Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda

1435-ben Dályai János (helyesebben Jakab) panaszt emel Geréb János és fia Miklós ellen, dályai jószágában tett potentia miatt.

De nemcsak Udvarhelyiekben, hanem Alsó-Fejérvámegyében és Segesvárszékben is volt és van Dálya nevű falu, melyek közöl amaz Oláh-, ez pedig Szász-Dályának neveztetik. Itt t. irónk ismét összetéveszti az alsó-fejérvármegyei Oláh-Dályát az urlvarhelyszéki Dályával, g az amarra vonatkozó adatot erre alkalmazza; pedig maga amaz oklevél, melyre hivatkozik, világosan mutatja, hogy az nem az udvarhelyszéki, hanem az alsó-fejérvármegyei dályai jószágról, vagyis e jószágban tett potentiáról szól. Különben is az okleveleinkben előforduló dályai nemesek (nobiles de Dálya) nem székely, hanem magyar, és pedig fejérvármegyeinemesek voltak, kiknek éppen az itt említett 0 l A h-D alva volt ősi birtokuk, a honnét nevöket is vették, a mint ezt több oklevelek bizonyítják.

15. T. irónk a 195-dik lapon Fejér György és gróf Kemény József ellenében, H é v v i z, felső-fejérvármegyei faluról azt állítja, hogy ott a sz. Háromságról nevezett keresztes-vitézeknek (cruciferi S. Trinitatis) conventjök volt, s ezen állítását — egy. Fejér által közlött oklevélre hivatkozva — ekképen akarja igazolni: „ezen oklevélben említtetnek a hév vízi sz. Háromság keresztesei (erueiferi S. Trinitatis de Calidis aquis), mint határjárói F ej ér egyház és Heeu nevtt birtokoknak, melyek ezen oklevél szerint 1298-ban Ákos mester fiának, Mihálynak adomán v oztattak;" minthogy pedig szerinte ezen birtokok Erdélyben a K lí k U 11 ő mellett feküdtek, ezeknek bejárására (reambulatio) nem a Királyhágón túl levő, hanem az ide nem messzire eső hévvizi convent emberei kllldettek.

De az említett birtokok nem Erdélyben a E U k II11 ő mellett, hanem Magyarországon, Békés vármegyében a Körös folyó mellett (juxta Crysium) feküdtek, ahol a Kö r ös mellett Öcsöd és Rz.-András szomszédságában ma is megvan Fejéregyháza nevű puszta.

E szerint az oklevélben említett hévvizi convent, melynek keresztesei e birtokok bejárasara ki voltak küldve, nem Erdélyben, hanem Budán, vagyis a (Ó)Buda mellett feklldt F el-H é v v i z nevű mezővárosban állott.

S hogy a fejérvármegyei H é v v i z e n az említett vitézeknek convcntjök lett volna, arra semmi adatunk sincs.

Ezek azon állítások és hivatkozások e munkában, melyek — nézetünk szerint — tévedéseken alapulnak, s a melyekre a tudómány és történelmi valóság érdekében kivántuk a t. írót és öl vasót figyelmeztetni. Egyébiránt ezeket és ínég némely kisebb tévedéseket letudva, mi a munkát több tekintetben érdekesnek találván, — az olvasó közönség pártolásába ajánljak.

Írja ezt A Magyar Történelmi Társulat kiadványa Thaly Kálmán szerkesztésében.

Tetszenek érteni? A tévedések nagy része már a XIX században kialakult, a részleteket nem tudták összerakni. Világosan írva: Nem jöttek rá, hogy Fejérvár és Fehéregyháza egyben az Óbudai Királyi várat jelenti /ami később a Királynői területhez tartozott/ Felhévíz-Váralja és Szent Jakab szintén ide tartozott, mint ahogy értelemszerűen Sicambria is itt volt.