Honvisszafoglalás korabeli temető a Lugi dülőben

                        Sashegyi Sándor kutatásai és feltárása

A mai Pomáztól északnyugatra a Kovácsi-Dera patak völgyében, a Szamárhegy, a Kiscsikóvár és a Kartal-dűlőnek nevezett dombok között a Lugri-dűlőben régóta ismert Árpád-kori település és temető van. A nagy tömegű felszíni leletekből ítélve a kora Árpád-kori falu mintegy 500 m hosszan húzódik egy forrásvizekben bővelkedő területen az 1954- és 1958-ban B. Thomas E. feltárta római kori villaépület közelében. Az épület nyugati felében a falutelepüléssel megegyező korú és későbbi leletanyagot is találtak. Az alaprajz egyes részei szerint lehetséges, hogy az épület később keresztény kultikus célt szolgált, esetleg a középkorban is.11
Ugyanannak a dombhátnak — amelynek északi lejtőjén a falu volt — a tetején és a déli lejtőjén egy mintegy 150—200 sírós, X—XI. sz.-i temető nagy része pusztult el homokbányászáskor az utóbbi négy évtizedben. Sashegyi S. 1938—40-ben 11 sírt tárt fel (1. kép 6.).12
1. sír: Mélység: 30 vagy 60 cm? A sírgödör mérete: 190X^0 cm- Vázhossz: 180 cm. A váz háton, nyújtott helyzetben feküdt. Jobb felét a homokbányászás elpusztította. Mellékletek: két bronz, S végű karika a koponya jobb és bal oldalán a fül táján.13 A sír az akkori bányászéi északi peremén feküdt, a keleti részen.1'1
2. sír: Mélység: 100 cm. A sírgödör szélessége: 60 cm. A váz háton, nyújtott helyzetben feküdt. A lábszárat a fejtés elpusztította. A koponya teljesen ép. Nő, Ad. (20— 25 éves).15 Mellékletek: 3 db kerek, lapos, bronz ruhaveret, hátoldalon 2—2 füllel, egy a koponya jobb oldalán, a fültőnél, kettő a bal fültő, ill. állkapocságnál. A bal alkar mellett kívül egy fél bronzkarika. A sír a fejtés északi peremén a nyugati részen került elő.16
3. sír: A lábszárcsontok egy részét kivéve, a sírt a homokbányászás elpusztította. A fejtés keleti szélén volt.
4. sír: Lócsontváz?17 Korábban kibányászott területen a bánya északnyugati szélén.
Az 5. sír az északnyugati, a 6. sír az északkeleti fejtésszélen volt.
7. sir: A nagyméretű sírgödör alján Sashegyi S. ugyanolyan X—XI. sz.-i edénytöredékeket talált, mint a Klissza-dűlői Árpád-kori telepen. A feldúlt sírhely kövekkel volt telerakva.18 A keleti fejtésszélen.
8. sír: Mélység: 65 cm. A sírgödör szélessége: 60 cm. Vázhossz: 192 cm. Nyújtott helyzetben, háton. A két alkar kissé behajlítva, kézfejek a combon. A homokkitermelés csak a két lábfejet bolygatta meg. Férfi, Ad. (25—30 éves). Mellékletek: A koponyatetőtől jobbra, 5 cm-rel felette ezüstveret töredéke, préselt, gyöngysorkerettel. A váz jobb oldalán a könyök táján tegez vas- és csontszerkezete, valamint 3 db lapos és egy háromélű nyílhegy. A tegez alkatrészei a jobb alkaron és részben a felett 3 cm-re feküdtek. A nyílhegyek a felkarcsont közepe táján, tőle távolabb, a tegeztől 8 cm-re voltak egy csomóba rakva. A tegez vasvázán Sashegyi S. tűznyomokat figyelt meg. Ugyanezt a sírban nem tapasztalta. A combcsont közepe táján egy ovális vascsat. A jobb térden kívül a tegez egy vastartozéka. A sír a 2. sírtól északra 60 cm távolságra feküdt.
A 9. sír a 6. és a 7. sírok közötti területen került elő.
10 sír: Mélység: 40 cm. A sírgödör mérete: 210 X 70 cm. Vázhossz: 196 cm. Háton, nyújtott helyzetben. A bolygatatlan váz jobb kézfeje hiányzik. Férfi, Mat. A sír a bánya északnyugati sarkában volt.
11. sír: Férfi, Juv. (18—20 éves).19 Az előző sír szomszédságában.
A megfigyelt sírok mind Ny—K-i tájolásúak voltak. A 4. sír állítólagos lóvázán kívül több ízben említ Sashegyi elpusztult lovastemetkezéseket és lószerszámleleteket.
1952-ben Török Gyula és Soproni Sándor végeztek leletmentést az alsó homokfejtés területén. 4 sírt tártak fel (2. kép).
12. sírw: Mélység: 30 cm. A vázat a homokbányászás a jobb medence és ai jobb lábszár kivételével teljesen elpusztította.
13. sír: Mélység: 20 cm. A váz bolygatatlan része a koponyától a medencéig 1 m hosszú volt. A koponya a bal oldalára dőlt. Háton, a jobb kar nyújtott helyzetben, a bal kissé bolygatottan. A lábszár csontjait nem találták meg, azokat földművelés során az eke elhordta. A sírt ugyanis a bányafejtésen kívül tárták fel. Iránya: 328°, fejjel észak-északnyugatnak. Juv. II.21
14. sír: Mélység: 30 cm. A sírgödör szélessége 40 cm volt, hosszát mérni nem lehetett. Vázhossz: 93 cm. Hanyatt fekvő váz. A jobb alkart és a koponya egy részét korábban földműveléssel elpusztították. A bal alkar kissé behajlítva. A váz iránya: 300°, fejjel nyugat-északnyugatnak. Juv. I. Melléklet: A bal kézfej folytatásában a comb mellett vaskés, amelynek nyele a fénykép szerint egy állati hosszúcsont egy darabja.22
15. sír: Mélység: 25 cm. A sírgödör szélessége: 70 cm, hossza: 180 cm. Vázhossz: 155 cm. Bolygatatlan sír. Koponyája a jobb oldalára dőlt. Háton, nyújtott helyzetben feküdt. A jobb alkar a medencére hajlítva. A bal kar a testtől távolabbra tolódott. Irány: 300°, fejjel nyugat-északnyugatnak. Női váz.
1963 és 1968 között Szeles Sándor, Mihály Péter és Tóth Attila végeztek több ízben ásatást a lelőhelyen. 12 sírt tártak fel a két kibányászott gödör között kelet felől benyúló földnyelven (2. kép).25
16. sír: Mélység: 50—60 cm. A sír a fejtés szélén volt, a homok kitermelése erősen megrongálta: hiányos váz, az alsó végtagok csonttöredékei a medence környékén voltak, a váz felett 20 cm-rel. A koponya és az alsó állkapocs töredékei a sír alatt 70 cm mélyen. Háton fekvő váz. Iránya: É-ÉNy—D-DK, 5700' = 321°.24 Gyermek. Mellékleti!): a bal lábtól 1 m-re emlős állat csontjának töredéke.
17. sír: Mélység: 50—60 cm. Vázhossz 145 cm. Bolygatatlan. A koponya arccal előrenéz, az alsó állkapocs a csigolyákra esett. A váz háton, nyújtott helyzetben feküdt. Iránya: Ny-ÉNy—K-DK, 5450' == 307°. Nő, Ad. Mellékletek: A koponyán a füleknél 1—1 bronz S végű karika, S véggel a járomcsont felé. A tarkó jobb oldali részén 2 db bronz S végű karika, az egyik állított, a másik fekvő helyzetben. A váz bal térdcsontja felett 23 cm-re, balra 8 cm-re; ugyanolyan magasságban, balra 34 cm-re; a bal térdcsonttal azonos szinten, mellette: 1—1. ill. 2 db (összesen 4 db) vas koporsószeg (3. kép 1.). — A térdek között széndarabka.
18. sír: Mélység: a lejtős felszín miatt a váz bal oldala 55 cm, a jobb oldala 27 cm

Lugi dülő Árpádkorabeli temető térképe

Ruhaveretek
Sashegyi S. feltárásából, a 2. és a 8. sírokból kerültek elő. Mindkét sír a felső fejtés északi (30 év előtti!) peremén, a nyugati részen volt. A 2. női sírban a koponya jobb és bal oldalán talált 1, ill. 2 veret a fennmaradt rajz szerint a kéttagú csüngők felső tagjával azonos kerek veretek típusába tartozik. Ez a honfoglalás kori női ruhadísz a XI. sz.-ban fokozatosan eltűnik. Az inget, pártát vagy süveget veretek sorozata helyett csak 1—2 db díszíti.34 A 2. sír veretei és a 8. sír hasonló helyzetű vereté szintén valamilyen fejre való ruhadarabot ékíthettek.3'"1
A nyak ékszerei
Nyakperec. A 33. és 42. valószínűleg leánygyermeksírokban találtunk nyakperecet. A bánya DK-i szélén lévő 42. sírban egyszerűbb, 3 vékony huzalból sodrott hurkos-kampós záródású példány volt (2. kép, 5. kép 7.). Ez a típus még a X—XI. sz. fordulója előtt megjelenik a kora Árpád-kori köznépi, női temetkezésekben.36 A temető K-i szélén levő 33. gazdag gyermeksírban egy 4 vastagabb huzalból sodrott és közbeiktatott sodrott filigránszállal díszített nyakék volt (2. kép, 4. kép 2.). Ez a díszesebb változat csak a XI. sz. első felében jött divatba.37
Bronzcsörgőt a 33. sírban találtunk, ezen kívül Sashegyi említ feljegyzéseiben szórványdarabokat a lelőhelyről (5. kép 10.). Mind a X., mind a XI. sz.-i leletanyagban megtalálható ékszer.38
Gyöngyök. A 33, 35, 38, 42. sírokban talált nyakláncok gyöngy típusainak időbeli előfordulása: X. sz. vége—XI. sz. (4. kép 3., 5. kép 2, 4, 8.).39
Gyűrűk
A felső fejtés Ny-i szélén feltárt 45. sírban (2. kép) sima, nyitott bronzkarika került elő a bal kéz táján. A haj karikának készült ékszert a halottnak gyűrűként adták (5. kép 9.).

A temetkezés valószínűleg X. sz.-i.!

A pomázi sírokban sok esetben fordul elő a nyújtottól eltérő karhelyzet. Közülük két érdekeset emelek ki: 23. sír: a jobb kar könyökben felhajlítva, a fej a jobb tenyéren feküdt. 29. sír: a halott bal kézzel a bal combját fogja, a jobb karját derékszögben behajlítva, görcsösen szorítja jobb kézzel a bal karját.52
A 28, 30, 31. vázak összeszorított helyzetéből arra lehet következtetni, hogy ezeket a halottakat lepelbe burkolva temették el.53
A Lugi-dűlői temető a dombhát déli lejtőjén, Ny—DK—D-i irányban terjedt ki (2. kép). A honfoglalás és kora Árpád-kori temetők ásatásainál egyre több adat gyűlik arra vonatkozólag, hogy a temetődomb északi lejtőjére nem temetkeztek. Eurázia népeinek hitvilágában az északi vidékek a sötétség, a gonosz szellem birodalmaként szerepelnek, amitől óvták a halottakat.54
A temető soros elrendezésű. Az É-ÉK—D-DNy irányú, ívelt sorokból a délkeleti részen néhány épet sikerült feltárni: 29—32—33—34; 41—28—30—31. Ezek befejezetlen sorok férfi- és gyermeksírokkal. A többi sírsor szerkezetét bolyga-tottságuk miatt elemezni nem tudjuk (2. kép). A feltárt 45 váz közül 15-öt férfinak, 6-ot nőnek, 17-et gyermeknek határoztak meg, a többi váz meghatározhatatlan nemű felnőtté volt. Egy (15. sír) kivételével minden női sírban volt melléklet, ill. fémdíszes viselet. A legszebben felékszerezve a 33. sírban fekvő kislányt temették el. Mellékletes férfisír csak a 8. nyíltegezzel ellátott váz volt.
A homokkitermeléssel és a bánya környékén végzett feltárásokkal a temető kimerült (2. kép).
Ha visszagondolunk a leletanyag datálásáról elmondottakra, akkor a rendkívül hiányos megfigyelések ellenére is feltűnő, hogy a honfoglalás kori, ill. az arra a korra visszautaló viseleti tárgyak (ruhaveretek), valamint temetkezési szokások (fegyveres-, lovastemetkezés) a temető nyugati részén jelennek meg. Ny—DK-i irányban telt meg a temető, mégpedig valószínűleg a X. sz. második és a XI. sz. első fele között. A kora Árpád-kori köznépi temetőknek ahhoz a csoportjához tartozik, amelyeknek sírjaiban nem kizárólag viseleti tárgyakat találunk.55

Munkaeszközök
A munkaeszközöket a 14. sír csontnyelű vaskése képviseli a leletanyagban. Sashegyi S. említ még elpusztult sírokból késeket, ill. tőröket (?.).
A temetőnek egyetlen hitelesen feltárt fegyveres sírja a bánya nyugati felében a fejtés északi szélén feltárt 8. sír volt. A nyíltegez a sírleírás szerint a jobb karon, a rajz szerint mellette feküdt.43 A tegezből előkerült: a nyaka körüli vaspánt, innen a teteje felé kiinduló vas- és csontpálcák. A tegez alja felé is tart egy vaspálca, valamint egy akasztófül és pálca is. Ezeknél egy bizonyos szakasz után szögelést, ill. keresztirányú vasmerevítést mutat a rajz. Folytatásukban egy ovális vascsat, még lejjebb egy másik vaspálcának a szétkalapált, átszögelt végződése került elő.44 A felső alkatrészektől kissé távolabb 4 db összerozsdásodott nyílcsúcs került elő, ebből 3 lapos kétélű, 1 hároméiul A vascsat valószínűleg a tegezt az övhöz kapcsoló szíjhoz tartozott. A halott jobb oldalán, tetejével a koponya irányába feküdt a tegez, amelyet a harcosok életükben is a jobb oldalukon viseltek.46 A tegezben csak 4 nyílvessző volt, holott jóval több is belefért volna.47
A homokkitermelés során elpusztult sírok leletei között Sashegyi S. feljegyzéseiben kardokat is említ.
A temetkezési szokások
A síroknak a mai felszíntől mért mélysége meglehetősen különböző: 10—-150 cm között váltakozik. Ezek az adatok semmiféle következtetésre nem alkalmasak, mert a már fentebb felsorolt temetőt pusztító tényezők miatt a lelőhely eredeti felszíne gyökeresen megváltozott. A sírokat általában úgy ásták meg, hogy a talajban átl. fél méterre jelentkező kemény, meszes homok-, ill. köves réteg volt a sírgödrök alja. Csak a 32. és 33. sírokat ásták bele részben vagy teljesen a kőrétegbe. A sírgödrök hossza változó, eléggé szélesek, átl. 70 cm a szélességük.
A 7. sírnak a gödre igen széles, a feldúlt sírhely kövekkel volt telerakva, az alján kora Árpád-kori edénytöredékek kerültek elő. A 18. váz koponyája mellett a bal oldalon és a bal lábfej mellett 1—1 ködarab volt. A hasonló korú temetkezésekben gyakran találnak az ásatok 1—2, a temetéskor szándékosan a sírba helyezett követ a váz körül.

Lugi Dülő 2010.08. Pajzsvivő

Oldal: Lugi dülő X-XI.sz Temető
Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda - © 2008 - 2024 - albaregalis.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat