Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda

Királyi fehér fővárosunk Sicambria, Alba Regalis, Fehérvár, Buda Vetus, Ősbuda azaz Óbuda, Szűz Mária sziget, Veteri Pest-Antiqua Pest ősi városaink és múltunk eltitkolt történelmünk kutatásával és feltárásával foglalkozó oldal



                                     pest_265.jpg

Pest megye címere


Ovális, álló pajzs kék mezejében zöld hármashalom iker dombjain (jobb lábával előre) lépő, jobbra forduló, vörössel fegyverzett, kétfarkú (kettős farkbojtú) aranyoroszlán ágaskodik, jobb mellső mancsával háromágú, nyitott, arany leveleskoronát, baljában kereszttel díszített arany országalmát tart. A pajzsot ívelt és örvénylő indafonatokból álló, jobbról és balról egy-egy vörössel fegyverzett griff-főt, oromdíszként lótuszpalmettát mintázó aranyráma fogja körül.

Pest vármegye jelentős természeti és gazdasági erővonalak találkozási pontja köré szerveződött az államalapítás korában (jóllehet csak 1255-től adatolható). Ispánja a mindenkori alnádor vagy nádor volt. Pilis királyi magánbirtokból a 13. században szerveződött erdőispánsággá majd vármegyévé, ispánjai a visegrádi vár felépülte után ennek várnagyai lettek (a név szerint ismertek közül az utolsó 1388-ban). A nemesi vármegyévé alakulás során a két nemesi testület gyakran tartotta együtt megyegyűléseit, szolgabírái közösen intézkedtek. Az 1492. évi decretum szerint e két megyének nincsenek ispánjai, s a jövőben se legyenek (100. art.), ez időtől főhatóságuk a budai fővárnagy lesz. Fejér vármegye relatíve önálló egységét képezte Solt-szék (Comitatus Albensis sedis Solt), mely fokozatosan önállósult, majd János király az élére önálló főispánt nevezett ki. A török megszállás alatt e terület igazságszolgáltatását I. Miksa Pest vármegyére ruházta (1569. évi 52. art.)

A három vármegye egyesítésére 1659-ben került sor, a régi jogok sértetlenül hagyásával, főispánja pedig a nádor lett. Ekkor intézkedtek a megyei pecsét elkészítéséről is (76. art.). Az egy évvel később elkészült "Sigillum Comitatum Pest, Pilis et Solt Unitorum" köriratú pecsétre rávésték az első főispán nevét is (Franciscus Wesseleny Palat. * 1659), amit később elhagytak. A címer alapjául szolgáló pecsétképen - a vármegyei közgyűlés egykori jegyzőkönyvében foglaltak szerint: sziklás hegyormon hátsó lábait terpesztve álló (jobb mellső lábával koronát, a ballal pedig arany országalmát felmutató) oroszlán látható.

A címer értelmezése szinte a kezdetektől vitatott. Egyesek a rajzolat eredetét a Wesselényi-címer aranykoronás, felső testében jobbra néző oroszlánt ábrázoló, mancsaival három szál rózsát maga elé tartó kígyójára vezették vissza, mások a nádornak a koronázási ceremóniákon betöltött szerepével magyarázták. Közelkorú leírás szerint pedig "koronás oroszlán Magyarország hármashalma vagy sziklás csúcsai felett hátsó lábaival lép, mellső jobbjában koronát, baljában keresztes arany országalmát tart előre". (Megjegyzendő, hogy már a hozzá mellékelt ábrán sem koronás az oroszlán, a le nem írt barokk rámán viszont sasok szerepelnek.) A törvényhatóságok területeinek átszervezéséről hozott 1876. évi 33. törvénycikk alapján az említett egyesített vármegyéhez csatolták a Kiskunságot is (Dorozsma kivételével), címerét pedig egy, a Kunságot jelképező, alsó pajzsmezőbe helyezett kék zekés, vörös nadrágos, fekete-vörös süvegű jobbjában ezüst szablyát emelő gyalogos kun vitézzel egészítették ki (1878. júl. 5.). Ez a döntés nem előzmények nélküli, ugyanis a török időkben Pest, Pilis és Solt megyék főispánjai, egyben a kunok bírája is a nádor volt, tehát személye már akkor egybefogta e területeket.

A közigazgatási egységek 1949-50. évi átrendezése után Solt és a Kiskunság Bács megyéhez került, az önálló címerhasználat pedig szünetelt 1991-ig, amikor is Pest megye önkormányzata az ősi jelkép megújítását határozta el.

ANTIQUA PEST - VETERI PEST - PESTI RÉV


Az itt leírt véleményem szintén évtizedes kutatás eredménye, és 5 éves munka a műholdas képi alkalmazásokkal.

Rogerius még több ízben emlékezik meg Pestről11. IV. Béla 1241. március közepe táján ment át oda (O-)Budáról, ott várakozott a Fehérvárból, Esztergomból és az ország más részeiből mozgósított hadseregére.

Ebben az időszakban még hivatalosan sem létezett a mai Budai vár.

 Antiqua Pest városa a műholdas rávetítések szerint a mai Budakalászi ezüsthegy belső területén volt egykoron az ó-Budai várpalotával szemben.

Veteri Pest 1686-ban még a Péterhegy-Csillaghegy által határolt nagy V alakú területen létezett a mai Ürömmel szemben.

Több falat mértünk be ezen a hatalmas területen, ami egy hatalmas rendszer egészét képezte egykor.

A hatalmas városfalat vízzel vették körbe a hegyoldalban kihasználva a természeti adottságokat.

A régi Pesti rév alatt nem a ma ismert Pest értendő és nem a Pesthegyi (Budai vár) környéke, hiszen itt szintén egy ősi révről van szó.

A Pesti rév, amit Offen révnek hívtak és Offen-bergre utaltak vele magyarul kőhegyet jelent, ma ugyanígy hívják és a Királyi város keleti végében található.

Az Ürömi területen a műhold és a képátfedések tanúsága szerint rengeteg víz és hajózható területek voltak, a Kőhegy déli részén és a Péter hegynél hajókikötők üzemeltek.

Rengeteg víz volt ezen a területen, amit a műhold és a helyszínen készült fotók is bizonyítanak.

A Péter hegyen lévő Csókakővár Székesfehérvár előbástyája volt és a délnyugati területet védelmezte.

Állításaim műholdas térinformatikával és pontos GPS modellezéssel bizonyítom.


Noszlopi Németh Péter jól nyomozta ki Pest=Buda viszont nem vette figyelembe, hogy mindez a Magyarországon használatban lévő német nyelv szerint Offent jelent! A későbbi kutatók pedig csak a ma létező Budavárra és Pestre tudtak gondolni, és inkább azt állították: a metszetek a krónikások és tájleírásaik hazudnak és az mind a fantázia szüleménye.

A metszetek eredetije a helyszínen készült vázlatrajzról készült és megmutatja számunkra az igazságot!

A krónikások és a névtelen Budai jegyző Anonymus is igazat írt és a technikával amivel régóta dolgozom mindezt bizonyítani fogom

PEST:OFFEN=BUDA(óBUDA)

Melich János újabb kutatásai szerint a pest köznévnek a magyarban nemcsak kemence, hanem verem, barlang, kőszál, hegy, kőszikla jelentése is volt s részben van ma is. A németek a magyar pest szóból fordították az Ofen szót, azonban ez a körülmény nem határozza meg pontosan a hely névadásának a szemléletét, mert a német Ofen szó a magyar pest szó jelentésének fejlődésével azonos fejlődésen ment át. Ilymódon feltehető az is, hogy nemcsak a hegyoldalban levő kőfejtők, kőbányák, mészégető kemencék, barlangok, hanem maga a hegy volt a rév meghatározója, hogy magát a Gellérthegyet hivták eleinte Pestnek, kősziklának. A rév volt a Pest nevű hegy mellett levő rév : a pesti rév ! A hegy Pest elnevezése elhomályosult : a pesti rév mellett pedig megnőtt a település, s a rév nevéből magyarázták a helység nevét, holott a rév neve a hegy nevére utalt. A pest szó kemence jelentése a reális elnevezés, a többi elvonás, későbbi fejlődés eredménye. Nincs okunk feltenni tehát mindezen körülmények ismeretében sem azt, hogy nem a kemence jelentés volt az eredeti a hely elnevezésénél, mert a verem, hegy, szikla jelentések magának a mészégetésnek a megszűnte után fejlődhettek csak ki, amikor a barlangoknak, vermeknek kemence-szerepe valójában már nem volt. Éppen ez teszi bizonyossá azt, hogy a Gellérthegynek a mészégető kemencékről volt eredetileg Pest a neve. Ha a kőszikla- vagy barlang-jelentés értelmezésével adták volna a hegynek a Pest nevet, az nem szállt volna a helységre a kemencék megszűnése után, amelyek a rév mellett keletkeztek.A rév tehát a pestekhez, a kemencékhez vezető rév volt : a pesti rév !

Pest=Ofen

Itt ismét — mint oly sok esetben — a «Buda» szó félremagyarázása hozta tévedésbe az illetőket. Igen, Gellért püspök a beállott komoly zavargások hírére «Budára» sietett, hogy Andrásnál, a későbbi királynál, ki Bélaöcscsével együtt akkor — koronázása előestéjén — már ott volt, a kereszténységet ért veszedelemben oltalmat keressen. De Buda alatt, nem a mai vár, hanem Ó-Buda értendő, mely Árpádtól kezdve egész Zsigmondig a fejedelmeknek úgyszólván állandó, — minden esetre fő székhelye volt. Azt, hogy Szent István Ó-Budára hozta nejét, Gizella bajor herczegnőt, hogy a fiatal királyné Ó-Budát választá kedvencz tartózkodási helyéül, hogy Imre herczeg ott nevelkedett, és Szt. István ott tartotta udvarát, Thuróczi krónikájának II. és XXXI. fejezetéből tudjuk. Azt hogy a honfoglalástól kezdve egész Zsigmondig Ó-Buda, illetőleg az ennek tőszomszédságában állott Eczilburg, Etelvára, volt az ország kormányzási központja s az államfők székhelye, a részemről ismételve fölhozott számos történelmi bizonyíték minden kétségen kívül helyezi.









Felhasznált irodalom:

Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Dömötör Sándor: Szent Gellért hegye és a boszorkányok.

2010.10.Pajzsvivő






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 174
Tegnapi: 194
Heti: 174
Havi: 6 720
Össz.: 1 163 873

Látogatottság növelés
Oldal: Az ősi Pest-Veteri-Antiqua és rév
Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda - © 2008 - 2017 - albaregalis.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: sicambria - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »