A Csókakői várat a ma ismert Székesfehérvárnál keresik... Nincs túl messze egymástól e kettő?
http://www.szekesfehervar.hu/index.php?pg=news_47180
Hát nem érdekes? Az Ürömi mészkőbányát ugyanúgy hívják mint amiről Evlia Cselebi ír a beszámolóiban...
Mivel kutatásaim és a műholdas térinformatika képeim tökéletesem bizonyítják, hogy Székesfehérvár volt egykor a mai Budakalászi mészkőbánya és az új erőd volt a kőhegy tetején ahol ma szintén kőbánya található, így kétségtelen számomra, hogy az Ürömi vár volt a Pilisi Székesfehérvár előbástyája, és ott ma szintén kőbányát találunk.
Nem is értem hogyan lehetne a ma ismert Székesfehérvár előbástyája a ma ismert Csókakő... hiszen még légvonalban is 22 kilométerre van egymástól a két hely!
A Budakalászi Székesfejérvári-óBudai Várpalotától-az Ürömi Csókakői előbástya-mészkőbánya-nem egészen 3 kilométerre van !!!
Az irott forrásokat nagyrészt megsemmisítették, de mivel ezt kérik tőlem azért csak találtam valamit:
Az I. Lajos király és Erzsébet királyné által 1355. aug. 26-án kiadott oklevél mellyel a Vetus- budai káptalan, illetve a Vetus- budai várnagy és lakosság közötti vita határkérdését rendezték -, felemlíti, hogy a királyt és királynét a határok kijelölése után Tamás királyi főajtónálló, csókakői és budai várnagy, valamint az esztergomi káptalan "vezette be", a budavári plébános felett pedig az esztergomi érsek gyakorolta az egyházi jogokat (.29) Tamás főajtónálló - az eddigi kutatási eredmények szerint a ma ismert fejérmegyei Csókakő várnagya lett volna, inkább hihető azonban, hogy a valóságban az Esztergom melletti Csókakő és Budavár együttes várnagya volt.!!!
A Péterhegy nyugati oldala
Csókakővár a Pilisben!
Szervesen csatlakozott a Királyi központhoz. Fejérvár előbástyája volt.
A műholdas program felső-közép nézetből a várszerkezetet is kirajzolja!
Csókakővár-ma kőbánya
A habsburg felmérési képek, amik pontos képet nyújtanak számunkra az akkori állapotokról nem mutatják a kőbányákat, pedig állitólag azokat már a rómaiak is használták!
A falak tetején
Csókakővár
A falak körbeveszik a Péterhegy nyugati oldalát
Ősi falsor
több méteres falak
PILISBOROSJENŐ - BELTERÜLET, 15/6. LH.
a. Borosjenő
с
1284*, 1431** írod.: Káldy-Nagy 1985.144-145. 96. sz. birtok. A török időkben már puszta. MRT 7. kötet 1986. 143.: Első említése 1284-ben fordul elő. „Templomos hely volt,... 1431-ben a borosjenői plébánost említik. 1464-ben a pápa a borosjenői plébániát is közvetlenül az esztergomi érsek alá rendelte. A XVIII. század közepén a középkori templom szentélyének és sekrestyéjének falai még embermagasságig álltak, az új templom a romokra épült. "
Györffy 1998. 640.: 1284-ben Borosjenei Péter itteni falualján lévő szőlejét 9 márkáért eladja
A középkori templomra épült új templomnál ez van a táblára írva:
Pajzsvivő A középkori templomra épült új templomnál