Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda

Királyi fehér fővárosunk Sicambria, Alba Regalis, Fehérvár, Buda Vetus, Ősbuda azaz Óbuda, Szűz Mária sziget, Veteri Pest-Antiqua Pest ősi városaink és múltunk eltitkolt történelmünk kutatásával és feltárásával foglalkozó oldal

KUMOROVTTZ L.BERNÁT
ŐBUDA 1355. ÉVI FELOSZTÁSA (I. LAJOS KIRÁLY ÉS ERZSÉBET ANYAKIRÁLYNÉ 1355. AUGUSZTUS 17-i ÉS 1356. OKTÓBER 17-i OKLEVELE)
Erzsébet királyné férje halála után (1342. július 16. ) Óbudán rendezte be özvegyi curi-áját, 1343. elején látott munkához. Ennek első hiteles nyoma fiának, I. Lajos királynak 1343. január 7-én kelt pátenslevele, melyben óbudai várát, vámjaival, minden jövedelmével és bárminemű jogaival és tartozékaival kedvelt anyjának, Erzsébetnek, Magyarország királynéjának adományozza azért, hogy ott éljen, azt használja, s benne lakjék amig csak él, vagy ameddig csak kedve tartja. Oklevele záradékában megjegyzi, hogy mihelyt az lehetségessé válik, privilégiális formában is ki fogja állittatni. 2
Ez az oklevélzáradék nem volt üres formula. A király, ugy látszik, egy régóta bonyolódó helyzetet kivánt véglegesen felszámolni: az óbudai királyi várnak jogait és tartozékait az ugyancsak óbudai káptalannak e várbeli (állítólagos) birtokjogától akarta elválasztani. Hogy pedig ez még az ő számára sem volt egyszerű feladat, bizonyítja VI. Ince pápához 1353. augusztus 31-én benyújtott az a supplicatiója, melyben egy magyar püspöki bizottság kiküldését kéri az ügy elintézésére. Mivel a királyi család - írja kérvényében - familiárisaival együtt az ujbudai várban lakik, s az attól nem messze fekvő óbudai vár az ugyancsak óbudai Szűz Mária-egyházhoz, prépostjához és káptalanjához tartozik, ezért e két intézmény közelsége miatt az egyház népei sok kárt kénytelenek elszenvedni, az a kérése, hogy a kért bizottság becsülje fel a vár értékét, állapítsa meg mindazokat a birtokjogokat, amelyek a prépostságot illetik meg, s jelöljön ki egy másik, az előbbivel egyenlő értékű várat vagy helyet, amelyet az egyháznak cserébe ajánlhatna fel. Ha pedig közvetítése eredménnyel járna, jóváhagyásával a bizottság a cserét is lebonyolíthatná. A pápa - megjegyezvén, hogy ha a káptalan és azok, akiket a dolog érint, beleegyeznek, hajlandó teljesíteni a király kérését, 3 s még az nap kelt parancslevelében véleményt kér az ügyben a veszprémi, a váradi és a zágrábi püspöktől. A végleges rendezés végső soron e bulla alapján (és a káptalan ké-réséreS) 1355-ben fejeződött be, amikor Lajos király egy egyházi és világi előkelőségekből összehívott bizottság által javasolt módon az anyja és a prépostság között osztotta meg Óbudát.
A prépost és káptalanja királyi adományokkal szerzett (birtok)jogokat, birói joghatóságot és tulajdonjogot (domínium proprietarium) követelt magának a város és polgárai felett, akik azonban nem voltak hajlandók azokat elismerni, és az egyháznak engedelmeskedni. A király és anyja pontosan kívántak tájékozódni a prépostság e jogáról, ezért a prelátu-sok és bárók jelenlétében bemutattatták maguknak az ügyre vonatkozó privilégiumokat és más idevágó okleveleket, felülvizsgálásukat pedig az emiitett bizottságra, név szerint Demeter váradi püspökre, Miklós zágrábi püspökre és királyi alkan cellárra, János veszprémi és István nyitrai püspökre, továbbá László csázmai prépostra, a király kápolnaispánjára és Gergely váradi őrkanonokra, a dekrétumok doktorára - mint káplánjaira, valamint Miklós erdélyi vajdára és szolnoki ispánra, Cikó királyi tárnokmesterre, Péter fia Tamás királyi aj t ónállómester re és Petőcz fia Miklós egykori erdélyi vajdára bizták. A bizottság jelentéséből bizonyosságon alapuló tudomást nyertek arról, hogy a prépost és a káptalan jogosultak a birói joghatóság gyakorlására, valamint a vásárvám, s a város alatt létesített szőlők csöbör ad ójának a szedésére, s ezeknek a jogoknak jelenleg is birtokában vannak; ellenben - noha saját jogaikként tüntetik fel őket - nem jogosultak a tulajdonjog gyakorlására és a hajóvám szedésére, melyet ez idő szerint a királyi vár részére szednek, - azért, mert emberemlékezetet meghaladó idő óta bizonyíthatóan nem voltak ezeknek a tényleges birtokában. Hogy pedig a további viszálykodásnak elejét vegyék, és megfontolván azt is, hogy a várral való szomszédsága folytán az egyháznak még azok a jogai is, amelyeknek a tényleges birtokában volt, idővel elveszhetnének vagy legalábbis hasznavehetetlenekké válhatnának, alapos megfontolás után ugy határoztak, hogy a fentebb jelzett jogokat, melyekről a prépost és a káptalan azt állitották, hogy a városnak elválasztandó részében mind a vásárvám, mind pedig a hajóvám vonatkozásában őket illetik meg, beleértve a polgárai fölötti bi-rói joghatóságot is - a csöböradó kivételével - királyi s királynéi kezükbe visszaveszik, s a prépostot és a káptalant az egyház részére nagyobb jövedelmet biztositó birtokcsere utján kártalanítják - nekik adván Komár, Galambok, Szentpéter és Karos Somogy- és Zalamegyei birtokokat, melyeknek évi jövedelme meghaladja a 200 budai márkát - azzal, hogy ezen ujabb birtokaikat a prépost és a káptalan mindazokkal a jogokkal és mentességekkel birtokolják, melyekkel korábban a várost birták, " nevezetesen hogy e falvaknak a népei senki másnak, hanem egyedül csak a budai prépostnak és káptalanjának a birőí joghatósága alá tartozzanak, ' - s őket ezeknek a birtokába az esztergomi káptalan emberének a tanúsága mellett Szentgróti Fülöp fia László segesdi ispán által ellentmondás nélkül bevezettették. Ezzel szemben a prépost és a káptalan - a csöböradó kivételével, melyet továbbra is megtarthattak, mindazokról a jogaikról és dominiumukről, valamint a birói joghatóságukról, s a vásár- és hajóvámról, melyekről azt állitották, hogy a királynak és anyjának jutott városrészben őket illetik meg - lemondottak, és örök királyi és királynéi jogon való birtoklásra a királyi felségekre ruházták át - Péter fia Tamás királyi ajtónálló-mester csókakői és budai várnagy által az esztergomi káptalan bizonyságának jelenlétében.azok birtokába bevezettetvén őket,
A továbbiakban a prépost és a káptalan hozzájárultak ahhoz, hogy a király és anyja az így nekik jutott városrészben plébániatemplomot építhessenek, illetőleg az ott lévő Szent Margit-egyházat plébánia rangjára emeljék. Az uj plébánost a király és az anyakirályné prezentálja, s a prépost erősiti meg, jogai azonosak lesznek a budavári plébános jogaival, felette pedig a prépost olyan joghatóságot fog gyakorolni, mint amilyent a budavári plébános felett az esztergomi érsek gyakorol. A városnak másik, továbbra is egyházi kézben maradt része feletti anyagi és lelki joghatóság változatlanul a préposté és káptalané. Arra az esetre, ha a két városrész lakói között a jövőben viszálykodás támadna, ugy határoztak, hogy lecsillapításában a Fehérvárt követett szokás szerint fognak eljárni. Mivel pedig a civitas, illetőleg az oppidum oldalán lévő várat hajdan a budai egyház territóriumán rakták és építették fel, ezért a várnagy a vár cimén évi egy arany márkát tartozott fizetni a prépostnak és a káptalannak, - most, hogy a vár a királyi, illetőleg királynéi részhez került, a prépost és a káptalan örök időkre mentesítették és felszabadították az egy arany márka fizetésétői. Végül pedig az igy nekik jutott városrészt királynéi városnak nyilvánították,(s az oklevélben részletesen leirt) határait pedig az emiitett Tamás mesterrel, az esztergomi káptalan testimoniumának a jelenlétében, állapíttatták meg.
x
Az 1355. augusztus 17-i oklevéllel Óbuda felosztása még nem jutott nyugvópontra. Két felől is sérelmesnek tekintették, mégpedig a király és anyja által nem régen alapított óbudai klarissza-kolostor apácái és a IV, Béla által alapított komári Szent Erzsébetről nevezett ágostonrendi kolostor szerzetesei.
A nehézséget ugy oldották meg, hogy 1356. október 17-én - két bővítmény közbeiktatásával - újból és változatlanul kiadták az 1355. augusztus 17-i oklevél protocollumát és contextusát. Az első bővítmény a komári ágostonosok részére a budai káptalannal szemben biztosítja terragiumukat, censusaikat és általában mindazokat a jogaikat, melyeket az alapító királytól és utódaitól kaptak, és az 1355. évi birtokcseréig háborítatlanul birtokoltak. Az óbudai klarisszákra vonatkozó (második) bővítmény kötelességévé teszi a budai prépostnak és káptalannak, hogy az apácák birtok jogainak a védelmében, főleg pedig a jövőben részükre kiállítandó hiteleshelyi oklevelekkel kapcsolatban a communis iustitia követel-ményei és az enemü országos gyakorlat szerint járjanak el, s megtiltja, hogy a királyi felségeknek jutott területen lévő birtokaikban és birtokjogaikban őket háborgatni merészeljék. Hogy pedig ebben a vonatkozásban a jövőben semmi kétely ne merülhessen fel, a város felosztására vonatkozó minden korábbi királyi, királynéi vagy (esetleg) más oklevelet semmisnek nyilvánit, A harmadik változtatást az uj oklevél záradéka az uj dátum miatt tette szükségessé.
1. AZ 1355. AUGUSZTUS 17-1 OKLEVÉL
EREDETIJE: Nincsen, - ÁTÍRTA: aX. Erzsébet anyakirályné rendeletére, valamint prépostjának: Istvánnak a hozzájárulásával a Budai káptalan 13 61. január 13-án. Magyar Orsz. Levéltár Dl. 106. 093. sz. (Régi jelzete: Pozsonyi káptalan Levéltára. Capsa Budensis I., fasc. 2., nr. 6. ) -bx. Aradinak nevezett László mester, Panchata-i Mihály, valamint Patha-i Cosmas és Miklós óbudai kanonokok kérésére a Fehérvári káptalan a XIV. század hatvanas éveiben. 8 Magyar Országos Levéltár Dl. 106.089, (Régi jelzete: Pozsonyi káptalan Levéltára. Capsa Budensis I. , fasc. 2., nr. 5. ) - c. Erzsébet anyakirályné rendeletére, valamint prépostjának: Istvánnak a hozzájárulásával a Budai káptalan 1361. január 13-án a Pozsonyi káptalan 1716. május 6-i átirásának közelegykoru egyszerű másolatában, 1355. augusztus 26-i kelettel (csonkán, a határjárásig terjedően). Magyar Országos Levéltár Dl. 22. 480. (Régi jelzete: N. R. A. Fasc. 221. No. 4. ) - d. Erzsébet anyakirályné rendeletére, valamint prépostjának: Istvánnak a hozzájárulásával a Budai káptalan 1361. január 13-án. >Vásonkeöi gr.Zichy Péter Szabolcs-megyei főispán kérésére és III. Károly király 1720. február 28-i parancsára a Pozsonyi káptalan 1720. április 8-án, 1355. augusztus 26-i kelettel; Magyar Országos Levéltár Dl. 67. (Régi jelzete: N. R. A. Fasc. 859. N. 2. ) - EMLÍTI: a Mathaeus de Vicedominis de Placentia esztergomi érseki vikárius jegyzőjének: Wartberg-i Sifridus fia Comodus paderborni egyházmegyei clericusnak, a pápa által kinevezett közjegyzőnek 1413. január 9-i oklevelében. Magyar Országos Levéltár Dl. 106.002. (Régi jelzete: Pozsonyi káptalan Levéltára. Capsa Budensis I., fasc. 3.,nr.4. ) -KIADTA: Miller, lohannes Eleemos. Ferdinandus: Epitomae vicissitudinum et rerum memorabilium de libera regia ac metropolitanaurbe Budensi,abeius nativitate,anno quippe MCCXLII. ad praesentem usque annum MDCCLX. per...-. Budae. p. 9-24. (1355. augusztus 26-i kelettel. ); Pray, Georgius: Annales regum Hungáriáé.. . II. Pars. Vindobonae, 1764. p. 95-99. (1355. augusztus 26-i kelettel és sok kihagyással, mert csupán a város megosztásának a tényét kivánta vele jelezni. Az oklevél szövegét, mint müve e helyének 9.sz. jegyzetében mondja, Kollár Ádám közvetitésével Batthyan Ignáctól kapta. ); Katona, Stephanus: História Critica regum Hungáriáé stirpis mixtae...X. Budae, 1790.p. 127-140. (Az oklevél szövegét Hevenessi Gábortól kapta, és 1355. augusztus 26-i kelettel közli. ); Fejér, Georgius: Codex diplomatics ecclesiastieus ac civilis... IX/2. p. 370-382. (Jegyzete szerint a Kamarai Levéltár példányát használta, szövegét 1355. augusztus 26-i kelettel közli. ) - KIVONATAI: Wenzel Gusztáv: Budai regesták az Anjouk korában. Magyar Tört. Tár IV(1857) 165-169. (Miller és Fejér szövege alapján Podhraczky javitásának tekintetbe vételével készitett regeszta, 1355. augusztus 26-i kelettel9. ); Knauz Nándor: A budai káptalan regestái. 1148-1649. Magyar Tört. Tár XII(1863) 14-15. (A Fehérvári káptalan által átirt szöveget -b. - használta); Bártfai Szabó László: Óbuda egyházi intézményei a középkorban. Budapest, 1935. 77-83. (1355. augusztus 26-i kelettel.); U.-ő: Mit várhatunk a Fehéregyház körül folyó ásatásoktól, Budapest, 1936.11-13. (Keltét itt nem jelzi. )
2. AZ 1356. OKTÓBER 17-1 OKLEVÉL
EREDETIJE: A. Mintegy háromnegyed részében csonka hártyán, plicaval, a király 1364. december 28-án kelt megerősitő záradékával és vörös selyemsodraton függő ujabb kettőspecsétjének töredékével. Az uralkodó és az anyakirályné 1356. évi kettőspecsétjei (sodra-tostul) már nincsenek meg. Magyar Országos Levéltár Dl. 4631. (Régi jelzete: Fasc. 64^ No. 14. Mon. Poson. ) - ÁTÍRTA: e*. Lampertus óbudai prépostnak, Wrode János olvasó - és Miklós kántor kanonoknak, a király speciális káplánjainak a saját és egyházuk nevében előterjesztett kérésére Zsigmond király 1412. július 19-én. Veszprémi káptalan Országos Levéltára. Metales nr, 10. (Magyar Országos Levéltár Filmtára. ) -f_. Lampertus prépostnak, Wrode János olvasó- és Miklós kántorkanonoknak, a király speciális káplánjainak a saját és egyházuk nevében előterjesztett kérésére Zsigmond király 1412. július 19-én Tersztyánszky Ignác kérésére és részére Galántai Fekete György országbiró 1773. október 19-i parancsára a Veszprémi káptalan által 1773. november 22-én készitett átirásának egykorú és egyszerű másolatában. Magyar Országos Levéltár Dl. 9720. (Régi jelzete: N. R. A. Fasc. 1853. No.l.) - EMLÍTI: a*. Pálóczi László országbiró 1449. április 12-i itéletlevelében. Magyar Országos Levéltár Dl. 14.211. (Régi jelzete: V. Buden. Monial. Fasc. 23. nr. 7. ); b1. Gwt-i Ország Mihály nádor 1472. augusztus 30-i itéletlevelében. Magyar Országos Levéltár Dl. 16. (Régi jelzete: V. Buden. Monial. Fasc. 16. nr. 22. )-KIADTA: Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. Budapest, 1938. 66-72. (Sok hibával. ) - REGESZTÁJA: Kumorovitz L. B. : Veszprémi regeszták. Budapest, 1953. 474. sz.
Abból, amit a két oklevél ránkmaradt példányairól elmondottunk, kitűnik, hogy csak az 1356. évi privilégium bővítményei maradtak fenn eredeti formában azért, mert alapszövegét az 1355-i első oklevélből vették át. Eredetijének csonka volta miatt azonban ezek a pótlások is nagyrészükben későbbi másolatok. Mivel az 1355-i oklevél középkori másolatait a Pozsonyi káptalan levéltárában őrizték (az 1356. évi oklevél eredeti példánya /A/ pedig a pozsonyi kla-risszák birtokában volt), jó szövegük Knauz Nándor "A budai káptalan regestái. . ." emiitett tanulmányának megjelenéséig nem volt ismeretes. Az 1356. évi oklevél Zsigmond-féle áti-rását a Veszprémi káptalan hiteleshelyi levéltára őrizte, csupán az 1773-ban, ugyancsak Veszprémben készült átirásának egyszerű másolata jutott a Kamarai levéltárba. Ilyen körülmények között a kutatás számára hozzáférhetőbbé és korábbi volta miatt megbecsültebbé a Budai káptalan által 13 61-ben átirt 1355-i oklevélnek 1720-ban készült, s a Zichyektől a Kamarai levéltárba került Pozsonyi káptalani (tévesen 1355. augusztus 26-i keltezésű) hiteles másolata vált. Érthető tehát, hogy Fej ér-ig bezárólag (közvetlenül vagy közvetve) belőle vette szövegét minden korai kiadója, amiről a (betűs) "jegyzetek"-ben közölt hibák, eltérő és hibás olvasatok tanúskodnak, s egy-két kivételt leszámitva ezt a szöveget használták feldolgozásaikban a Budapest középkori történetével foglalkozó historikusok, - és bár más oklevelet jelölt meg forrásául, ebből készitette regesztáját és szövegkivonatát, s vonta le belőle következtetéseit 1935-ben Bártfai Szabó László is.
Az emiitett téves olvasatok között az 1355-i oklevél 1361. évi, a Pozsonyi káptalan által 1720-ban átirt, Budai káptalani trans sumptumában van egy olyan is, amellyel külön.kell foglalkoznunk azért, mert más jelentést ad az oklevél azon szakaszának, melyben a várnagy által a prépostságnak fizetendő évi egy aranymárka törléséről van szó.
Szövege:
1. 1355. / 1361. Budáik. / Pozsonyi k.
1720.
2. Miller F. kiadott szövege (1760.)
Coeterum, quia
castru
m nostrum in ipsius civitatis seu oppidi constitutum territorio a dicta ecclesia Budensi olim «aedificatum fuerat et constructum.. .
Caeterum, quia castrum in ipsius civitatis seu oppidi constitutum territorio a dicta ecclesia Budensi olim aedificatum fuerit et constructum.. .
3.
1355. / 1361. Budai k.
1355. / XIV. sz. Fehérv. k.
Ceterum, quia castrum nostrum in ipsius civitatis seu opidi constitutum in territorio iam dicte ecclesie Budensis olim edificatum fuerat et constructum. ..
Ceterum, quia castrum nostrum in ipsius civitatis seu opidi latere constitutum in territorio iam dicte Budensis ecclesie edificatum fuerat et constructum... E négy szövegváltozat közül tartalmi és nyelvtani szempontból egyaránt a 4. számú a leghelyesebb, s azonos az 135 6-i oklevél Zsigmond-féle átirásában lévővel is*0, végső soron tehát a helyes fogalmazásu eredeti forrásból való. Összehasonlításukból pedig az is kitűnik, hogy az 1720. évi másoló nem boldogult az 1361 -i Budai káptalani átirat olvasásával, mert az oklevél ezen a helyen már akkor is kopott lehetett, s a szóban forgó mondatából hiányzó latere szó és emiatt fölöslegesnek látszó első in_praepositio is nehezen érthetővé tette ezt a passzust. Az átiró azonban jóhiszeműen járt el, s - bár torzitott formában, de a mondat eredeti jelentésétől el nem szakadva ezt a mondatot szerkesztette:
5.
Coeterum, quia
castru
m nostrum in ipsius civitatis seu oppidi constitutum territorio iam dictae ecclesiae Budensis olim aedificatum fuerat et constructum. ..
Egy másik, ma már ismeretlen kéz azonban, mint a (betűs) Jegyzetek-ben jeleztük is, a iam szó i és m betűjét; a dictae szó e betűjét; az ecclesiae szó e betűjét és a Budensis szó vég-_s betűjét törölte, s igy szerkesztette meg az 1. sz. alatt közölt, s Millernél is olvasható szöveget, amely már egészen mást jelent, mint az eredeti hibátlan szöveg, mert e szerint a királyi várat a káptalan építette, a helyes változat szerint pedig a város oldalán fekvő királyi vár csupán a káptalan földjén épült. Ezt a szövegátalakitást már korán észrevették, s valaki az oklevél margóján ceruzával megjegyezte:". .. hie rasura intervenit, quod sensum alium désignât". Azt azonban, hogy ez a beavatkozás kinek a müve és milyen célzattal történt, ma már nem tudjuk megállapítani. Mindenesetre Miller már ezt az elrontott szöveget használta. Érdekes azonban, hogy 1764-ben Pray, 1774-ben pedig Schier az 5. sz. szövegezésben közölték az oklevélnek ezt a mondatát (Pray Kollár Ádám közvetítésével Batthyány Ignáctól kapott másolata alapján)*2 - jeléül annak, hogy ez a másolat a még át nem alakított példányról készült. Kaprinai István Mátyás király koronázásával kapcsolatban Budáról is megemlékezve Miller közlése alapján már azt irta, hogy Buda várát az egyház építette. 13 1810-ben Horvát István is Millert használta*4, s ezt tette 1827-ben Podhraczky József is , az ő kezébe azonban már az 1355-i oklevél Fehérvári káptalani átirata is eljutott, s "Buda és Pest régi állapota" c. 1833-ban megjelent tanulmányában már ezt értékesítette. 16 Olvasatát 1855-ben Wenzel is tudomásul vettél?, s 1866-ban Rupp Jakab is ezt az olvasást tartja helyesebbnek, s ugy véli, hogy". . .ezen vár eredeti építése az első királyoknak tulajdonítandó, és olyan időszakba helyezendő, melyben a vár területe még a prépostsági birtokhoz nem tartozott. "18 Ezzel szemben 1883-ban (a Fejér-féle szöveg alapján) Havas Sándor azt irja, hogy ". . .ezen királyi vár Ó-buda város területén létezett, és azt hajdan nevezett székesegyház (ti. a budai prépostság) épitteté", félévszázad múlva pedig Bártfai Szabó László "Óbuda egyházi intézményei a középkorban" c. emiitett müvében is azt olvassuk még, hogy "az óbudai királyi várat a prépostok és a káptalan építették"!^ s ez a nézet, sajnálatos módon, "idősb Erzsébet királyné építkezéseinek történetéhez" c. tanulmányunkba is bekerült. 20
"Végezetül megjegyezhetjük még, hogy a Budai káptalan által 1361-ben átírt 1355-i oklevél tárgyalt passzusában hiányzó latere szó és az oklevél e helyének kopott volta kétségtelen bizonyítéka annak is, hogy 1720-ban Pozsonyban ezt irták át, s Óbuda 1355. évi felosztásáról ezen és az 1356-in kívül több oklevél nem készült.
3. A KÉT OKLEVÉL SZÖVEGE latin
Ludouicus dei
grati
a Hungarie, Dalmatie, Croatie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Bulgarie, Cumanieque" rex, princeps Sallernitanus et honoris montis sancti Angeli dominus, ac Elysabethc eadem gratia regina, ipsius genitrix, omnibus Christi fidelibus presentibus et futuris presentium notitiam habituris salutem in salutis largitore. Quiaconditoris omnium sumpma Providentia orbem terrarum sub regnorum distinctione disposuit et sic regum ac principum regimen dirigi voluit et salubriter gubernari suum gregem, regalibus proculdubio incumbere dignoseitur^ officiis ad ea continua sollicitudinee intendere, que gregi sibi credito expedire vid(erint) ac noyerint opportuna, et presertim circa ecclesiarum negotia atrue iura eo spiritualius et devotius eos convenit excitari, quo conditor antedictus earn sumpnam^






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 186
Tegnapi: 194
Heti: 186
Havi: 6 732
Össz.: 1 163 885

Látogatottság növelés
Oldal: Budapest Régiségei
Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda - © 2008 - 2017 - albaregalis.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: sicambria - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »