„Nem én kerestem a témát,

  hanem  a téma keresett 

             engem"

                       Igazszólás Pajzsvivő rovása                            

  A Pajzsvivő Történet

Az egész történet még az általános iskolában kezdődött valamikor a nyolcvanas évek elején mielőtt a gyömbérüdítő megjelent Magyarországon. Az osztályfőnöknő azt mondta, indít egy történelmi kirándulószakkört és ősi Magyar településeket fogunk felkeresni. Aki ide beiratkozik, nem kell többet sem, dolgozatot írnia sem felelnie és fix 4-est kap történelemből. Nekem nagyon tetszett az ötlet mivel kirándulni mindig szerettem így gondoltam ezzel én, sem veszthetek. Hétvégi napokon voltak a kirándulások és az elejétől kezdve nagyon szép és érdekes helyeken jártunk.

Kálvária domb

Zebegénybe kirándultunk elsőként ahol Árpádkori település volt egykor a kálvária hegyen.(itt költöttem el az összes zsebpénzem a gyömbérre, mert meleg volt)  A cocialista rendszer  éveiben több métert távolítottak el a kálváriáról, így teljesen megsemmisítve a MAGYAR régészeti emlékeket, a hegytetőn vár volt1!

1.) Zebegény Kálváriadomb

Zebegény község belterületén emelkedik, a község feletti Remetekereszt-bérc alacsony nyúlványaként. mindkét oldala meredek, csak délkelet felé függ össze az említett keskeny gerinccel, amitől egy több méteres átvágás választja el. Ebbe az átvágásba érkezik fel a vasútállomásról a kék kereszt jelzés ( 5 perc ) , és itt ágaznak ki belőle a sárga sáv és a sárga háromszög jelzések. Hossza 250 m, legnagyobb szélessége kb. 40 m. Tengerszint feletti magassága 170 m, relatív magassága 20 m.
Mai alakját csak a legújabb korban nyerte, ma már csak az átvágás utal az őskori telep erődítésére. A Kálváriadombot 1935-1936-ban teljesen átalakították. Felszínéből 6 m löszt hordtak el, ezt a domb oldalán teregették el, majd az így nyert vízszintes platón a ma is látható millenniumi emlékparkot létesítették. Ezáltal a régészetirétegeket teljesen megsemmisítették, a földvár eredeti alakját, rétegződését, erődítését ma már nem ismerjük.
Az említett munkákat Horváth A. János kísérte figyelemmel. A leletek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek, ezek ma is megvannak. Legnagyobb részük a dunántúli rézkor középső szakaszába tartozik.
A zebegényi Kálváriadomb a leletek alapján rézkori telep volt és ide sorolhatjuk magának az erődítésnek is a korát, de e korszakon belül ma már nem dönthető el, hogy valójában melyik kultúra építette.

Feltételezhető e terület fontossága és kapcsolata a Pilisi várakkal és történelmi összefüggésével, a pálos barátok szentélyeivel. P. A barlangtemplom keleti rítusú  ősí remetetelep volt.

Forrás: Emese álma

Barlangszentély Zebegény, ősi fénytemplom és kegyhely

A Sziklaszentély mellől induló pince 28 méter mélyen nyúlik be a domb belsejébe.

A hagyomány szerint egy remete lakott a barlangban, ő faragta a Szűz Mária megkoronázása domborművet a barlang falára. Halála után a remetét a barlang közelébe temették, majd egy nagyobb helyiséget építettek a barlanghoz, így alakították ki a templomot. Erre az épületre egy kis fatornyot emeltek, az 1770-es évek végén már álló templom szentélye volt ez a rész. Ebből az úgynevezett Öregtemplomból mára csak a harangja maradt meg, melyet Johann Georg Knoblach 1749-ben Esztergomban öntött, jelenleg a plébániatemplomban látható.

Hősök emlékmű és kápolna a kálváriatetőn

Voltunk Nyíregyházán is Isaszeg-től nem messze az erdőben szintén Árpád kori falu.(hová felnőttként ismét visszataláltam és ma már szintén zarándokhely) Nem kéne jobban megbecsülni múltunkat és településeinket? Mert a Magyar emberek vágynak rá, hogy felkeressék az ősi emlékhelyeket!

Emlékmű Nyír falú helyén Árpádkori kőböl épült település! Nem sátrakban laktak!

A kirándulások többi részét viszont a Pilisben töltöttük. Békásmegyeren keresztül az ezüsthegyen vezetett át az utunk ahol egy kőbánya helyén egykori hatalmas bástyákról beszéltek nekünk és arról régen ott folyt a Duna... Az ezüsthegyen azt állították ott volt Pest és vele szemben a régi Budai vár!

Persze mondanom sem kell ebből szinte semmit, nem láttunk, és igazából nem is értettem az egészet. Az első gondolatom az volt: akkor ezt miért nem tanuljuk az iskolában? Ezt az egyik társammal is igyekeztem megosztani, amikor rám szóltak, hogy figyeljek, mert ez nagyon fontos, Alba Regalis-nak Szent István városának voltak ott a falai. A jó hazai Ikarus busz már várt minket a hegy aljában és hazafelé az ablakból mutatták ismét a Duna medrét a Budakalászi részen. Következő alkalommal Sashegyi Sándor sírjánál egy idős férfi tartott nekünk előadást és a Klissza dombon elmesélte: a város jobb oldala a fekvő Schyta harcos-bal oldala a női domborulat a kevély hegy. A hátborzongató az, hogy 2009 októberében szóról-szóra ugyanezekkel a szavakkal mondta el nekem Herceg Ferenc ugyanott az egészet, tehát a tudás öröklődött a szájhagyomány útján. A Klisszán volt a királynők ó-Budai hatalmas gótikus várkastélya! (Akkoriban a romokat még jobban láthattuk mint manapság)

Végigjártuk az egész Kevély hegyet, végig épületromok, még álló falak, kikövezett utak, amik belső udvarokba vezetnek. A hegyoldal keleti felén, mint egy erkélyről néztünk a Duna felé. A kőbányában a hegy elején nagyon mérgesek voltak a kisérőink.  A hegyoldalban pedig egy nagy sziklánál, aminek mindkét oldala kövekkel volt kirakva a tanárnő sírva imádkozott. Igazi „hidegrázós" hely volt a fán koszorú nemzeti szalaggal és mécsesek sorakoztak. Azt mondták nekünk ez itt Árpád sírja... A kevély tetején végig vár volt, a nyereg részen még álló fehér mészkő falak. Meglódult a fantáziánk, pláne amikor közölték velünk a fennsíkon: jól nyissátok ki a szemeteket, mert itt török kardot lehet találni. Na több sem kellett négykézláb vizsgáltuk végig az egész gyümölcsöst, persze kardot nem találtunk. Viszont hatalmas falak alapjait, azt igen. Kérdeztem is a tanárnőt mi volt itt? A válasz meglepő volt: itt volt régen Fehérvár... Totális káosz volt a fejemben, de amit a saját szememmel már akkor is láttam annak hittem. Hófehér épített és faragott álló falak több helyen, szinte világított a napsütésben. Talán ezért lehetett fehér vár?

 Folyt köv...

Oldal: Pajzsvivő Rovása
Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda - © 2008 - 2024 - albaregalis.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat