FELHÉVÍZ ÉS TERÜLETE BUDA ALAPÍTÁSÁIG

Természetesen Budafelhévíz területével kapcsolatban is óriásit tévedtek, ugyanis Eczelburg nem a ma ismert Pestújhegyi(Budai) vár volt. Al és felhévíz nem a duna vonalán dél-észak irányba értendő, hanem ténylegesen ott ahol VÍZHON-AVUN-OFEN volt Alt Ofen

A környező dombok és keletről a Duna által védett területen alakult ki a középkori Felhévíz, ott, ahol egyébként a kelet-nyugati és észak-déli irányú útvonalak természetes metszőpontját is találjuk.
Már a római korban is lakott terület volt. Számos római sírt találtak itt6, s a hegy és a Duna között erre vezetett a római út is.7 Feltehető tehát, hogy egyrészt a természeti adottságok, másrészt a római örökség következtében már a honfoglalás idején betelepült ez a vidék.
Sajnos, ezt nem tudjuk igazolni./MÁR TUDJUK/ Anonymus szövege ugyan arra látszik utalni, hogy Felhévíz valóban megvolt már ekkor. Szerinte ugyanis, amikor Árpád magyarjai átkeltek a megyeri réven, a Duna mellett ütöttek tábort egészen Felhévízig.8 Még egyszer említi Hévizet, amikor Óbuda helyét határozza meg. Attila városa, Buduuar vagy Ecilburgu a Duna mellett a hévizek felett épült fel (super calidas aquas).9 Anonymus azonban, Szilágyi Loránd feltevése szerint a XII—XIII. század fordulóján élt,10 kérdéses tehát, hogy van-e jogunk adatát a honfoglalás korára visszavonatkoztatni. Különös ugyanis, hogy krónikáink, amelyek pedig az elveszett XI. századi Gesta szövegét őrizték meg,11 nem tudnak a felhévízi táborozásról, és Hévíz nevét sem említik.12 Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a krónika szövegek tanúsága szerint a szerző vagy átdolgozó igen jól ismerte Budát és környékét,13 mégsem ír Hévízről, csak arra a következtetésre juthatunk, hogy az Ősgesta valóban nem tudott róla, és így történetírásunkban Anonymus említi először. Ez tehát csak azt bizonyítja, hogy Felhévíz a XII. században már létezett. Feltevésünket egy 1148-ból származó oklevél alátámasztja, és néhány új szemponttal egészíti ki. Ebben az oklevélben II. Géza király ugyanis elmondja, hogy László király a budai káptalannak évi 360 pensât adományozott, amit azonban a királyi kamara sáfárai rendszerint nem adtak meg, és ezért cserébe adja „tributum fori Geysa et tributum portus Pest et Kerepes, navium etiam cum vino sive cum salibus ascendentium sive cum aliis venalibus descendentium eidem ecclesie" ; megerősíti továbbá a káptalannak ugyancsak László királytól kapott dunai halászati jogát a megyeri révtől egészen a Nagy-(Csepel) szigetig.14 Az oklevél szövege alapján (az etiam, azaz „is" szócska használata miatt) arra lehetne következtetni, hogy a király a Gézavásár és a pesti és kerepesi rév vámján kívül hajóvámot is adott a káptalannak. A későbbi oklevelek a révekben szedett hajóvámról emlékeznek meg. Ezért úgy véljük, hogy a hajóvámra vonatkozó és az etiam szócskát tartalmazó mellékmondat a révvámokra vonatkozó szakasz értelmezője csupán: az uralkodó a révekben szedett hajóvámot adományozta a káptalannak. Mit értett azonban az uralkodó Gézavásár és Kerepesrév alatt? A kerepesi rév nem tartozhatott a mai Kerepeshez, ezt már Salamon Ferenc is bebizonyította, aki szerint ez a jenői révvel volt azonos.15 Gárdonyi Albert két éven belül két elméletet dolgozott ki a kerepesi révre, természetesen második alkalommal nem említve saját előbbi ellentétes nézetét. Először ő is a jenői

A továbbiakban Szentpétery : Scriptores.) — Hogy az „ad Aquas Calidas Superiores" kifejezés valóban Budafelhévízet jelenti, azt utoljára Révhelyi E. bizonyította be részletesen: Kelenföld (Tabán) helye és neve. TBM IV (1936) 42—43. Szerinte azonban Anonymus megyeri réve nem a későbbi megyeri, hanem a pesti révvel azonos. TBM IV (1936) 41. — Ezzel szemben Győr ffy György szerint Anonymus megyeri révér. valóban az Óbuda feletti révet kell értenünk : Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest, 1959. 149—150.
9 Anonymus 1. c. {Szentpétery : Scriptores I. 35.)
10 Az Anonymus-kérdés revíziója. Századok 71 (1937) 1—54, 136—202. — Újabban Csóka L. : Ki volt Anonymus? című tanulmányában (Magyar Nyelv LVIII [1962] 158.) újra a Jakubovich—• Heilig féle elméletet fogadva el Szilágyival szemben azt bizonygatja, hogy Anonymus II. és nem III. Béla jegyzője lett volna. Még ha feltevése helytálló lenne is, eredményeinket ez nem befolyásolja.
11 Gerics J.: Legkorábbi gesta-szerkesztéseink keletkezésrendjének problémái. Budapest, 1961. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 22. sz.) 68—70.
12 A XIV. századi szerkesztés 9. caputja csak ennyit mond: „Huni super utres noctis in silentio in Sicambria Danubium transeuntes..." {Szentpétery : Scriptores I. 259.)
13 Györffy Gy. : Krónikáink és a magyar őstörténet, Budapest, 1948. 125—177.
14 Budapest történetének okleveles emlékei. Csánky Dezső gyűjtését kiegészítette és sajtó alá rendezte Gárdonyi Albert (továbbiakban Bp. O.) I. k. Budapest, 1936. 3. — Az oklevél hitelességét kétségbe vonta Salamon F. : i. m. III. k. 17 skk. — Állításait már Pauler Gy. : A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. I. k. Budapest, 1899. 451., 337. jegyzetében megcáfolta, s azóta is többen igazolták hitelességét. Vö. Gárdonyi A. : Buda és Pest a tatárjárás előtt. Budapest, 1941. (Tallózás Budapest és környéke múltjából 1. sz.) 20 skk. — Gárdonyi A. : Az óbudai káptalan kritikus oklevelei. Turul 57 (1943) 15 skk.
15 I. m. III. k. 20.
87

révvel azonosította,16 míg másodszor a Dunán-inneni Pest révjének tartotta.17 Ezzel szemben a kerepesi rév, illetve kikötő csak az óbudai révvel és kikötővel lehet azonos. A káptalan ugyanis erre is jogot formált,18 pedig adományozására nincs adatunk. A későbbi időben a káptalan három dunai rév, a pesti, a jenői (Gézavására) és óbudai vámját élvezte. Az előbbi kettőre vonatkozó jogainak forrása az 1148-as kiváltságlevél volt, amelyben — mint láttuk — még egy harmadik, a kerepesi rév is előfordult. Ezek szerint az itt kerepesinek nevezett rév csak a később óbudainak nevezett révvel lehet azonos. Hasonló névváltozás történt Gézavására vámjánál is, amely a felhévízi kikötő, és a Felhévíz és Jenő közti, később Jenőinek nevezett rév vámjára vonatkozott.19 Ezért nem állíthatjuk azt, hogy II. Géza ezzel az oklevelével itt vásárvámot adományozott volna a káptalannak.20 A király nem Gézavására vásárvámját, hanem Gézavására valamilyen vámját (a szövegben csak egyszer fordul elő a forum!) adta a budai egyháznak. Ez a Gézavására település kapcsolatban állott a révvel. A keleti kereskedelem egyik fő útiránya éppen a jenői réven haladt át,21 és a Duna jobb partján Gézavásár volta kikötője. Itt, á nyugatra nyíló völgy szájában nyilván már igen korán megszálltak a kereskedők, és így lassan kialakult az ideiglenes kereskedői szállások körül a vásár.22 Ennek jelentőségét az uralkodó is felismerte, aki itt vásárt engedélyezett. Hogy ki volt ez az uralkodó, azt a vásár neve árulja el: Géza. Igaz, ez még nem oldja meg a nehézségeket, szinte minden kutató más Gézához köti. Fügedi Erik Géza fejedelemhez kapcsolja,23 ezt azonban nem fogadhatjuk el

16 Gárdonyi A. : Buda és Pest. 21—22. Gárdonyt rámutatott arra, hogy a kerepesi révet nem kell a mai Kerepes község határában keresnünk. 1465. április 13-án ugyanis Ország Mihály nádor okleveléből arról értesülünk, hogy a réveknél használt nagy átkelőhajókat (azaz kompokat), magyarul kereph-nek nevezték (Dl. 16186). Ezek szerint Kerepes portus alatt olyan kikötőt és vámját kell értenünk, ahol kerep hajókat használtak, nem pedig egy Kerepes nevű település kikötőjét.
17 Gárdonyt A. : Az óbudai káptalan... 16—17.
18 Fügedi E. : Topográfia... 11.
19 Pálóczi László országbíró 1465. december 8-i oklevele szerint a budai prépost és káptalan „habeant quoddam tributum circa Calidas aquas superiores Budenses in portu danoby in comitatu pilisiensi... quodque Tributum fori Geysa vocaretur". Knauz N. : A budai káptalan regestái. Magyar Történelmi Tár (A továbbiakban MTT) XII/1863/21.
20 Gárdonyi A.: Buda és Pest... 60—-61. elfogadja a vásárt, mivel azonban — leszámítva 1465-öt — sohasem nevezték így Hévízet, úgy hiszi, hogy a káptalan annak idején a hévízi királyi vásár (azért nevezik Géza névvel) jogát kapta meg, ez azonban nem lett soha helynév. Később vámjogukat elvesztették, és mivel a régi jog feledésbe ment, azonosították később a révvámmal. A felhévízi vásárok azonban nem szűntek meg, és így ha a káptalannak egyszer joga volt rá, elképzelhetetlen, hogy sohasem próbálta azt érvényesíteni, hiszen a középkorban a legkisebb jogigény látszatát is meg szokták kísérelni kihasználni. A Gézavásár vámja alatt tehát csak a rév és hajóvámot érthették, amit valóban birtokolt is a káptalan. Fügedi szellemesen próbálta a nehézségekeet megoldani. Szerinte 1148 és 1212 között a felhévízi Géza-vásárt Óbudára helyezték át. (Topográfia.. .29.) Nincs azonban semmi adatunk arra, hogy a későbbi hévízi vásárokat mikor alapították volna, így azok csak a Gézavásár jogutódai lehettek. Ha viszont Fügedinek lenne igaza, és a Géza-vásár vámja alatt valóban a vásár- és nem a révvámot értették, és a vásárt helyezték át Óbudára, akkor miért kapcsolják össze a vásár-jogot 1212-ben a csöböradóval és az óbudai tulajdonjoggal? (Bp. O. I. 8.)
21 Fügedi E. : i. h.
22 Ez megfelel a nyugati városok kialakulásánál szerepet játszó wic-eknek, portus-oknak. — Vö. Planitz, H. : Die deutsche Stadt im Mittelalter. Graz-Köln, 1954. 54 skk. — La Ville. II. Institutions économiques et sociales. Bruxelles, 1955. 372 skk., 409. — A wie kérdés marxista értékelését 1. Junghanns, K. : Die deutsche Stadt im Frühfeudalismus. Berlin, 1959. 122 skk. — Hasonló módon jöttek létre a kijevi Oroszország területén a kereskedő és iparos települések, a poszad-ok. Ezek is többnyire kikötőhelyek mellett keletkeztek. Bunin, A. W. : Geschichte des russischen Städtebaues bis zum 19. Jahrhundert. Berlin, 1961. 20, 26.
23 „kialakulása még a királyság előtti korszakra nyúlik vissza." (Topográfia... i. m. 12.)

. Volt ugyanis Magyarországon még egy Gézavásár Komárom megyében, amit locus fori Geyse regis-nek neveztek.24 Gárdonyi25 és később Mályusz Elemér26 rámutattak arra,hogy a két Gézavásár egy időben jött létre, csak míg Gárdonyi II. Géza, addig Mályusz I.Géza korába helyezi keletkezésüket. Véleményünk szerint több valószínűség szól Mályusz mellett.
Ezek szerint tehát feltehetően a XI. század végén egy — esetleg már jóval korábban használt — átkelőhely mellett vásárhely, időszaki kereskedők által látogatott telep (mint amilyenek a nyugat-európai wic-ek, vagy az orosz poszádok voltak) jött létre, amely a Gézavására nevet viselte. Az itteni kikötő vámja 1148-ban az óbudai káptalan birtokába jutott. Mikor nyerte el azonban Felhévíz későbbi nevét? Mindenesetre legkésőbb a XII. század folyamán, hiszen Anonymus már így ismeri. 1187. január 23-án Veronában kelt oklevelében III. Orbán pápa megerősítette az esztergomi Szent István királyt ispotály kiváltságait.27 Ebből kiderül, hogy az ispotályt tulajdonképpen II. Géza király alapíotta, belső szervezetét pedig Manfréd bíboros pápai legátus állapította meg, aki itt Szent Ágoston regulája szerinti kanonokrendet létesített.28 Az ispotályhoz tartozott 1187-ben több egyház mellett királyi adományból az „Ecclesia sancte Trinitatis de aqua calida", azaz a későbbi felhévízi Szentháromság konvent őse. Űgy látszik, hogy a Manfréd-féle rendezés idején még nem a johan-niták, hanem a Szent Ágoston szabályai szerint élő Szent-sír kanonokrend működött Esztergom—Szentkirályon.29 Kétségtelen azonban hogy 1187-ben már johannita kézen volt, és ott is maradt a XV. század közepéig.30 Felhévízen úgy látszik ekkor még csak a templom volt a johanniták birtokában, sem itteni konventjükről, sem birtokaikról nem tudunk. Anonymust is igazolja ez az 1187-es adat. A XII. század vége felé Gézavásárt már Felhévíznek nevezték, és Anonymus is így ismerte már. Elnevezése arra utal, hogy a Császárfürdő körüli melegvízforrásokat kezdték jobban megismerni és felhasználni, és így a körülötte alakuló település innen kölcsönözte nevét. Később a hozzá dél felé kapcsolódó Gézavására is átvette az új nevet. 1187-ben mindenesetre Hévíz már jelentősebb település, hiszen temploma volt.
Következő Hévízre vonatkozó adatunk 1212-ből származik: Óbuda határjárása. Ekkor Óbuda déli határa Felhévízzel volt szomszédos31 (a határ inter Budám et Calidas Aquas halad), tehát ekkor még a későbbi Szent jakabfalva területe Hévízhez tartozott.32 A tatárjárás alatt feltehetően Hévíz is elpusztult, bár erre nincs adatunk.33 Utána tűnik fel Hévízen

24 Monumenta ecclesiae Strigoniensis (továbbiakban MonStrig.) II. k. 177.
25 Gárdonyi A. : Az óbudai káptalan... i. m. 16.
26 Mályusz E. : A mezővárosi fejlődés (Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Szerk. Székely Gy. Budapest, 1953. 128.)
27 Kiadva MonStrig. I. k. 132—4.
28 Manfréd legátiójára 1. Fauler : i. m. I. k. 501. o. 519. j. Ő az időpontot 1171-re teszi, amit Szentpétery I. : is elfogad. (Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke, I. k. Budapest, 1923. 118. sz.) Újabban GyöryJ. : Gesta regum-gesta nobilium, Budapest, 1948. 18. Holtzmann nyomán 1169-re határozza meg időpontját.
29 Mezey László szíves közlése. A kanonokrend magyarországi működésére 1. Balics L. : A római katolikus egyház története. Magyarországon. II/2. k. Budapest, 1890. 285. skk.
30 Reiszig E. : A jeruzsálemi Szt. János-lovagrend. II. k. 42. skk. — Zolnay L. : Esztergom, h. n. 1957. 33.
31 Bp. O. I. k. 9.
32 Belitzky J. : Adatok Budapest koraközépkori helyrajzához. TBM. VI (1938) 82. skk. vette észre, hogy az összes óbudai határjárásnál (1212, 1355, 1524) Óbuda déli határa azonos helyen húzódik. (1355-ben ugyan a szigeten kezdik el, de a budai parton ekkor is ugyanott halad.) 1212-ben a határ kezdeténél Óbuda Felhévízzel határos, később ugyanott Óbuda Szentjakabfalvával: a Szentjakabtemplom pedig épp a határvonalon állott. Világos tehát, hogy a Szent Jakab egyháza és a hozzá tartozó falu csak 1212 után, hévízi területen keletkezett.
33 Reiszig E. : A János-lovagok birtokviszonyai. 372. forrásidézet nélkül állítja ezt.

Oldal: Alt Ofen- Fellegvár-ősBuda
Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda - © 2008 - 2024 - albaregalis.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat