásügyi minisztérium 131.017/1923. sz.
ügyirata, annak utóiratai és vele kapcsolatos magánlevelek. —
7. Magyarország műemlékei. II. kötet. A műemlékek helyrajzi
jegyzéke és irodalma, összeállította Dr. Gerecze Péter. Buda*
pest, 1906, 632. old. „Pilis." — 8. Gerecze i. m., 630. old.
„Nagy^Kovácsi." — 9. Békefi i. m.: Pilis 1184—1541, 125., 128.,
158., 256., 275. old. — 10. Fragmen panis corvi proto^eremitici.
Vienna, 1663, 71—76., 80—83., 88—89., 97., 101—103., 155. old.
— 11. Békefi i. m.: Pilis 1184—1541, 120. old. — 12. Békefi
i.' m. Pilis 1541—1814, 109., 520—522. old. — 13. Békefi i. m.:
Pilis 1541—1814, 144—151., 523-524. old. — 14. Lásd: 4. jegy.
zet. — 15. Lásd: 5. jegyzet. — 16. Békefi i. m.: Pilis 1184—
1541, 121. old. — 17. Pilisszentkereszti plébánia história do?
musa. -4 18. Békefi i. m.: Pilis 1184—1541, 122. old. — 19. Pest.
Pilis^SolttfKiskun vármegye levéltára. Az 1752. évi conscriptió*
baa nem szerepel, az 1771. éviben előfordul Pilisszentkereszt
(SzenttfKereszt). Az 1770. évi urbarialis összeírás is megvan
a községről. — 20. Eredetiben: zirci apátsági levéltár D. 1.;
közölve: Békefi i. m.: Pilis 1184—1541, 316. kk. old. és u. o.
facsimile. — 21. Békefi i. m.: Pilis 1184—1541, 123. old. —
22. Lásd: 21. jegyzet. — 23. Műeml, Ofsz. Bizotts. rajztárának
„Pilisszentkereszt" borítékában Gerecze rajzai. — 24. H. T.
hozzám intézett, birtokomban levő, 1927 március 25.én kelt
levelében. — 25. Lásd: 2. ábra. — 26. Lásd: 24. jegyzet. —
27. Sigurd Curman. Cistercienserordens byggnadskonst. I.
Kyrkoplanen. Stockholm, év nélkül. — 28. Orsz. Levéltár,
curiai oszt. 4*19. csomag. — 29. Fragmen (i. m,), 85. oldal. —
30. Fragmen (i. m.), 73. oldal. — 31. Magyarország és Erdély
eredeti képekben. írta Hunfalvy János. U. kötet. Darmstadt,
1863., 20. old. — 32. Lásd: 1. jegyzet. — 33. Monumenta Ec
clesiae Strigoniensis. L. Crescens Dedek. Tom. III. Strigonium,
1924., 7., 104—106, 246—248. old. — 34. Archeológiai Értesítő,
Budapest, 1881. évf. XXV. old. — 35. Katholikus Szemle, XX.
kötet, Budapest, 1906., 418. old. — 36. D. Fuxhoffer. Monaste.
riologia. Recogn. M. Czinár. Tom. II. Vindobona et Strigonium,
1869. 142. old. — 37. Lásd: 27. jegyzet. — 38. Descriptio Mo.
nasterii B. M. V, de Pásztó, 602—627. old., zirci apátság kéz.
irattára 207. — 39, Lásd: 23. jegyzet. — 40. Műeml. Orsz. Bi.
zotts. rajztárában. Rómer 12. sz. jegyzőkönyvében 25—26. old.
— 41. Békefi i. m.: Pilis 1184—1541., 123—124. old. — 42.
Nagyrészt a pilisszentkereszti áll. elemi iskola épületében és
udvarán.—^43. Lásd: 10. jegyzet. — 44. Nemzeti Múzeum Tör.
téneti Osztály, 95—926. sz.; közölve Magyarország művészeti
emlékei. írta Divald Kornél. Budapest, 1927. 15. old. — 45.
Manuel d'archéologie frangaise. Lére partié. Par Camille En.
lart: I._,Arch. rel. Paris, 1902. 6. old.; Magyar művészettörténet
írta Divald Kornél. Budapest, 1927. 37. old. — 46. Müeml.
Orsz. Bizotts. irattárában 40/1914. sz. ügyirat: dr. Gerecze
Péter 1913 december 23.i jelentése.
Budapest, 1927. december.




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 94
Tegnapi: 95
Heti: 189
Havi: 3 510
Össz.: 1 762 798

Látogatottság növelés
Oldal: Pilisi Apátság
Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda - © 2008 - 2024 - albaregalis.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »