Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda

Királyi fehér fővárosunk Sicambria, Alba Regalis, Fehérvár, Buda Vetus, Ősbuda azaz Óbuda, Szűz Mária sziget, Veteri Pest-Antiqua Pest ősi városaink és múltunk eltitkolt történelmünk kutatásával és feltárásával foglalkozó oldal

Szent István első király (uralk. 1000-1038) pénzein föltűnik egy sávozott zászló, méghozzá egy „királyi lándzsa” (LANCEA REGIS) körfelirattal. Ez a korábban a királykoronázáskor használt lándzsára utal, amelyen egy vízszintesen sávozott zászló található.Az árpádsávok a legelterjedtebb történettudományi feltevés szerint ibériai mintát követnek: eszerint Imre király (1196-1204) aragóniai feleségének függőleges osztású vörös-arany pajzsmezőjének magyar párjaként választotta a vízszintes vörös-ezüst sávokat.

Szent István királyunk ábrázolása Árpád-sávos öltözékben a kettőskereszttel!

Szent István Király


A vörös-ezüst sávozott pajzsmező először az ő egyik 1202. évi oklevelének arany függőpecsétjén (bulláján), a hátlapon szerepel. A vágásokban hét lépő oroszlán, középen pedig egy-egy apró pajzs is van. Hétszer vágott pajzs látható hét oroszlánnal II. András király aranypecsétjén (bulláján) és az 1220-as években használt kettős viaszpecsétjén is. Utolsó, 1235. évi kettőspecsétje is hétszer vágott, kilenc oroszlánnal. A sávozott címer II. András halála után és az Árpád-kor vége felé mint uralkodói jelkép háttérbe szorult. Egyre inkább a királyi családhoz tartozó, de nem uralkodó hercegek pecsétjein, zászlain fordult elő.


A vágásos címer a 13. században csak rövid ideig volt használatos, IV. Béla (1235-1270) pénzein újra a kettőskeresztes címerpajzs tűnik fel. „A 13. század második felétől a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező lehetett az Árpád-ház családi címere – szemben a királyi hatalmat jelképező kettőskereszttel. 1235 után a pecsétjükön, zászlajukon sávozott mezőt szerepeltető királyi hercegek, ha trónra léptek, addigi címerüket felcserélték a kettőskeresztessel.”

Először az 1270-es évekből, V. István korából van bizonyíték arra, hogy zászlón is szerepeltek az árpádsávok.

Az Árpád-ház kihalása után az Anjou-házbeli királyok a jogfolytonosság és a – leányági – Árpád-házi örökösödés hangsúlyozására hasított címerpajzson egyesítették liliomos jelképüket a sávossal.



„Mi Lajos, Isten kegyelméből Magyarország királya, ezen oklevelünkkel tudtára adjuk mindenkinek, akit illet, hogy királyi kegyünk által, tekintettel hű kassai polgáraink és vendégeink hasznára, azt akarván, hogy ugyanezek felemelkedjenek a kegyelem ajándékai által, alázatos folyamodványukra személyes jóindulatunkból engedélyeztük ugyanezen kassai polgáraink részére, hogy ettől fogva városuk titkos és nyilvános pecsétjén és zászlóján joguk legyen és örökké használhassák a királyi címerünkből kivett pajzsformát, melyben felül kék színű sáv három liliom ábrájával húzódik, és oldalt lentről négy vörös és ugyanannyi fehér vonal. Titkos pecsétünk alatt ezen oklevél igazolására, kiváltság formájában fogjuk kiadni ugyanazon polgáraink hasznára nagypecsétünk alatt, amennyiben ezt elénk fogják terjeszteni. Kelt Diósgyőrben, az Úr mennybemenetele előtt két nappal 1369. [május 7.]"

A Képes krónika két iniciáléjában Szent István, illetve III. Béla látható az árpádsávokkal. Szent Istvánnak az öltözékét díszíti vörös-fehér sávozás, III. Béla pedig a klasszikus középkori álló téglalap (banner) formában és farkincával ábrázolt vörös-fehér sávos zászlót tart a kezében. A krónika azonban az Árpád-kornál jóval később, a 14. század közepén készült.

III. Béla király 2

III. Béla király
Képes Krónika (Chronicon Pictum) I. Magyar Helikon, Budapest, 1964, 122. old. (f.61'b). Országos Széchényi Könyvtár, Budapest 


A Fekete sereg zászlaja

A fecskefarkú zászló a Corvinák egyikében, a PhilostratusA zászlón a fekete szín valójában fehér (ezüst), de a képen az ezüst festék oxidálódott. A rekonstrukción a megtévesztő színezés látható

A fekete sereg Mátyás király állandó zsoldoshadseregének magja. Először csak Mátyás király halála idején (1490) nevezték így, nevét talán az egyik vezetőjéről, Lehoczky János vitézről kapta, aki 1459-ben állt Mátyás szolgálatába, ekkortól számítjuk a fekete sereg fennállását. Más elméletek szerint a „fekete” nevüket onnan kapták, hogy Mátyás halálakor a katonák vállukon fekete szalagot viseltek. Mások szerint azért lett fekete sereg a fekete sereg, mert fekete páncélt viseltek.

Werbőczy 1514-es Hármaskönyvének (Tripartitum) allegorikus magyarázata szerint a sávozás „a négy ezüstös folyót” (Duna, Tisza, Száva, Dráva) jelképezi.

Rákóczi lovassági zászlaja [szerkesztés]

II. Rákóczi Ferenc lovassági zászlajaként jelent meg ismét az árpádsávos zászlók egyik változata. Az álló téglalap alakú zászlón 7 vízszintes sáv volt, 4 vörös és 3 fehér, a vörös mezőkben a „Iustam causam Deus non derelinquet” (Isten az igaz ügyet nem hagyja el) felirattal. Ez a zászló is tagja a magyar történelmi zászlósornak.[8]



az_arpad-hazi_kiralyok_csaladi_zaszlaja.jpg


Az Árpád sáv ősi Magyar jelkép

Ez Esztergom zászlója.

  

http://egrihvim.uw.hu/tanulmanyok/magyarkiralyok/arpad-haz/4bela.jpg

IV. Béla

Született: 1206 második felében.
Apja: II. Endre.
Koronázása: 1214-ben.
Trónra lépett: 1235 őszén.
Meghalt: 1270. május 3-án. Esztergomban, a ferencesek templomában temették el.

A képen IV.béla királyunk látható és az Árpádsáv a kettőskereszttel!


Állami címerek




  

 Imre király (1196-1204) aranypecsétjének hátoldala

Fotó: Szelényi Károly 

A vágásos címer (az Árpád-ház családi jelvénye) először Imre 1202-es aranybulláján jelenik meg, majd II. Andrásnál az 1222-es aranybullán. A korai előfordulásokban kilencszer, később hétszer vágott mezőben, hol a páros, hol a páratlan sávokban oroszlánokat ábrázolnak. Az oroszlánábrázolás és a vörös-ezüst vágás spanyol hatást mutat. A vágásos címer a XIII. században csak rövid ideig használatos, IV. Béla (1235-1270) pénzein újra a kettőskeresztes címerpajzs tűnik fel.




 

A magyar Anjouk(1301-1382) pecsétjéről készült a címer színes képe

Fotó: Szelényi Károly  

A király és az ország címere a XIV. században kezd önálló, egymástól független tartalmat kapni. Az Árpád-ház kihalása utáni dinasztiaváltás kihatott a címerre is. Az Anjou királyok egyesítik az Árpádok vágásos pajzsát saját liliomos címerükkel, pecsétjük hátoldalára pedig az országot szimbolizáló kettőskeresztet vésik. Az 1380-as években a vágásos-liliomos címer állami jelképpé válik: rákerül az országalmára.



A Hunyadi család címere

I. (Hunyadi) Mátyás királynak (1458-1490) a családi jelképeket idéző pecsétje volt a minta 

Fotó: Szelényi Károly 

A Magyar Országos Levéltár középkori oklevelei között megbecsült kincsként őrizzük V. László magyar király oklevelét, amelyben a Hunyadi család ősi címerét, a csőrében gyűrűt tartó hollót – melyet az oklevél szerint Magyarország korábbi uralkodóinak adományaként használt a család – kibővíti. A fiatal uralkodó ugyanis Hunyadi Jánost – országkormányzói tisztségéről történt lemondását követően, érdemei elismeréseként – besztercei örökös ispánságra emelte és új címerrel adományozta meg. A címerbővítmény egy fehér mezőben hátsó lábain álló veres színű oroszlánt ábrázol, amely mancsában arany koronát tart. Az új címer négyelt pajzson helyezkedik el, első és negyedik mezejében az eredeti családi címert, második és harmadik mezejében a bővítményt mutatja. A pajzsra aranykoronás sisak kerül sisakdísszel, a pajzs széleit szalagok díszítik. Az oklevél szövege kivételes módon az új címeralak jelentését is megmagyarázza, mely szerint a vörös oroszlán a harcokban megsebzett János grófot jelenti, aki a király kiskorúsága idején a korona jogait hősies harcokban is őrizte és megvédte, a koronát tartó mancs pedig azt a pillanatot jelképezi, midőn a főhatalmat visszaadja az uralkodónak. 




 


A királyi pecséteken a 15. században használatos magyar címer

Fotó: Szelényi Károly 

A III. Béla király (1172-1196) óta megjelenő kettőskereszt és az Imre király (1196-1204) óta ismert sávozat egyesült benne. 


 forrás: MOL Archívum


Ez a magyar címer. 


Az Anjou-ház címere.

Ez a Nemzetbiztonsági hivatal címere. Ők is nacionalisták?

Szent István királyunk ábrázolása Árpád-sávos öltözékben a kettőskereszttel!


Szűz Mária a Magyarok Nagyasszonya az Árpád-sávos címerrel és a gyermek Jézussal



http://www.lovagok.hu/images/stories/cikkeink/tortenelem/3_bela_1.jpg

III. Béla király
Képes Krónika (Chronicon Pictum) I. Magyar Helikon, Budapest, 1964, 122. old. (f.61'b). Országos Széchényi Könyvtár, Budapest
 

 Carol Robert de AnjouKároly Róbert király az Árpád-sávos pajzsot tartva

Károly Róbert

Született: 1288-ban Nápolyban.
Apja: Martell Károly nápolyi trónörökös.
Koronázásai: 1301, 1309, 1310.
Meghalt: 1342. július 16-án Visegrádon. Székesfehérvárott temették el.

Mivel László vajda magánál tartotta a koronát, a közben trónra került Anjou Károly fejére másik koronát helyeztek. 1310-ben harmadszor is megkoronáztatta magát, amikor a szent korona birtokába jutott. A nehezen megszerzett ékszert Károly Róbert Visegrádon szigorúan őriztette, s ettől kezdve többnyire a visegrádi vár adott otthont az együtt tartott jelvényeknek.

 



V. László

Született: 1440. február 22-én Komáromban.
Apja: Albert magyar (cseh és német) király.
Koronázása: 1440 áprilisában Székesfehérvárott.
Meghalt: 1457. november 23-án Prágában. Prágában a Szent Vitus székesegyházban temették el.

Albert király halála után özvegye, Erzsébet születendő fiának akarta biztosítani a trónt. Kottanner Jánosné, Erzsébet udvarhölgye segített a Visegrádon őrzött korona megszerzésében. Az ország nagyjai a 12 hetes csecsemőt V. László néven megkoronázták. Kottannerné varrt számára egy miseruhából koronázási öltözéket. A gyermeket előbb meg kellett bérmálni, hogy egyházjogilag felnőtté váljon. Ezután újra menekülniük kellett, a koronát a kis király bölcsőjébe rejtették. Habsburg Frigyesnél találtak menedéket, akinek őrzésre átadták a koronát.


Mátyás király (Thuróczy krónika)



                Egészségünkre!

   

AZ ÁRPÁDSÁVOK HASZNÁLATA A KÖZIGAZGATÁSI CÍMEREKBEN


BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitányság


Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság


       
Budapesti Rendészeti  Szakközépiskola


Nemzetbiztonsági Hivatal


       
Győr-Moson-Sopron megyei Rendőrkapitányság Zrínyi Miklós
Nemzetvédelmi Egyetem címere


       
Légierő MH Pápa Bázisrepülőtér


 

www.arpadsavos.hu



ÁRPÁDSÁVOK TELEPÜLÉSEINK CÍMEREIBEN
Kesztölc Iváncsa Györ-Moson-Sopron megye Olaszfalu




Örvényes Sárszentmihály Nagyigmánd Kocs




Kisvárda Gic Esztergom Fehérvárcsurvgó




Dunaalmás Dunaszentgyörgy Epöl Dég




   
  Berhida Bakonytamási  

Címereink


A hétszer vágott mező (az Árpád-sávok) a 9. században jelent meg először az uralkodói pecséteken, ettől kezdve az Árpád-házhoz kapcsolódott családi címerként.

I. Imre címere kilenc oroszlánnal az 1202-es Aranybulláról. Ugyancsak ez szerepel II. András 1222-es Aranybullája pecsétjén.
Az Anjou-házi királyok örökösödési jogukat hangsúlyozandó megtartották, és kiegészítették az anjouk családi címerében szereplő liliommal. Ennek nyomán a 15. században a vegyesházi uralkodók többnyire szintén beillesztették saját családi címerükbe.
A bizánci származású kettőskereszt a 13. századtól szerepel a magyar királyok címerében, mint a keresztény királyi hatalom jelképe, kezdetben pénzérméken jelenik meg, III. Béla korában először pajzson.
A hármas halom a szakértők szerint eredetileg csupán alátámasztásul szolgált, a magyar heraldika ugyanis nem kedvelte az ún. lebegő ábrázolásokat. A 14. századból még ismert olyan címerábrázolás, amelyen csupán egy domb van, ez a 15. századra alakult hármas halommá. A korona ? amely szintén az uralkodói hatalom jelképe  szintén a 15. században került a kereszt alá.
I. Ulászló király címere (1440-1444).
A Mátyás király pecsétjén szereplő címer (1464).

A 15. századtól kezdték az uralkodói címert egyben országcímernek tekinteni, a magyar címer alapelemei, a pajzs tetején a Szent Koronával a mai formájukban a 16. század elején rögzültek.

A 16. század elején a címer elemei sajátos értelmezést kaptak, eszerint a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom három hegycsúcsot, a Tátrát, a Mátrát, a Fátrát, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja négy folyót, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi. Annak ellenére, hogy a Száva nem magyar folyó, ugyanis Horvátország a magyar Szent Korona országa ugyan, de nem tartozik a szorosan vett Magyarországhoz. Azonban a középkorban  1526 előtt  Horvátország a Szent Korona tengerparton elhelyezkedő országát jelképezte, míg a mai Zágráb környéke, azaz a Dráva-Száva közének nyugati fele volt Szlavónia-Tótország. A Dráva-Száva keleti fele  Szerémség  az Árpád-korban még részben Somogy, részben Baranya megyéhez tartozott, s így a szorosabb értelemben vett Magyarországhoz.

A címert már a középkor végén is gyakran használták a társországok címereivel együtt.
1849-ben a Habsburgok trónfosztását követően lekerült a címer tetejéről és a kettős kereszt alól a korona, és  a pajzs formájának megváltozásával  kialakult a Kossuth-címer.
Az 1849-es nagycímer. A címerben a korábbi koronát babérágra cserélték.
Az 1867. évi kiegyezést követően a jelenlegi címert nevezték kiscímernek.
(1890)

˙(1915)
Az ú.n. középcímer közepén ennek a pajzsa szerepelt, fölötte a korona, körülötte a társországok címerei:
Az Osztrák-Magyar Monarchia nagycímere nem készült el; időnként a kétfejű sast ábrázolták, egyik szárnya alatt Magyarország, másik szárnya alatt Ausztria (alkotmányos megnevezése szerint: a Birodalmi Tanácsban Képviselt Országok és Királyságok) középcímerével.
A Monarchia egy másik címerábrázolása 1915-ből.
Bizalmam az ősi erényben (Budapest, Clark Ádám tér, várfal).
1918-ban az első magyar köztársaság a Kossuth-címert tekintette állami jelképének. A Tanácsköztársaság idején nem vezettek be új címert.
  1919 végén a Horthy-féle Magyar Királyság címere a korábbi kiscímer lett, két oldalt a címert tartó angyalokkal kiegészítve. 1938-tól, a visszacsatolásoktól kezdődően újra a középcímert (1915) használták hivatalosan.
1946-tól ismét a Kossuth-címer volt a magyar állam címere.
1949-től a Rákosi-korszakban szovjet mintára új címert(Köznevén Rákosi-címer) vezettek be. Ezen búzakoszorú által közrefogott kék mezőben lévő búzakalászt és kalapácsot (mint a parasztság és a munkásság jelképét) a címer csúcsán lévő vörös csillagból kiinduló napsugarak világítottak be. A címer az akkori magyar zászlóban is szerepelt.
Az 1956-os forradalom során rövid ideig ismét a Kossuth-címer volt használatban.
1957-ben ismét új címert vezettek be (Kádár-címer). Ez abban tért el a Rákosi-korszak címerétől, hogy a kék mező elé egy nemzeti színű, hajlított oldalú, lényegében a Kossuth-címerből származó pajzs került, és a búzakoszorút a bal oldalon nemzeti színű ("szocialista hazafiság" jelképe), míg a jobb oldalon vörös színű ("proletár internacionalizmus" jelképe) szalag fonta be. A derült eget mintázó kék háttéren napsugarakat árasztó vörös csillag, az elérendő célt, a kommunizmust jelképezte.
A rendszerváltás után, 1990-ben az első jelentős parlamenti vitát az okozta, hogy a Kossuth-címert vagy a koronával rendelkező korábbi kiscímert használja-e az ország. A vita szimbolikus tétje az volt, hogy a forradalmi-demokratikus vagy az ezeréves államiság hagyományához kapcsolódjon-e inkább az új magyar demokrácia. Végül az Országgyűlés jobboldali MDF-vezette többsége az utóbbi mellett döntött 1990. július 3-án az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XLIV. törvényben.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 47
Tegnapi: 308
Heti: 1 228
Havi: 6 535
Össz.: 1 180 819

Látogatottság növelés
Oldal: Ősi jelképeink és zászlóink
Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda - © 2008 - 2017 - albaregalis.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: sicambria - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »