1978-ban Pilisszántón, a Kálváriánál feltárt késő római őrtorony omlási rétegéből került elő. A töredéken megfigyelhető habarcsnyomok alapján az őrtorony falába másodlagosan beépíthették. A töredék a szentendrei Ferenczy Múzeumba került.63
A sárgásbarna homokkőből készült sírkőnek a középső része maradt csak meg a képmező bal alsó részével és a feliratos mező bal felső szélével. A képmezőben lapos reliefben, inkább csak vonalakkal jelölve jobbra haladó kétlovas kocsi látható elmosódott katedrával. A felirat sima keretelésű mezőben, a betűkön piros festés nyomaival. Néhol a betűkből csak a festési nyom maradt meg. A töredék magassága 42, szélessége 45, vastagsága 20, a betűk magassága 5 cm.
A megmaradt felirat olvasása (15. kép):
Matiata R[.. . f(ilia) vix(it) ann(os) .. .] / [...] f(ilius) p(osuit) t(itulum) sib[i vivo et coniugi].
A felirat első sorában kiegészítésünk alapján az elhunyt életkori adatai és a férj nevének első része állhatott. A második sor kiegészített része a szokásos formulát tartalmazza. A felirat magyar fordítása így hangozhatott:
„Matiata, R(...) leánya, élt ... évet, a sírkövet állította . . . , ... fia, magának még életében és feleségének."'
A töredékes sírkő az őslakosság emlékei közé sorolható. A csobánkai vörösesbarna homokkőből készült sírkövek a környéken kivétel nélkül hozzájuk köthetők,64 mint ahogy a halotti kocsi ábrázolása65 és az elhunyt neve is kelta eredetre utal. A Matiata név eddig ismeretlen volt Pannoniában és az európai provinciákban,66 a név azonban kétségtelenül kelta eredetű67 és viselője a helyi eraviscus őslakossághoz köthető.
Pilisszántón az eddig ismert feliratos kőemlékek alapján jelentős őslakostelepülést tételezhetünk fel, melynek lakói a római uralom alatt továbbra is helyükön maradtak. Stílusában a mi emlékünkhöz szinte teljesen hasonló két, ugyancsak töredékes kocsijelenetes sírkő került Pilisszántón elő. Az egyiken Marbu[.. .] neve,68 míg a másikon [.. .]esia Tutui f(ilia) neve olvasható.69 Ugyancsak a helyi őslakossághoz tartozott Verienda Térti f(ilia) is, akinek sírkövén egy házaspár mellképe látható, és az asszonyt jellegzetes őslakos viseletben ábrázolták.70 À neve alapján szintén eraviscus származású volt C[an]ius Otiorix is, aki mint a legio II adiutrix katonája valamelyik parthus háborúban esett el.71

Pilisszántó és Csobánka területén, a P.-szántó alól folyó patak mentén — főleg a bal partján — a Hosszúhegy, Ciribori- és Garancs-hegyek alján sok, de szórványos Árpád-kori és későbbi középkori kis településnyomot találtunk (1. kép 2 ÍJ.73
A patak túlsó partján, Garancs-pusztán — ma Pilisvörösvár — a dombhát ÉK-i lejtőjén több mint 1 km hosszú területen középkori falu, középpontjában teljesen kiszántott épület (templom?) törmelékei. A felszínen XIII—XIV. sz.-i edénytöredékeket találtunk, korábbit nem.74
Pilisvörösvár környékén több lelőhelyet fedeztünk fel (1. kép 13—16.): Nagyobb méretű falura utaló Árpád-kori—késő középkori felszíni leletek a község alatt, a csobánkai út és a Háziréti-patak határolta területen jelentkeztek (1. kép 15.)75
A vörösvári völgy területén az oklevelek sok falunevet őriztek meg. Legbiztosabban a Garancs-pusztán talált települési maradványokat azonosíthatjuk, mégpedig a középkori Garancs faluval. Az Országos Levéltár 1760 körüli időből származó, Csobánka és P.-szántó közötti peres területet ábrázoló térképén a „rudera Gerencs" megjelölést pontosan azon a helyen láthatjuk, ahol mi a lelőhelyet megtaláltuk (7. kép).76 Garancs birtok 1465-ben szerepel először, ekkor a pilisi apáté. A XVI. sz.-ban elpusztul.77 A falu középkori templomának romjait a XVIII. sz. elején Vörösvár új német telepesei termelték ki építkezéseikhez.78
Csobánka falu középkori elődjének pontos helye kérdéses. A mai község egyik temploma sem korábbi a XVIII. sz.-nál.79 Bél Mátyás úgy tudja, hogy Csobánka megegyezik a középkori Boron faluval.80 Boron ősi birtokosa a Hunt— Pázmán nemzetség.81 Az 1299. évi határjáróirat szerint Boron határa érinti a Szántó-Budai utat, a Boyontha patakot (azonos lehet a Koller-árokkal, a Csobánka és P.-vörösvár közötti mai határpatakkal), itt egy szilfánál van Szántó, Boron és Kande falvak közös határjele. Ugyanez az oklevél Boron Szt. Mártonegyházát is említi.82 1696 к. a török időkben elpusztult Boron helyét, ill. környékét szerbek szállták meg, így jött létre Csobánka.83 Boron régi templomát a XVIII. sz.-ban még említik.84 Helyi hagyomány szerint az Ócsobánka dűlőben — ezt a területet a beköltöző szerbek nevezték el így!85 — levő templomrom a régi Csobánka temploma. A területet a mai községtől egy magas dombvonulat választja el, elég messze van. A XVIII. sz.-tóT folyamatosan élő hagyomány szerint mégis ebben a távol eső völgyben kell a középkori Boront keresnünk. Pilisszántó a középkorban több néven szerepel: Királyszántó-Kisszántó, Nagyszántó XI—XII. sz.-i települések. A Csobánka határában levő Királyszántón eredetileg királyi szolgáló népek élhettek.86 Szántót először 1299-ben említik.87 A XVI. sz.-ban mindkét falu elpusztul.88 Valószínűleg a P.-szántó alól folyó patak mentén, a hegyek alján talált középkori települések táján kell Királyszántót keresni, a mai falu közelében vagy helyén pedig Nagyszántót. 1725-ben Szántó vidékén régi templom romjait említik.89
Pilis vörösvár középkori elődje Kande volt. 1248-ig a budai káptalan birtoka.90 A XIV. sz.-ban többek között az óbudai klarissza apácák is birtokolnak itt.91 Az említett határ járó-oklevél szerint Boronnal, Szántóval volt határos. Ameny-nyiben Kandet a Pilisvörösvár mellett talált nagy középkori teleppel azonosítjuk, úgy a XVIII. sz.-i német község részben rátelepült az itt talált romokra.

Oldal: Pilisszántó-Királyszántó
Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda - © 2008 - 2024 - albaregalis.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat