Ptolemaiosz kora és reneszánszkori felfedezése között azonban több mint ezer év telt el, mert a középkorban az ókori kartográfia elméleti eredményei feledésbe merültek, a kartográfia visszazuhant abba az állapotba, amelyben az i. e. VI. században volt. Az ismert világ ábrázolása vetület és fokhálózat nélküli körtérképeken került bemutatásra. (A honfoglalás utáni évszázadban, a X. század végén keletkezett angolszász zsoltár-világtérkép, a Cottonian, a Kárpát-medencét elfoglaló magyarokat mint a hunok leszármazottait /hunorum gens/ jelöli. A németországi ebstorfi kolostorban talált 3,56 méter átmérőjű XIII. századi térképen már azt olvashatjuk, hogy a hunok egykori földje Magyarország /Pannonia inferior quae nunc Ungaria/. Ez az első térkép, amelyen Magyarország neve megjelenik.)
Fehéregyháza tükörfordított képe Alba Ecclesia Óbudai prépostság
Székesfejérvár elfoglalása.
Egykorú metszet után. Aláirása: WAHRE CONTRAFACTVR DER KÖNIGLICHEN STAT STVLWEISENBVRG WIE DIE VON CHRISTEN EROBERT WORDEN. AN(n)O 1601. den 20. Sept(ember).
Alba Regalis
Bevonulás Budára
Székesfehérvár a XVI. század végén. A Tört. képcsarnok egykorú rézmetszete nyomán.
Székesfehérvár
Zimmermann 1596 Óbudai jobbágyszöktetés.
Cusanus Nicolaus
Forrás és irodalom:
A TÉRKÉPÉSZET TUDOMÁNYA
Klinghammer István
az MTA levelező tagja, egyetemi tanár
ELTE