Buda lerombolása a "viharban"?  A képet Dravecz Zoltán kitünő kutatónak köszönjük!

Buda. A Duna jobb partján. Egykor az ország fővárosa, királyi székhely, Visegrádtól Zedier szerint fél, Bécstől Fröhlich Dávid magyar író szerint 54 mérföldre. Miután Szolimán török császár 1541-ben elfoglalta, azóta hatalmukban van. Az épületek maradványai Buda régi nagyszerűségét bizonyítják. Itt Korvin Mátyás híres magyar király héber és görög könyveket vásárolva Görögországban, említésre méltó könyvtárat alapított. A török nem sokat törődik a város rendben tartásával, szépítésével. Buda a nevét Budáról, Attila hun király — aki magát Isten ostorának nevezte — testvérének a nevéről kapta. Budát Attila, mivel gyanússá tették őt előtte, saját kezével ölte meg. Budától délre még ma is megtalálhatók Sicambria nyomai.

Buda leírása Oláh Miklós és Bonfini szerint:

-titkos föd alatti utak, rétek-halastavak!

Buda Ofen 1637-ben Nyugatról nézve

A ma ismert Budán, a krónikások épület és útleírásait egyszer sem tudták igazolni. Ezért kitalálták, hogy a krónikások hazudtak.

Volt-e 1243 előtt városias vagy falusias település a budai Várhegyen? Okleveles emléke ennek nincsen. Azokat az archaizáló feltevéseket, amelyek a budai vár építéskorát — az Anjou István herceg nevét viselő XIV. századi budai István-torony építtető jenek I. István királyt tartva — a XI. századra keltezték, vagy a Várhegyen románkori települést feltételeztek, az okleveles anyag semmivel sem igazolja, a régészet pedig megcáfolja.

A reneszánsz épületek alapjait soha nem találták meg, de a szobortöredékek kétségtelenné tették számukra Mátyás reneszánsz Budájának ottlétét.

Buda Ofen nyugatról nézve az 1500 évek második felében.

Buda nyugatról nézve a Pomázi fennsíkon! A botanikus kert hátsó fala ma is megvan! A nyári lak oszlopait a műholdas program mutatja!

Tamás Óbudai és Csókakői várnagy!

') N. K. A. 860 cs. 2. sz.
2) Clariss. Foson. 49. cs. 13. sz.
') Cod. Dipl. VIII. 4. 369.1.
') N. B, A. 860. cs. 24. sz.

') Fejér Cod. Dipl. Index p. 353. — N. R. A. 859. cs. 2. sz. 1. §.
') U. o. IX. 2. 527. 1.

') Clar. Foson. 63. cs. 18. sz., Mon. Vet, Búd. 20. cs. 11. sz., Cod. Dipl. IX. 599. 1.

*) Mon. V. Búd. 19. cs. 6. sz.
•) U. o. 19. cs. 8. sz,

A múltat vizsgáló történész, művészettörténész, régész,
különféle témákat kutatva, ha Buda városát
érinti, mindenképpen szembekerül a helyrajz
kérdéseivel Ez a város ugyanis története során
már többször elveszítette helyrajzi hagyományait,
háborúk és népességcserék révén megszakadt az
életnek, a helyben lakásnak az a folyamata, amelyben
családok örökítik tovább ismereteiket, intézmények
működnek folyamatosan és őrzik múltjuk
emlékeit. Topográfia, vagyis a szoros értelembe
vett helytörténet nélkül tehát nemhogy a hétköznapok
világát, a középkori várost, mint helyszínt és
a benne élőket, lakókat, de a történelmet formáló
nagy eseményeket sem tudjuk hol elhelyezni.

Végképp nem illik a ma ismert Budára ez a kép a régi Pomázt mutatja

A ma ismert Pestújhely(gy)-i Budai vár

Ugyanazon időpontban A ma ismert Pest-Budai vár királyi emberei

Buda visszafoglalása 1686. Frans Geffels festménye és a terület

Ez a kép szerintem nem a ma ismert Budát ábrázolja! 1 nagy sziget!

   A futóárkok a vár oldaláról nézve, a sok víz mutatja a földben, ugyanazt látjuk mint a festményen, de északról nézve. Az utász árkok!

                      Pető Imre képe ősBuda várvédői egyesület

• A müholdas kép több pontos azonosságot mutat!

• A bal felső sarokban található sziget szerintem nem a mai Margitszigetet ábrázolja ugyanis az abban az időben még 3 azaz három különálló sziget volt!
• Az utászszázadok futóárkait müholdas képen ma is látjuk!
• A mai Budán a "Gellérthegy" nem elötte hanem mellette van a várnak!
• Ofen Buda ostrománál a keresztény sebesülteket a Szentendrei szigetre szállították!
• A botanikus kert hátsó fala ma is megvan!
• Az ostromkor csapatösszevonásokat végeztek Buda és a Duna közt.

készítette: Pajzsvivő

ó-Buda nyugati falai Pomázon! Buda is the western walls of the Old Pomáz!

forrás:

Buda-pest és környékének helyrajzi története

 szerző: Jakab Rupp,Magyar Tudományos Akadémia. Történelmi Bizottság

• Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 1983)

Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
	Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107 (46. oldal)

*P* 2010.02.by Pajzsvivő

Oldal: Reneszánsz Buda
Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda - © 2008 - 2024 - albaregalis.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat