"Félmillió forintba kerül a kőlap felemelése és elcsúsztatása, s ugyanennyi a visszahelyezés költsége is, így nem tudjuk kigazdálkodni ezt az összeget" – mondta el a Szent István Király Múzeum igazgatója. Demeter Zsófia hozzátette: a felnyitott osszárium ugyan tavaly is sok embert vonzott, azonban a kőlap alatt található speciálisan kialakított kis terem elsősorban a maradványok megőrzését szolgálja, nem pedig bemutatóhely. "A csontoknak nem tesz jót, ha megemelkedik a hőmérséklet és páratartalom. A megfelelő klímát a föld alatti teremmel összeköttetésben lévő számítógéppel ellenőrizzük folyamatosan" – mondta a múzeumigazgató.

Az első királysírra 1848-ban, árokásáskor bukkantak az egykori székesfehérvári bazilika területén. A kőszarkofágban fekvő csontokat III. Béla és felesége, Antiochiai Anna maradványaként azonosították, Pestre szállították, majd a budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) altemplomában helyezték el. Az elkövetkező évtizedek során előkerült emberi maradványok jó részét már nem sikerült azonosítani, össze is keveredtek.

1938-ban a romkert megnyitásakor a feltárások során talált emberi csontokat végül 85 ládában helyezték el az akkor kialakított közös sírboltban. 1984-ben felnyitották a kamrát és a ládákat, s a maradványokat tudományos, antropológiai vizsgálatoknak vetették alá. Ugyan a munka majd’ két évtizeden át tartott, a sok elért eredmény mellett a csontok szétválogatása és végső azonosítása a jelenkor tudományos színvonalán nem történhetett meg. Az osszáriumot jelenlegi formájában 2000 augusztusában adták át és szentelték fel. A maradványok itt találtak nyughelyet.

"Nem kell ahhoz lemenni az osszáriumba, hogy emlékezzünk a magyar állam első félezer évének uralkodóira" – véli Demeter Zsófia. "Tizenöt uralkodót temettek itt el, a többi között Szent Istvánt, Könyves Kálmánt, Károly Róbertet, Nagy Lajost és Hunyadi Mátyást. Nem kell ahhoz fémládákat látni, hogy tisztelettel adózzunk emléküknek."          ???    Szégyen gyalázat!

Még több részlet a műemlékem.hu oldalán

Magyarország történelme kicsit benne foglaltatik a királysírok sorsában. Egy nemzet sincs Európában, amely olyan mostohán bánt volna történelmi nagyjainak földi maradványaival, mint mi, magyarok. Pedig jobb sorsot, nagyobb megbecsülést érdemeltek volna, ezt most már ezer év távlatából biztosan állíthatjuk.

A feltárások részletei és a tévedések sorozata: