Alba Ecclesiae romjai egy XVIII. századi térképen!

Az országosan jelentős búcsújáró helyeken túl több, helyi jelentőségű kegyhely létezett. Közöttük legfontosabbak a Mária-tisztelet folytán kialakult helyek. Az óbudai fehéregyházi búcsújárás a hagyomány szerint a 11. századból eredt. Ott, Árpád fejedelem sírja fölé Szűz Mária tiszteletére templomot építettek. Ezt a „XIV–XV. században jelentős tömegeket vonzó… búcsújáró helynek említik”.[42]

Mátyás 1483-ban egy az óbudai prépostság területén álló középkori templomrom anyagának felhasználására kért engedélyt a pápától, Fehéregyháza helyreállításához.

Híresek voltak a budaszentlőrinci építőmesterek, ők építették fel a gótikus Magyarország mintegy 100 vidéki pálos kolostorát. Ők faragták templomaik kő faragványait, szobrait, a templomaikba temetkező előkelőségek sírköveit. Ők látták el - s ez a leglényegesebb - színesüveg-ablakokkal, sőt orgonákkal az ország valamennyi pálos kolostorát.64 1510 körül Vince mester volt az Óbuda feletti Fehéregyháza pálos kolostorának építésze. Vince mester segédje - Jakab remete - volt a budaszentlőrinci üvegablak-készítő műhely mestere. Jakab fráter ugyanitt önálló üvegablak-készítő üzemet is alapított. Feljegyezték, hogy nemcsak ő maga készített üvegeket, hanem az üvegkészítésre megtanította az ifjabb rendtagokat is.65
A rendházat 1526-ban a török kifosztotta, feldúlta a kolostort, a templomot és a műhelyeket. A pusztítás után a barátok újra birtokba vették. Végül 1541-ben, Buda eleste után, végleg elpusztult a kolostor.

Mármint Óbuda! *P*

Levéltári helymeghatározó adatok

1355. november 30. (in fest. Andrée) Visegrád 50.
László csázmai prépost, királyi kápolnaispán és titkos kancellár előtt Péter, Konth Miklós erdélyi vajda és szolnoki ispán ítélőmestere fia korai halálán elgondolkozva végrendeletet készít, amelyben többek között budai, alhévízi, pesti és szávaszentdemeteri házait (,,...item domos suas in castro Budensi, inferioribus Calidis aquis, in Pestieusi et Zavasentdemelrus civitatibus habitas... "), valamint szőlőit Óbuda területén Fehéregyház felett, valamint Szt. Lázár felett, amelyet Reme-nek neveznek, továbbá egy harmadikat Szt. Lőrinc felé a nagy út környékén („ ...item vineas suas in terri tor io Ve ter is Bude supra A/bam eeclesiam el supra ecclesiatn sancti Lazari Reme vocatam el tertiam versus eeclesiam sancti Laurentii circa magnam stratam euntem habitas... ") minden utódára hagyja.

Fehéregyháza (Alba Ecclesia) is nem egy esetben jelentett templomot és egyúttal községet is, és mert Nagy Lajos király határ járó levelében az I. méta szövege is erre enged következtetni. Ez ugyanis így szól : »... et transeundo Danobium versus partem occidentalem tendit ad rippam ipsius Danubii ad duas metas lapideas, quarum una separat Budeveteri et altera ville Sancti Jacobi apostoli« ; a második méta pedig, amint láttuk, erre utal, amidőn azt mondja : »dicte Ecclesie S. Jacobi«

Az itáliai kapcsolatok a XV. században még szorosabbá váltak, elmélyültek. A történelmi események és Mátyás király uralkodásának idején a reneszánsz hatására bekövetkezett szemléleti változások szükségszerűen egyengették az itáliai művészet hazánk felé vezető útját. A korábbi századok rendszertelen kincsfelhalmozásával szemben - amely többre becsülte az aranyserleget, mint a törékeny üveget —, ebben az időszakban már mai értelemben vett műgyűjtésről is beszélhetünk. Olyan műgyűjtésről, amely a reneszánsz, a humanista szellem jegyében a tárgyak formájában levő eszmei értéket a nyersanyag fölé helyezte. Ennek szellemében az uralkodók mellett több főúr is rendelt üveget Velencéből.
A
XV. század kedvezett a művészi termékelőállítást reprezentáló velencei modorú üveggyártás kibontakozásának is. A városi, erdei és bányavárosi huták igyekeztek velencei modorban üvegtárgyakat készíteni. A királyi várak, főúri udvartartások leletanyagában csak a legaprólékosabb, vegyelemzéssel párosult vizsgálat képes szétválasztani a velencei importból származó üvegeket a hazai hutákban készültektől. A Kárpát-medence területén fennmaradt emlékanyag egy része minden bizonnyal betelepült itáliai mesterek keze munkája, vagy útmutatása alapján előállított produktum. Az itáliai mesterek legkorábbi betelepedéséről 1419-ből származó adat tájékoztat. Ebben az évben Budán lakott egy velencei mester, bizonyos Olas^ Antal, aki üvegkészítéssel foglalkozott, mint erre a latin nyelvű forrásban szereplő factor kifejezésből következtethetünk: „Anthonius ltalicus factor seu laborator vitrorum, civis civitatis Budensis".48 1438-ban az
üveges összetűzésbe került a klarissa apácákkal. Ugyanis önkényesen elfoglalta a klarisszák malmát, amely Fehéregyháza kapuja előtt volt és egy meleg vizű patak hajtotta. Nyilvánvaló, hogy a hosszabb ideig Budán tevékenykedő üvegesmesternek szükséges volt a víz a folyamatos termeléshez és a malomra pedig az alapanyagok őrlése miatt. Olasz Antal végül kiegyezett az apácákkal és nekik is dolgozott. Az Olasz Antal budai működéséről szóló tájékoztatás az „a la façon de Venezi" stílusú üveggyártás meghonosodása mellett azt is bizonyítja, hogy a Kárpát-medence területén korábban készítettek üvegeket velencei modorban, mint a nyugatabbra levő országokban. Bécsben csak 1428-ban telepedett le egy Onossorius Blondio nevű velencei üveges. Ausztrián túli országokban pedig csak a XVI. században esik szó velencei típusú üvegkészítőről.49

Tehát láthatjuk a leíráson, csakúgy mint rengeteg levéltári adaton: Alba városa a Királyi területen Óbudán volt1438-ban!

[JEGYZETEK]
1 Az üveg előállításáról, fizikai és kémiai tulajdonságairól gazdag szakirodalom áll rendelkezésünkre. A sokoldalú megközelítés és technológiai ismertetés a külföldi irodalomban bőven előfordul. L. SCHMIDT, Robert 1912. 1-6.; HONEY, William 1946. 5-8.; DRAHATOVA, Olga 1984. 9-11.
2 Vö. BORSOS Béla 1974. 7.
3 DRAHATOVA, Olga 1984. 12.
4 GRUNDIG, Robert 1977. 3.
5 KIS A, Anton 1908. 25-31.
6 VÁYRA, Jaroslav Robert 1954. 16-17.
7 DRAHATOVA, Olga 1984. 13-14.
8 LAZARUS, Peter é. n. Georg Ravenscroft amatőr vegyész jött rá, hogyha az üvegkészítésnél használt keverékhez ólomoxidot ad, akkor teljesen puha, könnyen alakítható üvegfajta nverhető.
9 KIS A, Anton 1908. 47-53.
10 Inkább még a római üvegművészet rejteget számunkra ismeretlen megoldásokat, technikai eljárásokat. Ilven pl. a vas diatretumoknak nevezett díszedények előállításának titka. Magvarországon is került elő ilyen üveg. A Nemzeti Múzeumban található. Elökerülési helye-alapján szekszárdi vas diatretumnak nevezik. Köln vidékéről származik a III. századból.
11 Az iszlám vallás kedvezett az üveg elterjedésének. A vallási előírások, szokásokon alapuló puritán szemlélet az arany- és ezüstedényekkcl szemben előnvben részesítette az üvegeket. A tiltott nemesfémek ragyogását a nagymértékben kifejlődött színes zománcfestés és aranyozás pótolta.
12 A frank és viking üvegekre vonatkozóan 1. RADl'.MACI 1ER, Franz 1944. 16-18.
13
LAZARUS,
Pete
r é. n. 32.
14
Vö.
DRAHATOVA
, Olga 1984. 27-28.
15 Európában 13 Hedvig-pohár ismert. A kutatók a poharakat XII. századiaknak tartják. A készítés helyét illetően megoszlanak a vélemények. Van, akik egyiptomi, van, aki bizánci produktumnak tartja ezeket. A poharak egy részénél bizonyítható, hogy keletről származtak. L. LAMM, Carl Johann 1929, 1930.; PHILIPPE, Joseph 1970. 134-136

Alba prépostság és palotta romjai

Éppen olyan nehéz a Szent Margit egyház elhelyezése, mert erre nézve semmi támpontot sem találunk az oklevelekben. IV. Béla király 1269. október 3-i oklevelében szó van egy óbudai Szent Margit kápolnáról (capella beaté Margarete), mely a fejéregyházi plébánia leány egy háza volt (iam dicte ecclesie Virginis Gloriose filie) s Kovácsi falu tartozott hozzá javadalomképen (ad quam vicus Kowachy nuncupatus spectare dinoscitur). Ebből arra lehet következtetni, hogy ez a kápolna a fejéregyházi templom közelében állott. I. Lajos király 1355. augusztus 26-i oklevelében viszont fenntartotta magának a jogot, hogy a Szent Margit egyházat plébániává tehesse (de ecclesia beaté Margarete, que ibi existit, parochialem erigendi liberam habeamus facultatem). Ebből nyilvánvalóan következik, hogy a nevezett egyháznak a királynői város területén belül kellett állani, közelebbi adatunk azonban helyét illetően nincs. Az óbudai ferencrendiek kolostora az esztergomi érsek 1298. július 3-i oklevele szerint a lakott területen kívül (apud VBudam in ecclesia fratrum minorum) állott, amiben a pesti kolostorhoz hasonlított, amely eredetileg szintén a városon kívül, a Rákoson emelkedett. A budai káptalan 1350. július 18-i oklevelében már azt olvassuk róla,,,hogy a város területén belül (in teritorio civitatis Budensis) volt, amiből arra kell következtetni, hogy Óbuda 1350-re annyira kiépült, hogy elérte a ferencrendiek kolostorát, amint Pesten is ugyanez volt az eset. A ferencrendi kolostor helyének a megállapítását a legjobban szolgálja az 1355. augusztus 26-i oklevélben foglalt határjárás, amely szerint a királynői város határa a ferencrendiek udvarának kőfala mellett (ad murum curie íratrum minorum) érte el a város lakott területét s ebben az udvarban állott a kolostor, a városon kívül emelkedő Fejéregyházával egy vonalban.

A porladó mészkőfaragások. A kifejtés óta eltelt idő kb 800 év! A puha mészkő "szavatossága" 1000 év

A szerb kereszt ami Szentendrétől-Budakalászig található!

Ugyanaz a díszítés! A tanáromnak igaza volt! A "szerb keresztek a nagyváros oszlopai!!!

A mészkőfaragások

Szerb kereszt Budakalászon?

Régi szerb kereszt, a Fő téren - eredetileg a Tabánban állt, mint pestiskereszt. A Wikipédia ezt írja.

Az a kérdés a TABÁNBAN vagy a TAVAN-ban? A mai TABÁN területéről miért hozták volna ide az oszlopot? A Pomázi TAVAN területén a város volt.lásd: Sashegyi Sándor feltárások.

Boldogságos Szűz Mária, ősi „Fehéregyháza" mint az ó-budai hegyfokban létező Árpád sírjának megismertetése. Fehér Codex Dipl. Hung. T. X. Vol. VI. p. 768 ily cim alatt: „Veteris Albae Ecclesiae B. M. V. ac sepulchri Arpadiani in promontorio V. Budensi indicium 1425." közöl egy okmányt (CCCXLVI. sz. a.) mely így szóll:

Mi Alba regali Balási György, ugy Gergely, Jánosnak fia, István, Benedek fia, Gavancse Benedek esküdt biró, és ó-budai öszves polgárok elöljárósága, ezennel adjuk emlékezetül: miszerint azon alkalommal, midőn tudós Péter, ki a B. Sz. Mária kolostoros asszonyoknál szolgálatban volt, Ó-Budáról törvényes uton elénk idéztette Lenárd jövevényt, a szöllején keresztül vezető utnak mely B. Sz. Mária Fehéregyházát emelő hegy alatt vezetett, elrontása, s járhatlatíná tétele végett, ugyanekkor Lenárd is megjelenvén, ez ügy azonnal felvétetett s határoztatott, hogy egy bizonyos vén körtvélyfánál, mely közel esik szöllejének végébe, s az ut, az ehez tartozó földön megy keresztül, azt állítsa vissza, s saját munkája s költségén tartsa fönn, s ha találkoznék valaki, ki ezen ut ellen szót emelne, vagy békéssen és önként segítni nem akarná, azon esetre, bármely ellentmondók ellen oltalmazandó, minden helyt s időben. Minek emlékére jelen sorainkat adjuk, mely községünk petsétével láttatik el. Kelt Sz. Pál apostol fordulása után következő harmadik napon 1425. (P. H.) ')

               AZ Ó-BUDAI FEHÉREGYHÁZ-ÁRPÁD NYUGHELYE?

Az ember szakadatlan harczot folytat a mulandóság és az enyészet törvénye ellen, mely szerint ő maga és minden müve idővel megsemmisül és eltűnik a íöld színéről, úgy hogy nem marad semmi látható nyoma. A halhatatlanság után vágyódó lélek küzd az érzéketlen anyagnak mindent romboló és átalakító nyers erejével; az érzület folytonosan lázong a halál kérlelhetetlen hatalma ellen, mely megsemmisít minden életet. E megsemmisülésben nem akar hinni. Tudja ugyan, hogy a szellemnek világra szóló alkotásai halhatatlan örökség gyanánt egyik nemzedékről a másikra szállanak át, és örökké világítanak mint a nap fénye; tudja, hogy úgy az egyesek mint a népek műveit megörökíti a történelem, és ezekből mindenkinek kiadja a maga részét: de az ember minden érzelmeivel és gondolataival a földhöz, hazájához van kötve ; itt látja és keresi ő szeretetének s érdeklődésének legfőbb tárgyait; a múlt idők legkedvesebb emlékeit; ősei itt éltek és munkálkodtak az utánuk következett nemzedékek, az ő javára ; ezek iránt itt a földön, mely áldásos működésök színhelye vala, szereti leróni hálaadóját. De az ősök, a nagy és jeles emberek után a sírhanton kívül, melybe őket eltemették volt, nem maradt semmi. A sír lakóját méhébe fogadta a föld, és az enyészet műve be lett fejezve. Ennek akarja útját állani a hálás utód, nem szívelheti, hogy a drága halottak földi maradványai áldozatul essenek az örök enyészetnek, a feledésnek.
És minden történelmileg ismert nép, melynek vallása volt, tehát a magyar is, erősen hitt egy túlvilági életben, melyet a földi élet boldogabb és ugyanitt végbemenendő folytatásának képzelt. Az «alvilágba» költözendő lelkek találkozójául több helyeket jelölt meg a nép hite. Maga a keresztény föltámadás magasztos eszméje elválaszthatatlan a földtől,«melynek sírjai az utolsó ítélet napján meg fognak nyílni, és a bennök nyugvó halottak az Isten ítélő széke elé állíttatni», így a kegyeleten és hálán kívül, melylyel az élők halottaik iránt viseltettek, a vallásos érzület eszközölte azt, hogy egyesek úgy mint a népek a maguk összeségében, nagy gondot fordítottak halottaik eltemetésére ; koronkint ünnepéket rendeztek a sírok fölött," melyeknél megemlékeztek az elhunytak érdemeiről, és reményöket fejezték ki, hogy viszonlátandják egymást a más világon.* E gondoskodásnak megható jeleit láttuk az Aquincumban föltárt síroknál is. Majdnem mindegyikben, mely még földúlva nem volt, eledelnek és italnak szánt, s azzal kétségen kívül megtöltve volt edényeket, kanalat, kést, csészét, csuprot, különböző eszközöket és ékszert találtunk, melyekkel ellátták a halottakat, hogy szükséget ne szenvedjenek hosszú'útjokon és tisztességesen jelenhessenek meg új hazájukban. Nagy halottaikat pedig, kiknek elhunytán az egész nép gyászolt — épp úgy mint most — a viszonyokhoz képest díszes sírboltokban helyezték el, melléjök adták fegyvereiket, vadász- vagy halász-eszközeiket, és velők együtt temettek el nejeik és szolgáik közül néhányat, harczi menőket és különféle házi állatot, hogy megszokott életmódjukat folytathassák a túlvilágon is. Mindezekben,, habár e sírboltok a vándor népeknél egyszerű földhalmok alakjában jelentkeznek is, a kortársak drága halottaik emlékét láthatóképen is meg akarták örökíteni, és földi maradványaikat, melyekre ők a legnagyobb áhítattal tekintettek, átadni az utódok mindenkori tiszteletének.
Hiú törekvés!
A közönséges sírok gondozása átlag húsz, legjobb esetben negyven évig tart, azután a megsemmisülés műve kezdődik. Mi pedig a népek nagy embereit illeti, a fejedelmeket, a hősöket és mindazokat, kik maguk után nagy nevet hagytak, róluk néhány évtizeden, talán századon át szájról-szájra kelt a hagyomány és mutogatta a nagy halott sírját. De hova tovább, mindig csekélyebbre apadt azok száma, kik róluk tudtak. Az illető nép előbbi lakhelyeiről elköltözött vagy elűzetett, és így utóvégre nem akadt senki, ki az itt-ott eltemetett hősről szóló hagyományt, mely talán több százezer ajakról hangzott egykoron, átadhatta volna az utókornak. A nagy földhalom, a kőépítmény, melylyel a gyászba borult nép, dicsőült halottjának emlékét meg akarta örökíteni, rég összeomlott és egyenlővé lett a föld színével. És nem maradt semmi, mi a későbbi nemzedéket arra emlékeztetné, hogy hol élt és munkálkodott és hol van eltemetve a hatalmas fejedelem, a nagy hadvezér, a világ bölcse, kinek neve az emberiség történelmében maga egy korszak.
Az egész ó-kor, sőt a későbbi idők történelmileg híres embereinek úgyszólván egyike sem kerülte ki az emberiség közös végzetét: az enyészetet és elfeledést. A világ egykori urainak hiába emeltek kortársaik síremlékűi egész hegyeket, vagy örök időkre szánt mausoleumokat. Elpusztultak mind, és a melyek

Fehéregyháza kétségtelen hitelességgel 1297-ben jelenik meg egyszerre három oklevélben . Majd 1579-ig kielégítő gyakorisággal tűnik fel az írásos emlékekben. Szinte bizonyos, hogy virágkorát Mohács előtt élte. Úgy tűnik, hogy Fehéregyháza is a tizenötéves háború alatt néptelenedett el végleg.

Forrás és felhasznált irodalom:

• Budapest régiségei
• Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis,
• Óbuda a középkorban
• Levéltár
• Documentatio Historica

Oldal: Feyeregyhaza-Alba Mária Ecclesia
Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda - © 2008 - 2024 - albaregalis.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat