Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda

Királyi fehér fővárosunk Sicambria, Alba Regalis, Fehérvár, Buda Vetus, Ősbuda azaz Óbuda, Szűz Mária sziget, Veteri Pest-Antiqua Pest ősi városaink és múltunk eltitkolt történelmünk kutatásával és feltárásával foglalkozó oldal

POMÁZ - KLISSZA, 23/5. LH. a. Pomáz
c.
1138*
, 1351**
d. 12-13.század
Méret: korai templomhajó sz: 6 m,falv: 0,8-0,9 m. Gótikus templomhajó: 10
xl5-16 m, szentély h: 8-8,5 m, falv: 1,3-1,5 m.
Tájolás: * K-Ny 82° írod.: Káldy-Nagy 1985. 501-502. 450. sz. falu. A 16. század első felében lakott hely, azonban 1580-ban már pusztaként írják össze.
MRT
7
. kötet 1986. 185, 187-188.: Arányi Lajos 1875-ben még 4 öl magas falakat látott itt. A lelőhelyen Sashegyi Sándor, Nagy Tibor, Domanovszky György és Bottyán Árpád vezetett ásatásokat. „Az Árpád-kori falu templomát a kastélytól D-re levő gótikus templom hajójában tárták fel. Keletéit, egyhajós ..., félkörös szentélyű (nincs alapozásban kiugró diadalív), alaprajza egyszerű, XII-XIH. századi falusi templomra utal. A hajó Ny-i része valószínűleg elpusztult a mauzóleum építésekor." Az Árpád-kori templom építését legkorábban a 12. századra keltezik. Román kori oszlop és vállkőtöredék is előkerült. A templom körüli temetőből 255 sírt tártak fel. Az Árpád-kori templomot és temetőjét árok kerítette, amit a 15. században feltöltöttek. A 14. század közepén új, szintén keletéit templom épült, ennek hajója alá kerültek a román kori templom maradványai. A gótikus templom téglalap alakú hajójához a nyolcszög három oldalával záródó szentély csatlakozik. A szentély sarkait és déli falát, valamint a hajó hosszoldalait l-l támpillér erősítette. A szentély északi oldalához a nyolcszög öt oldalával záródó helyiség (sekrestye?) épült, padlószintje 60 cm-rel alacsonyabb volt a szentélynél. A hajó DNy-i sarka mellett talált kb. 3><3 méteres helyiség valószínűleg torony volt. A gótikus templom falai kőből épültek, a tetőt hódfarkú és egyszerű kúpcserepekkel fedték. A hajó, a szentély és a sekrestye padlóját habarcsba rakott négyzetes, rozettával vagy állatalakokkal díszített padlótéglákkal burkolták. Több kőfaragvány töredék is tartozik ehhez a periódushoz. A késő középkori templom körüli temetőt is fal kerítette, melynek építésekor korábbi sírokat vágtak át. (87. kép) 1138*: Györffy 1998. 693.


POMÁZ - NAGYKOVÁCSI-PUSZTATEMPLOM, 23/12. LH.
a. Kovácsi
с
1254*
d. Árpád-kor
Méret: A felmérés szerint 14,25 m hosszú, 6,5 m széles volt.
Tájolás: *ÉK-DNy 22° írod.: Káldy-Nagy 1985. 381-382. 321. sz. falu. A 16. században lakott hely. MRT 7. kötet 1986. 196.: A templom feltárását Krompecher László végezte 1927-ben. Krompecher cisztercita apátságnak tartotta a romokat, ez azonban nem fogadható el. A lelőhelyen talált kisméretű templom a sírokkal Kovácsi falu 12-13. századi templomával és temetőjével azonosítható. Kovácsi templomának okleveles említése nem ismert. A felmérés szerint félköríves szentélyzáródású volt a templom, de hitelesítő ásatással kellene ezt tisztázni. Két sírt találtak a templom mellett. A falu a késő középkort nem érte meg. (88. kép)

Györffy
1998
. 643.: IV. Béla 1254-ben a pilisi ciszterci apátságnak adta a monostor mellett lévő Kovácsit.
POMÁZ - TAVÁN, SZENCSO, 23/8. LH.
a. Szenese
с
1279*, 1479**
Méret: sz: 9,5 m, h: legalább 12,5 m. Torony: 6 x 5 m. írod.: Káldy-Nagy 1985. 555-556. 508. sz. birtok. A 16. században puszta. MRT 7. kötet 1986. 194-195.: 1279-ben családnévben, amikor Szenesei (Symche-i) Sámuel fiának, Andrásnak a pomázi földjét említik. A falu templomát csak az... 1479. évi oklevél idézi. Sashegyi Sándor kutatta 1950-ben az épületmaradványt. „Egy Ny-K-i tengelyű, 9,5 m széles, 12,5 m hosszan követhető, központi helyiséget (templomhajó) talált, aminek nyugati falához 6x5 méteres, Ny-i sarkain támpilléres helyiség (torony) csatlakozik, a hajó déli falához, a DNy-i saroktól 5 és 9,5 m-re hozzáépített, D felé haladó falcsonkokat észlelt". Ez talán osszáriumként funkcionált. „Romjait több XVIII. századi térkép feltünteti. Bél Mátyás úgy tudja, hogy 'Fehér Mária' tiszteletére alapították. "

PILISVÖRÖSVÁR120 - KAKUKK-HEGY, 21/23. LH.
a. Ivánfölde?, Szentiván?
b. Szent Iván? с 1717** ***
írod.: MRT 7. kötet 1986. 175.: „Egy 1717-ben lefolytatott határvizsgálat szerint Szent Ivány praedium templomromja Vörösvár és Szentiván határán állt, 15 lépésre az esztergomi úttól. A templomromot 1725-ben is megemlítik. A pilisszentiváni helyi hagyomány szerint a falutól ENy-ra fekvő erdőben volt a középkori templomrom, amelynek felszíni nyomait a terepbejáráskor már nem találtuk meg. "


PILIS VÖRÖSVÁR - SIMA DŰLŐ (DÖRFL), 21/11. LH.
a. Garancs
с
1413* írod.: MRT 7. kötet 1986. 171.: „Középkori templomának romjait a XVIII. század elején Vörösvár új német lakosai termelték ki építkezéseikhez. " Helyét ma is kövek jelzik.


PÓCSMEGYER - 22/13. LH.
a. Pócsmegyer
с
1394*,1546**
d. Árpád-kor
Méret: templom h: 6 öl (= 11,3 m), sz: 2 öl és 10 sukk121 (= 3,79 m+3,16 ?=6,95?
m) írod.: Káldy-Nagy 1985. 498-499. 447. sz. falu. A 16. században lakott hely. 1546-ban összeírják papját.
MRT
7
. kötet 1986. 179.: „Középkori temploma az 1818-ban épült mai református templom helyén állt... 1788-ban...a régi templomot elbontották,... és nem maradott benne semmi, csak egy része a toronynak, a mely most is napnyugati falának egy darabja. Ennek a régi templomnak hosszúsága volt 6 öl, szélessége pedig 2 öl és 10 sukk, napnyugati vége volt három szegletre, és minden szegleten kő oszlopokra... a falában kívül belől voltának faragott kövek, melyek rész szerént ismét berakattak az új templom falába, valamely része pedig a templom közepére rakatott. Ezeken a faragott köveken voltának festések, némelyik szent apostoloknak képeik, amint hogy egy darab faragott kövön találtatott régi gótica betűkkel az írás S. Márkus". 1546-ban Mihály pap szerepel a defterben.
Györffy 1998. 659.: 1394-ben Kalászi Ilona 2 telket kapott a Kalász, Kolta, Orosz és Megyer faluban levő birtokjoga helyett Békásmegyeren. A szerző a Szentendre alatt fekvő Orosz falu alapján az utána említett Megyeit Pócsmegyérrel azonosítja.
Györffy 1998. 696.-ban a topográfiára hivatkozva azt állítja, hogy Pilisvörösvár területén a völgyben templomhelyet találtak. Azonban az MRT 7. kötet 1986.174-175.-ben nincs erről szó. 121 A sukk egy hosszmérték, amely 1 lábbal egyenlő. Bogdán 1990. 553., 564

PILISSZENTKERESZT - CISZTERCI KOLOSTOR, 19/1. LH.
a. Pilisi apátság
b. Szűz Mária
с
1184**, 1712***
d. románkor
Méret: *Teljes h: 56,37 m, kereszthajó sz: 36,2 m, főhajó sz: 20,6 m.
Tájolás: *ÉK-DNy62° írod.: Bekefi 1891.120-124.: A ciszterci monostort egy 11-12. századi királyi vadászlak helyén, ill. mellett alapította III. Béla és felesége 1184. május 27-én a burgundiai Acey-i monostor francia szerzeteseiből.
Pest megye I. 1958. 69-70., 652-658.: A török időkben elpusztult, de 1725-ben még álltak a kolostor romjai.
Gerevich 1974. és Gerevich 1984.: Gerevich László kezdte el a monostor feltárását 1967-ben. A lelőhelyet gyakran keverték össze a pálosok pilisi Szentkereszt nevű anyakolostorával. Bebizonyított tény, hogy a pálosok Szentkereszt temploma Kesztölc határában állt.119 Bekefi Rémig munkássága óta azonban biztos, hogy itt a ciszterci monostor állott. Az ásató szerint egy korábbi félköríves szentélyű templommal rendelkező bencés kolostort adományozott a király a cisztercieknek. A cisztercita kolostortemplom háromhajós, egyenes szentélyzáródású, kereszthajós alaprajzú volt. Élbordás keresztboltozatát kilenc pár váltakozó erősségű oszlopos keresztpillér tartotta. A ciszterci kolostortemplom építési fázisaiból a legkorábbinak a keleti oldal, azaz a főszentély és a kápolnák építése tartható. A következő építési szakaszt a keresztfolyosó felépítése jelenti. Boltozatát oszlopkötegek tartották, a keresztfolyosó északi és déli falának felső mezejét rózsaablakokkal törték át. Az oszlopfejezetek, a lábazatok, szobortöredékek a 12. század végi építkezés gyöngyszemei. A templom építésének befejezését 1233 előttre helyezi, valószínűsítve a 20-as éveket. Külön érdekessége a ciszterci monostornak, hogy bizonyíthatóan itt járt és a vázlatkönyvében megörökítette a pilisszentkereszti padlótéglákat Villard de Honnecourt a 13. század első felében. Néhány további rajz is nagy valószínűséggel pilisi minta után került az Albumába. A monostor a közeli településsel együtt a 16. század elején elpusztult. Nezorin Florian vellehradi és pilisi apát 1712-ben kísérletet tesz a rendnek eredeti helyén történő visszaállítására, képviselőjét bevezetik a birtokba

A pilisi ciszterci kolostor és kápolna romjai (13. század) – A 16,5 hektár kiterjedésű kolostortelepet a településtől 1 km-re nyugatra kettős fal vette körül. A templom kb. 60 m hosszú lehetett és francia korai gótikus stílusban épülhetett. Gertrudis királyné sírjának töredékei a Magyar Nemzeti Galériában találhatók.A település határában található a 11. századi királyi vadászkastély, amelyet III. Béla király az általa 1184. május 27-én alapított pilisi cisztercita apátságnak adott. Gerecze Péter kezdte meg a romok feltárását 1913-ban, majd az 1960-as1970-es években Gerevich László tárta fel az apátság maradványait tejes egészében. Ebben a monostorban temették el II. Endre király 1213. szeptember 28-án meggyilkolt feleségét, Gertrudis királynét. A tragédiát Katona József Bánk bán című drámájában dolgozta fel. A templom és a hozzá tartozó kolostor a tatárjárás és törökdúlás idején megsemmisült.

Uo.
9.
: IL Endre király feleségét Meráni Gertrúdot ebben a templomban temették el. Homokkőből gazdagon faragott, alakokkal bőségesen ellátott síremlék díszítette egykor a királynő sírját. Az ülőfigurák töredékei között több koronás királyfej is előfordult. A királynő homokkőből faragott síremlékének alakjai testszínnel, pirossal, kékkel festettek és aranyozottak voltak. A megmunkálás Chartres déli kapujával mutat összefüggést. MRT 7. kötet 1986.159-164.: Rövid összefoglalása olvasható a topográfiában. Györffy 1998. 689-692.: A francia anyaapátságtól való távolsága okozhatta, hogy a rendetlen életmódot folytató szerezetesek kivizsgálását rendelték el több alkalommal (1199-, 1222-, 1225-, 1232-33-ban). Ugyanakkor tekintélyük miatt őket küldték ki a pápák ügyeik kivizsgálására vagy bírónak. 1213-ban Gertrúd királynét a közelben ölték meg és itt temették el. A monostor számos birtokkal és vám bevételekkel (pl. győri, pozsonyi, csütörtökhelyi), halastavakkal rendelkezett. 1326-ban a veszprémi püspök kiközösítette a pilisi apátot, mert elfoglalta a budakalászi plébániát és saját szerzetesét helyezte oda papnak.A helység újratelepítése Mária Terézia idején kezdődött meg. Ekkor felvidéki szlovákok, és német telepesek érkeztek ide. A terület a pálosok tulajdona volt, akik a települést Szentkeresztnek nevezték el, amely az idők során a Pilis közelsége miatt „Pilisszentkereszt” lett. A ma is látható barokk stílusú templom a pálos atyák vezetésével 1766-ra épült fel, és a Szent Kereszt titulust kapta. 22 m magas tornya csak 1803-ra készült el.


PILISSZENTLÁSZLÓ - PÁLOS KOLOSTOR, SZENT LÁSZLÓ-HEGY, 20/1. LH.
a. Kékes
b. Szent László
с
1291**, ***, 1301*
d. Árpád-kor írod.: Györffy 1956. 285.: A monostor először 1291-ben szerepel a veszprémi püspök által elismert pálos egyházak között, ekkor megemlítik a templom védőszentjét is. A szerző szerint a pilisszentlászlói remetekolostor fokozatosan fejlődött és bővült, egy-két remete lakhelyéből egy kápolnával rendelkező remete teleppé, majd ez egy 20-30 remetét befogadó kolostorrá. így lehetséges, hogy Róbert Károly király is építtetője volt, mert bővítette az épületegyüttest.
Pest megye I. 1958. 70., 658-659.: Valószínűleg a középkori romok helyén építették fel 1770 és 1772 között az új (a mai r. k.) templomot.
MRT
7
. kötet 1986. 166-167.: 1294-től az esztergomi érsekség fennhatósága alá tartozik. Kékes falu első említése 1301-ből származik. A kolostor már 1526-ban elpusztulhatott. Még 1776-ban is szerepelnek egy térképen a pálos kolostor romjai. A mai Szent László király tiszteletére szentelt barokk templomot a régi romok helyén építették fel. ,,A templom belsejében több helyen figyelhetők meg másodlagos fekvésben középkori faragott kváderkövek. 1975-ben a restauráláskor a padozat alatt az oltár és a szentély K-i fala között egy valószínűleg középkori falrészlet tűnt elő. 1976-ban a templom D-i oldalán, tőle kb. 20 m-re ásott sírgödörben egy falsarokrészlet került elő. A plébánia udvarán látható töredékek: faragott nyílásbéllet és tojásdad alakú szenteltvíztartó csésze (XIV-XV. század) is a templom környékéről származnak. "

PILIS
a. Pilis
b. Szentlélek
c.
1219*(?)
, 1326**, ***
d. Árpád-kor
írod.: Kovács 1968. 73.: Pilis falu déli szélén a 4. sz. főút mellett 1967-ben középkori templom agyagalapozású téglafalainak egy részét tárták fel. Alaprajzot már nem lehetett megállapítani, mivel az alapozást kitermelték, elhordták. Valószínűleg Pilis középkori templomát találták meg. A templom körüli temetőből III. Béla és II. András szórvány érmek kerültek elő.116
Káldy-Nagy 1985. 496-497.445. sz. falu. A 16. században lakott hely. Györffy 1998. 553.: 1219/550*: „Meglehet, hogy a Pest megyei Pilisre vonatkozik a körűi apáttal kapcsolatos és ezért Heves megyébe sorolt két Peles-г adat." 1326**: „1326-ban Pous fiai, Pethew és Chillee (dictus) Miklós örökölt pilisi birtokuk egy részét a Szent Lélek egyházzal és a tartozékokkal (cum... eccl. in honore S. Spiritus super eadem constructa,...) leánynegyed címen átengedik Twreel-i Pál fiainak". Ugyanez Bakács 1982. 428. reg.


PILISBOROSJENŐ - BELTERÜLET, 15/6. LH.
a. Borosjenő
с
1284*, 1431** írod.: Káldy-Nagy 1985.144-145. 96. sz. birtok. A török időkben már puszta. MRT 7. kötet 1986. 143.: Első említése 1284-ben fordul elő. „Templomos hely volt,... 1431-ben a borosjenői plébánost említik. 1464-ben a pápa a borosjenői plébániát is közvetlenül az esztergomi érsek alá rendelte. A XVIII. század közepén a középkori
Valamint egy alabástromba vésett féldombormű Mária képet találtak, amely ma már nincs meg.
1 Nagy méretű vörös téglák, fenőkő és edénytöredékek kerültek be a MNM-ba. MNM A 244/1967. XVI. és CKM A 2920-88.
templom szentélyének és sekrestyéjének falai még embermagasságig álltak, az új templom a romokra épült. "
Györffy 1998. 640.: 1284-ben Borosjenei Péter itteni falualján lévő szőlejét 9 márkáért eladja.
PILISCSABA - BELTERÜLET, 16/6. LH.
a. Csaba
c. 1263*, 1725** írod.: MRT 7. kötet 1986. 147.: „1725-ben régi egyház romjait említik Csabán, Bél Mátyás egy római romokból készült épületről tud a vörösvári úton K-re kb. 200 lépésre a falun kívül. Pococke XVIII. századi utazó a csabai plébániatemplomon túl az út mellett egy rombadőlt templomot látott. Feltételezhetően Bél Mátyással együtt Csaba középkori templomának maradványairól ad hírt. " 1263*: Györffy 1998. 628.117
PILISCSABA - JÁSZFALU, 16/5. LH.
a. Jászfalu
c. 1325* írod.: MRT 7. kötet 1986.146-147.: A falu első okleveles említése 1325-ből származik, amikor a Csaba körül lakó jászokat említik. „A középkori Jászfalu (16/12. sz. lelőhely) templomára nem ismerünk okleveles adatot, emlékét a helyi hagyomány tartotta fenn. Vásárhelyi Géza szerint a templom romjaiból Fürst Izrael építtetett majort. " A templom körüli temetőből több sír került elő. „A helyenként több rétegű temető sírjai közül csak egynek sikerült megfigyelni a tájolását (NyDNy-KEK), egy másik váz felső része kövekkel volt körberakva. " Jászfalu a török kor elején lakatlanná vált.


PILISSZÁNTÓ - BELTERÜLET, 17/9. LH.
a. Szántó
c. 1294*, 1725**
d. Árpád-kor-késő középkor
írod.: Káldy-Nagy 1985. 545. 498. sz. birtok. A 16. században puszta. MRT 7. kötet 1986. 155.: „Szántó templomára nem ismerünk középkori adatot. Az 1725-ben említett templomromot feltárás hiányában csak feltételesen azonosíthatjuk a temetőben megfigyelt falmaradványokkal. "
1998-ban végzett szondázást a falusi templom helyén Molnár Erzsébet. Kutatása alapján megerősítést nyert, hogy a régi temetőben van a középkori templom maradványa. Bár teljes feltárást nem állt módjában végezni, a templomnak két periódusát el tudta különíteni. Az Árpád-korban épült egyháznak a bejárata a nyugati oldalon helyezkedett el, érdekesség, hogy a temetői ösvény ma is a templom egykori bejárata fölött halad! A templomot Mátyás király uralkodása előtt dél felé bővítették, amit a padlószint alatt ta-
1 17
Györffy 1998. 629. megemlíti, hogy két nagycsabai embernek esküt kellett tennie a Szent György templomból ellopott dolgok miatt. MRT 7. kötet 1986. 147.-ben ezt az oklevélben említett teinplomhelyet nem a lelőhelyünkkel azonosítják, hanem a kesztölci határban található Tatárszállás dűlő környékére lokalizálják.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 160
Tegnapi: 691
Heti: 1 429
Havi: 7 988
Össz.: 1 138 843

Látogatottság növelés
Oldal: Pilisi templomok
Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda - © 2008 - 2017 - albaregalis.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: sicambria - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »