Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda

Királyi fehér fővárosunk Sicambria, Alba Regalis, Fehérvár, Buda Vetus, Ősbuda azaz Óbuda, Szűz Mária sziget, Veteri Pest-Antiqua Pest ősi városaink és múltunk eltitkolt történelmünk kutatásával és feltárásával foglalkozó oldal

http://sged.bm-lyon.fr/Edip.BML/PubliImg/images/ENLU/00/00/0C/35/GED_00000000.JPG

Buda lerombolása a "viharban"?  A képet Dravecz Zoltán kitünő kutatónak köszönjük!

Summary of Hungarian Seismicity

The Pannonian Basin area is among those with moderate seismic risk, having experienced some severe damaging earthquakes in the past, like that of Kom�rom (1763, 1783, 1806, 1851), M�r (1810), J�szber�ny (1868), Kecskem�t (1908,1911), Eger (1925), Dunaharaszti (1956) and Berhida (1985).

Historical Earthquakes in Hungary with Major Damage
Date Magnitude Intensity Locality
456 September 7 6.1 IX Szombathely area
984 5.5 VIII Hungary
1038 August 15 5.5 VIII Hungary
1092 July 6 5.5 VIII Hungary
1100 5.5 VIII Transdanubium
1287 June 23 5.5 VIII Hungary
1342 4.9 VII Hungary
1380 4.9 VII Hungary
1410 5.5 VIII Hungary
1444 August 4 5.5 VIII Szeged
1485 June 1 ? ? W Hungary
1513 November 29 ? ? W Hungary
1528 ? ? Hungary
1556 January 24 5.6 VIII W Hungary
1561 February 12 5.6 VIII Pest-Buda
1580 September ? ? Hungary
1585 January 1 5.6 VIII W Hungary
1586 4.9 VII W Hungary
1599 October 1 5.6 VIII Kom�rom
1601 September 7 4.9 VII W Hungary
1615 January 5 4.9 VII NW Hungary
1763 June 28 6.3 IX Kom�rom
1783 April 22 5.2 VII-VIII Kom�rom
1810 January 14 5.4 VIII M�r
1810 May 27 4.9 VII M�r
1851 July 1 4.9 VII Kom�rom
1868 June 21 4.9 VII J�szber�ny
1908 May 28 4.1 VI-VII Kecskem�t
1911 July 8 5.6 VIII Kecskem�t
1925 January 31 5.0 VII-VIII Eger
1956 January 12 5.6 VIII Dunaharaszti
1985 August 15 4.9 VII Berhida

Földrengési adatok a Pilis térségében:

A legrégebbi ismert földrengés az 1389. évi, mely Buda várát oly mértékben rázta meg, hogy a Nagyboldogasszony-templom tornya – senkit sem megsebesítve – leomlott. Az 1561. évi földrengésről Verancsics Antal egri püspök Ferdinánd királyhoz írt beszámolójából tudunk: „Nagyon erős éjjeli földrengési övbe záratott be Buda, Pest és a Dunának mindkét partján Esztergom, Vác, Cegléd, Kecskemét, Ráckeve és Székesfehérvár… És jóllehet ez az eset nem sok (?) emberben tett kárt, mégis számos ház úgy Budán, mint Pesten összeomlott és romokkal boríttatott be.” Egy ilyen esemény nagyon is elképzelhető. A furcsa csak az, hogy a törökországi levéltárakban az eseményre utaló adatot még nem sikerült feltárnunk. Hasonlóan nem ismerjük török írásokból azt az eseményt, amelyről egy németországi forrás tudósít. Eszerint dörgés és villámlás kísérte földrengés rázta meg Buda városát 1579. május 19-én. Erről korabeli fametszet is fennmaradt

Pajzsvivő írta:

A terület szeizmikus történetének legrégebbi ismert eseménye az 1599. évi rengés. Ennek keletkezési helye bizonytalan, de nem zárható ki, hogy valahol Komárom–Érsekújvár–Esztergom térségében keletkezett.Az 1754. és az 1759. évi nagyobb károkat nem okozó (kb. 5° epicentrális intenzitású) rengések után 1763. június 28-án a kora reggeli órákban (több és különböző helyen észlelt előrengést követően) történt meg a hazánk területén ismert legnagyobb földrengés. A rengés következtében Komáromban 63-an meghaltak, 102-en megsebesültek, összedőlt 7 templom és 279 épület. Részben összedőlt további 353 épület, azaz komoly sérülést szenvedett a város épületeinek 54%-a, míg csak 9% maradt sértetlen. A földrengés áldozatokat szedett, és komoly károkat okozott Győrben is. Házak sérültek meg a távolabb fekvő településeken is. A főrengést évekig követték utórengések, melyek epicentrális intenzitása néhányszor elérte az 50 értéket is! 1773. április 22-én újabb földrengés sújtotta Komáromot, melynek következtében összeomlott 500 ház. Romhalmazzá vált a vár minden épülete. A büszke erődítmény pusztulásáról versben számol be Kovács Sándor, aki többek között így ír:

„Oh én győzhetetlen Rév-Komárom vára! Melyben még ellenség fegyvere nem jára, Nézvén keservesen végső pusztulásom, Reménytelen történt elromoltatásom.”

Zsíros T.: Magyar földrengés katalógus (456-1995)

Zsíros T.: Magyar földrengés katalógus (456-1995)


Forrás: GeoRisk Földrengéskutató Intézet

Tisztelettel Köszönöm a Geo Risk Földrengéskutató intézetnek és Zsíros Tibor Történelmi földrengéskutatónak

Ezt követően nagyobb földrengések voltak még 1806. szeptember 22-én (epicentrális intenzitás 7°), 1822. február 6-án (ez az erős rezgés szinte teljesen lerombolta a Komárom melletti Izsát; 7,5°–8° körüli erősségű lehetett), 1832. február 21-én (a rengést a Magyar földrengés-katalógus gyengének jelzi, de Fényes Elek mint erős rengést írja le), 1851 októberében, 1851 júliusában. Utoljára 1857 júniusában volt itt erősebb szeizmikus esemény (az utolsó három említett rengés kb. 7° erősségű lehetett).Sajnos nemrég láthattuk mit művel egy ekkora földrengés.Képzeljük ezt el egy karsztbarlangos területen ahol föld alatti omlások is előfordulnak, vagy éppen pont ez vált ki erős földrengéseket.








Forrás:http://fir.seismology.hu/georisk/Recent/Historical.html




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 245
Tegnapi: 107
Heti: 1 076
Havi: 534
Össz.: 1 800 867

Látogatottság növelés
Oldal: Földrengések a Pilisben
Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda - © 2008 - 2024 - albaregalis.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »