Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda

Királyi fehér fővárosunk Sicambria, Alba Regalis, Fehérvár, Buda Vetus, Ősbuda azaz Óbuda, Szűz Mária sziget, Veteri Pest-Antiqua Pest ősi városaink és múltunk eltitkolt történelmünk kutatásával és feltárásával foglalkozó oldal

Garády Sándor: A budai (óbudai) káptalan alapítása


Mindezeken a térképeken Óbuda határa délen a Határ-, ma Nagyszombat-utca vonalába esik. Kár volt ezért az utca nevét, amely Óbuda egykori^ koronaváros határának emlékét Őrizte, megváltoztatni.
Úgy véljük, hogy azok, akik Óbuda középkori déli határát a mai Szépvölgyi-útnál, tehát vagy egy fél kilométerrel lejjebb keresték, tév-utakon jártak. Megtévesztette őket Nagy Lajos 1355. évi határjáró levelének II. métája, amely így szól : »et abinde ad eandem partem modicum procedendo, venit ad quendam lapidem rotondum, in superiori parte dicte Ecclesie S. Jacobi situm, iuxta viam per quam Buda itur in veterem Budám, iuxta quern est alius lapis pro meta positus;« Ebből azt a következtetést vonták le, hogy ez a megállapítás csak a mai Újlaki-templomra vonatkozhatik, pedig ennek a következtetésnek tudomásunk szerint semmi határozott alapja nincsen. Sőt még az sem bizonyos, hogy Kcclesia S. Jacobi a templomra vonatkozik-e vagy pedig magára a községre, Szt. Jakabfalvára. Erre az utóbbi véleményre annál inkább fel vagyunk jogosítva, mert pl. Fehéregyháza (Alba Ecclesia) is nem egy esetben jelentett templomot és egyúttal községet is, és mert Nagy Lajos király határ járó levelében az I. méta szövege is erre enged következtetni. Ez ugyanis így szól : »... et transeundo Danobium versus partem occidentalem tendit ad rippam ipsius Danubii ad duas metas lapideas, quarum una separat Budeveteri et altera ville Sancti Jacobi apostoli« ; a második méta pedig, amint láttuk, erre utal, amidőn azt mondja : »dicte Ecclesie S. Jacobi«.


obudai_bellettoredek.jpg

Béllettöredék a ma ismert Óbudáról restaurálva.

kiralyifeher_090.jpg

Béllettöredék a Pilisi terepen!

kiralyifeher_091.jpg

Fehéregyháza főtemplomának darabjai?



ó-Buda téves meghatározása!



A ma ismert ó-Budán a Dillich metszet alapján azonosították be az épületeket

Tévedni emberi dolog, de mit gondolnak kedves olvasók vajon elismerik majd, hogy tévedtek ez elmúlt 200 évben!? Már tudják a tévedést?

Ha a Google Earth létezett volna már az 1800-as években, talán nem csúszik ennyire félre a Magyar történelemkutatás. A tanulmányok  szerint elhitték a XIX. századi kutatóink a külföldi térképészek hamis adatait. Az igazi Óbudán jól megszervezett módon tüntették el az egykori főváros épületeit, aminek még alapjai sem látszódtak már abban az időszakban, amikor történelmünket megalkották.


Úgy gondolták a Dillich képet a hajógyári szigetről, készítették és a Boldogságos szűz Mária prépostsági templomot az Árpád híd környékén, a mai főtéren azonosították. Az 1355-ős határjárási oklevél alapján feltevésekre építették a további épületek azonosítását is. Ugyanakkor kijelentették: a kép nem ezt, környéket mutatja, ezért valótlant ábrázol.

nemobuda.jpg

Óbuda ábrázolásai.
Buda és Pest mellett harmadik városként szerepelt már a XIV. század derekán Ó-Buda. Sajátszerű szerepe volt e városkának évszázadokon keresztül. Elete voltaképen már Nagy Lajos királyunk uralkodása idején kapcsolódik belé két szomszédjának életébe, a mikor ugyanis Lajos édesanyjának kedvencz és állandó tartózkodási helyévé lesz. Mennyire ragaszkodott, e gyönyörű fekvésű városkához, mutatja az is, hogy Clarissa-kolos-tort alapított. Erzsébet királynő óta, egészen a XV. század végéig kimondottan királynők lakhelye volt Óbuda.1 Nem szándékozunk Óbuda történetéből a jól ismert és lelkiismeretesen feldolgozott adatokat fölmelegíteni, csak az Óbudát ábrázoló metszetek hitelességének megállapításához nélkülözhetetlen topográfiai kérdések kiegészítése lesz ezúttal feladatunk.
Annyi kétségtelen, hogy a XIV. században a királynők és a káptalan birtoka volt Óbuda. Ennek megfelelően föl kell tételeznünk két fő épületcsoportot: egy királyi kastélyt, vagy várat s egy káptalani központot. Hogy Óbudán királyi vár volt legyen, ezt a gondos Salamon többször idézett munkájában kellő részletességgel világítja meg. Ennek helyéül azonban a kutatók egyik része az ú. n. Kis-Czelh dombját, mások ismét az ú. n. Királydombot sejtik. Salamon is ez utóbbi mellett dönt. Bizonyítékai közt igen számottevő az, hogy a Királydomb egykori római amphitheatrum helye volt, azt pedig tudjuk, hogy az amphitheatrumok romjait a középkor rendesen felhasználta vár építésére. •*•_• r
Salamon itt már a XVII. századi illusztrácziókat is említi, bár nagypn vázlatosan és laza kapcsolatban a főkéfdéssel. A Tollius művében megjelent óbudai illusztrácziót veszi alapul s kétségtelen nagy elrajzolása alapján azt mint teljesen hűtlen ábrázolást említi.1 Forrásául Wilhelm Schaefer (Delichius) 1606-ban megjelent casseli krónikájában látható rézmetszetet jelöli meg. Salamon nem ismerte a Dilbaum-krónika 1603-iki augsburgi kiadásának azt a Zimmermann-metszetét, a mely a Dilichius-lapnak is mintául szolgált.

zimm.2.jpg

Ez a Zimmermann-metszet tehát őse a másik kettőnek.
Zimmermannról már több izben említettük tárgyalásaink folyamán, hogy a helyszínén vett vázlatokból dolgozott. Ez a körülmény tehát mindenesetre óvatosságra int bennünket s oly könnyedén, mint Salamon, nem mondhatjuk ki a topográfiai hűtlenség súlyos bírálatát.

A lap a következő ábrázolási elemekből van fölépítve. Északi beállítással, a Duna mellett két egymás mögött húzódó csúcsos hegyet látunk. Az elől álló tetején körbástya, azon belül kétemeletnyi magasságú őrtorony mellette épületek. Ettől a néző szerint jobbra épületromok s a háttérben Buda körvonalai Neu Ofen == Új Buda akkori elnevezéssel. A körbástyától alább, észak felől körsáncz fut *egy darabon, melynek végéből a víz partjáig, a hegyen alá egy erős mellvédfal húzódik.2 A főelemeket Zimmermann minden metszetén a valóságnak megfelelően megtaláljuk. E lapnál is föltételezhetjük, hogy az ábrázolási elemek reánk nézve legfontosabb része, a királynői várnak a Duna mellé helyezése, megfelel az egykori topográfiai helyzetnek. Azt a kerek, szinte szabályosan csúcsosodó hegyet természetesen így nem fogadhatjuk el. Hanem a topográfiát másképen magyarázzuk. Északról tekintve a vár mögött egy széles, hullámos hegyhátat látunk. Ez a Szemlőhegy s annak dombos környéke. Ez elé esik äz a kör alakban épült házcsoport, melyet Királydomb néven ismerünk s melyet a Határ-uteza és Viador-utcza ölel körül három oldalról. Ez a királydomb ma is közel esik a Duna ágához, de évszázadokkal ezelőtt, mikor még a Duna majdnem a Lajos-utczáig terjedt, a folyó szomszédságában lehetett. Az a tény pedig, hogy ez a Királydomb Zimmermann ábrázolásán valóságos hegycsúcs, könnyen magyarázható más hasonló metszet-tévedésekkel. Ezek között igen jellemző és tipikus például a Sz. Gellérthegy mögötti s ezzel kurtinával összekötött erődféle, a mely voltaképen a helytelenül ide tolt Ráczfürdő. Ez a rajzbeli tévedés a különben nagy hitelű Meldemann-lapon jelent meg először s mint tudjuk, az utánzók, az utánmetszők minden alkalommal hűen követték ebben is a forrásmetszetet. Véleményünk tehát e kérdésről így alakul. Zimmermann a következő elemeket ismerte : van egy harmadik városka, az úgynevezett Óbuda, ennek közelében királynői vár, a Duna mellett, a Rózsahegyen és Szemlőhegyen túl, északra. A királynői vár tehát tényleg a Királydombon állhatott. Metszetünk e szerint nem annyira rossz, hogy vele topográfiai szempontból nem lett volna érdemes foglalkozni.
Nem szabad különben még azt sem figyelmen kívül hagynunk, hogy az imént bemutatott metszet voltaképen nagyobb súlyt helyez a jelenetekre, mik rajta láthatók és nem kimondott városábrázolás. Az óbudaiak kivándorlását illusztrálja. A Dunán két megterhelt vitorlásgálya siet észak felé, a jobb előtérben pedig batyukkal bandukoló férfiak s nők, itt-ott lovasok.
Mindent összevetve e kezdetleges kidolgozású rézmetszet — a korabeli történeti nézőpontot és illusztrálási szokásokat szem előtt tartva — a történeti igazságnak megfelelő naiv képet ad Óbuda királynői kastélyáról nagyon sok utánmetszésben ismeretes. Ezek között legáltalánosabb a Tollius-munkában megjelent s Salamon által annyira kifogásolt képmása.


/ , I Erzsébet anyakirálynő után Lajos özvegye, Erzsébet örökli, majd Zsigmond felesége Borbála, azután Albert felesége Erzsébet s némely adatok szerint itt élt hosszú ideig Szilágyi Erzsébet >is, Mátyás király édesanyja.. Az itteni királyi kastély valósággal Erzsébet-laknak nevezhető./maiobuda.jpg

Kevésbé megvilágított kérdések a korai városfejlődés kapcsolatai a római provincia topográfiai adottságaival, úthálózatával, épületmaradványaival és emlékanyagával. Ezen a téren a régészet és a művészettörténet több lényeges megállapítást és számos szórványadatot nyújtott, azonban történeti összefüggéseikben e kérdések koránt sincsenek feltárva. Kétségtelen, hogy az egykori római provincia emlékanyaga passzív alapul szolgált a városok és egyházaik építészeti kiképzéséhez. Magában a fővárosban sem beszélhetünk azonban építészeti kontinuitásról. Az avar és magyar település nagyrészt elkerülte a római beépített területet. Már megemlítettem Kurszán várát. A kőből épült Aquincum mint Attila városa szerepel Anonymusnál, amit Árpád vezér és kísérete annak ellenére, hogy részben földig romokban hevert, csodálattal szemlélt.37 A római emlékek nagy része azonban pusztán határjelül szolgált. így az Árpád-kor végén „öreg kőoszlopot" és „nagy kőoszlopot" (valószínűleg római mérföldkő) említenek Buda környéki határjelekként,38 1355-ben római vízvezeték romjai mentén (per murum dirutum) vonul egy óbudai határrész. Valószínűleg e vízvezeték pilléreinek kőanyagából építették a ferencrendiek egy kőfalukat.39 (Közbevetőleg jegyzem meg, hogy Sir-mium római kori vízvezetékének kőpillérei 1200 körüli oklevélben mint aqueductus Kwarok (kőárok) szerepelnek.)40 Az óbudai főtéren egyházi épület romjaiból Árpád-kori töredékekkel együtt római köveket is felhasználtak későgótikus építkezés során.41 A csillaghegyi római őrtorony falaiból kiszedett köveket a középkorban templomépítéshez hordták el, részben a helyszínen faragták ki e célra. (Igazolja, hogy egy gótikus darabot ott is felejtettek.)42 Másodlagosan használták fel a székesfehérvári bazilika alapfalaiban levő római köveket is, amelyeket odahurcolt anyagnak kell tekintenünk. A székesfehérvári Szt. István szarkofág is aquincumi eredetű, budai mészkőből készült római sírból lett átfaragva.43 Az esztergomi kőtárban is találunk római sírkőből átfaragott középkori kőemléket. Horváth Henrik azt is kimutatta, hogy a XII. század második felében a pannóniai provinciális szobrászat emlékei erős hatással voltak a román stílusú épületplasztika fejlődésére.44
További problémakör a középkorig építkezésekben feltárt római alapok, útrészletek, vízvezetékek kérdése. Óbudán római eredetű épületcsoport romjai helyén Árpád-kori temetőt találtak, ahol a római falmaradványok között helyezték el a holttesteket. Egyes esetekben koporsó helyett római épületek romjaiból vett kövekkel szegélyezték a halottakat.45 Egy Óbuda területén feltárt kolostor lakói épen maradt római vízvezetéket használtak, amely az egyik ház pincéjében fennmaradt.46 A Vízivárosban XIII. századi templomfalak részben római tetőcserepek befalazásával készültek s a kövek között a templom alá nyúló római út burkolatköveit is felhasználták.47 A Tabánban későrómai őrtorony romjához építettek középkori falat.

maiobuda.2.jpg



A város középkori topográfiájára vonatkozó egyik legfontosabb forrásunk Nagy Lajos 1355-ös oklevele36. Az oklevélben foglalt határjárás utolsó része keresztül haladva Óbudán kettéosztja a várost. „... abinde versus meridem per murum diru-tumcuius lapides usque ad finalem lapidem sunt pro-metis signati et abinde per quandam metam terram ad murum curie fratrum minorum cuius porta res-
picit versus ecclesiam Albam Beata Virginis, et abcoloni reginalis curie per ortos ad quoddam fossatum quod est ante castrum, quod quidem fossatum dividitur quandam viam magnam per quam itur ad predictam ecclesiam Albam Beate Virginis in cuius fossati latere sunt due mete lepidee, quarum una ex parte septentrionali separat portionem civitatisccle sie ecedenti, et alia ex parte meridionali separat portionem regalem, per quam viam ante castrum tendit versus Danubium, per vicum qui incoantur inter domos Ladislai Tompa dicti ex una parte sub una domo est lapis longus fixus in terram ex alia parte EmericifiliiPetri, venit usque in ripam Danubii inter domos magistri altaris Beate Virginis et Nicolai Silani ex alia parte, et abinde transit Danubium ad Insulam Leporum supradictam iuxta superio-rem partem castri diruti et ibi terminatur... " A fenti szakaszon a birtokhatárra vonatkozó problémák az újabb kutatások eredményével lényegileg megoldottnak tekinthetó'k. A királynó'i és préposti terület elhatárolására régészetileg igazolt támpontjaink a „murus dirutus", melyet a kutatók egyöntetűen a római aqueductus pillérsorával azonosítanak. Ennek a római aqueductusnak utolsó ismert pillére a Szentendrei úton a Mária-kápolnánál van. Póczy Klára a Majláth utca és Flórián tér sarkánál vízgyűjtő' medencét közöl, feltételezve, hogy az az aqueductus vízelosztója volt37. A határjárásban említett királyi vár körüli allodium-nak, a kolonusok házaival, illetve kertjeivel a Kerék utca keleti oldaláig számolhatunk. Ezen a területen a késő római út mellett középkori — később betöltött — falmaradványok kerültek elő. A Gyűrű utca és Föld utca Flórián tér felől eső területén középkori leletek és pincemaradványok igazolják a terület középkori beépítettségét38. A K—Ny-i irányú károt—mely a határjárás egyik sarokpontja és •— melyet egy ÉNy— DK-i út, a Fehéregyháza39 felé vezető „Via Magna" átvág, azonosítjuk a Pacsirta és Szőlő utca közötti területen legutóbbi kutatások során előkerült árok- és útrészlettel40. A határjárás biztos pontja a királyi (királynői) vár, melynek helyét minden kétséget kizárólag a Kálvin utcai romokban kell keresnünk41. A határjárás régészetileg utolsónak meghatározott pontja a Margitsziget északi végén a romos érseki vár. Tehát az 1355-ben meghúzott határ a Szentendrei útról déli irányba húzódva a Miklós utca és a Kerék utca közötti területen a királynői kolonusok házai és kertjei között eléri az árkot, melynél keleti irányba fordulva a királynői vár előtt elhalad és egy úton — melyet a Serfőző és Kulcsár utcában megtalált úttal azonosíthatunk43 — elérkezett a Duna-partra. Innen a Margitszigetre átjutva befejeződik a határjárás. 14-es kép.

Arra nem gondoltak, hogy egy akkor már nem látható másik vízvezeték is létezett egykoron.


Anonymus szövege ugyan arra látszik utalni, hogy Felhévíz valóban megvolt már ekkor. Szerinte ugyanis, amikor Árpád magyarjai átkeltek a megyeri réven, a Duna mellett ütöttek tábort egészen Felhévízig.8 Még egyszer említi Hévizet, amikor Óbuda helyét határozza meg. Attila városa, Buduuar vagy Ecilburgu a Duna mellett a hévizek felett épült fel (super calidas aquas).9 Anonymus azonban, Szilágyi Loránd feltevése szerint a XII—XIII. század fordulóján élt,10 kérdéses tehát, hogy van-e jogunk adatát a honfoglalás korára visszavonatkoztatni. Különös ugyanis, hogy krónikáink, amelyek pedig az elveszett XI. századi Gesta szövegét őrizték meg,11 nem tudnak a felhévízi táborozásról, és Hévíz nevét sem említik.12 Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a krónika szövegek tanúsága szerint a szerző vagy átdolgozó igen jól ismerte Budát és környékét,13 mégsem ír Hévízről, csak arra a következtetésre juthatunk, hogy az Ősgesta valóban nem tudott róla, és így történetírásunkban Anonymus említi először. Ez tehát csak azt bizonyítja, hogy Felhévíz a XII. században már létezett. Feltevésünket egy 1148-ból származó oklevél alátámasztja, és néhány új szemponttal egészíti ki. Ebben az oklevélben II. Géza király ugyanis elmondja, hogy László király a budai káptalannak évi 360 pensât adományozott, amit azonban a királyi kamara sáfárai rendszerint nem adtak meg, és ezért cserébe adja „tributum fori Geysa et tributum portus Pest et Kerepes, navium etiam cum vino sive cum salibus ascendentium sive cum aliis venalibus descendentium eidem ecclesie" ; megerősíti továbbá a káptalannak ugyancsak László királytól kapott dunai halászati jogát a megyeri révtől egészen a Nagy-(Csepel) szigetig.14 Az oklevél szövege alapján (az etiam, azaz „is" szócska használata miatt) arra lehetne következtetni, hogy a király a Gézavásár és a pesti és kerepesi rév vámján kívül hajóvámot is adott a káptalannak. A későbbi oklevelek a révekben szedett hajóvámról emlékeznek meg. Ezért úgy véljük, hogy a hajóvámra vonatkozó és az etiam szócskát tartalmazó mellékmondat a révvámokra vonatkozó szakasz értelmezője csupán: az uralkodó a révekben szedett hajóvámot adományozta a káptalannak. Mit értett azonban az uralkodó Gézavásár és Kerepesrév alatt? A kerepesi rév nem tartozhatott a mai Kerepeshez, ezt már Salamon Ferenc is bebizonyította, aki szerint ez a jenői révvel volt azonos.15 Gárdonyi Albert két éven belül két elméletet dolgozott ki a kerepesi révre, természetesen második alkalommal nem említve saját előbbi ellentétes nézetét. Először ő is a jenői révvel azonosította,16 míg másodszor a Dunán-inneni Pest révjének tartotta.17 Ezzel szemben a kerepesi rév, illetve kikötő csak az óbudai révvel és kikötővel lehet azonos. A káptalan ugyanis erre is jogot formált,18 pedig adományozására nincs adatunk. A későbbi időben a káptalan három dunai rév, a pesti, a jenői (Gézavására) és óbudai vámját élvezte. Az előbbi kettőre vonatkozó jogainak forrása az 1148-as kiváltságlevél volt, amelyben — mint láttuk — még egy harmadik, a kerepesi rév is előfordult. Ezek szerint az itt kerepesinek nevezett rév csak a később óbudainak nevezett révvel lehet azonos. Hasonló névváltozás történt Gézavására vámjánál is, amely a felhévízi kikötő, és a Felhévíz és Jenő közti, később Jenőinek nevezett rév vámjára vonatkozott.19 Ezért nem állíthatjuk azt, hogy II. Géza ezzel az oklevelével itt vásárvámot adományozott volna a káptalannak.20 A király nem Gézavására vásárvámját, hanem Gézavására valamilyen vámját (a szövegben csak egyszer fordul elő a forum!) adta a budai egyháznak. Ez a Gézavására település kapcsolatban állott a révvel. A keleti kereskedelem egyik fő útiránya éppen a jenői réven haladt át,21 és a Duna jobb partján Gézavásár volta kikötője. Itt, á nyugatra nyíló völgy szájában nyilván már igen korán megszálltak a kereskedők, és így lassan kialakult az ideiglenes kereskedői szállások körül a vásár.22 Ennek jelentőségét az uralkodó is felismerte, aki itt vásárt engedélyezett. Hogy ki volt ez az uralkodó, azt a vásár neve árulja el: Géza. Igaz, ez még nem oldja meg a nehézségeket, szinte minden kutató más Gézához köti. Fügedi Erik Géza fejedelemhez kapcsolja.

Ezek szerint tehát feltehetően a XI. század végén egy — esetleg már jóval korábban használt — átkelőhely mellett vásárhely, időszaki kereskedők által látogatott telep (mint amilyenek a nyugat-európai wic-ek, vagy az orosz poszádok voltak) jött létre, amely a Gézavására nevet viselte. Az itteni kikötő vámja 1148-ban az óbudai káptalan birtokába jutott. Mikor nyerte el azonban Felhévíz későbbi nevét? Mindenesetre legkésőbb a XII. század folyamán, hiszen Anonymus már így ismeri. 1187. január 23-án Veronában kelt oklevelében III. Orbán pápa megerősítette az esztergomi Szent István királyt ispotály kiváltságait.27 Ebből kiderül, hogy az ispotályt tulajdonképpen II. Géza király alapíotta, belső szervezetét pedig Manfréd bíboros pápai legátus állapította meg, aki itt Szent Ágoston regulája szerinti kanonokrendet létesített.28 Az ispotályhoz tartozott 1187-ben több egyház mellett királyi adományból az „Ecclesia sancte Trinitatis de aqua calida", azaz a későbbi felhévízi Szentháromság konvent őse. Űgy látszik, hogy a Manfréd-féle rendezés idején még nem a johan-niták, hanem a Szent Ágoston szabályai szerint élő Szent-sír kanonokrend működött Esztergom—Szentkirályon.29 Kétségtelen azonban hogy 1187-ben már johannita kézen volt, és ott is maradt a XV. század közepéig.30 Felhévízen úgy látszik ekkor még csak a templom volt a johanniták birtokában, sem itteni konventjükről, sem birtokaikról nem tudunk. Anonymust is igazolja ez az 1187-es adat. A XII. század vége felé Gézavásárt már Felhévíznek nevezték, és Anonymus is így ismerte már. Elnevezése arra utal, hogy a Császárfürdő körüli melegvízforrásokat kezdték jobban megismerni és felhasználni, és így a körülötte alakuló település innen kölcsönözte nevét. Később a hozzá dél felé kapcsolódó Gézavására is átvette az új nevet. 1187-ben mindenesetre Hévíz már jelentősebb település, hiszen temploma volt.
Következő Hévízre vonatkozó adatunk 1212-ből származik: Óbuda határjárása. Ekkor Óbuda déli határa Felhévízzel volt szomszédos31 (a határ inter Budám et Calidas Aquas halad), tehát ekkor még a későbbi Szent jakabfalva területe Hévízhez tartozott.32 A tatárjárás alatt feltehetően Hévíz is elpusztult, bár erre nincs adatunk.33 Utána tűnik fel Hévízena johannita
konvent. 1245-ben már említik a Pest környéki Pardeu villa-nál a terra cruci-ferorum de Calidis Aquis-t,34 a keresztesek ezek szerint ekkor már önálló jogi személyt képeztek. Pedig a tatárjárás előtt még nem mutatható ki rendházuk Hévízen, csak a templom volt tulajdonukban.35 A konvent ezek szerint a tatárjárás és 1245 között alakulhatott ki. Templomuk eredetileg az esztergomi szentkirályi konvent birtoka lévén, a kapcsolat a két keresztes konvent között továbbra is fennmaradt, Felhévíz soha sem szakadt el teljesen Esztergomtól. A szentkirályi konvent magistère a felhévízinek is főnöke volt, de ez utóbbit helyette egy prior kormányozta. IV. Ince pápa 1248. augusztus 18-i oklevele is igazolja ezt: a buda-újhegyi Mária egyház és dézsmája ügyében a veszprémi püspökkel a „magister et fráter domorum sancti Stephani regis de Strigonio et de Calidis aquis iuxta Budám" pereskedik, tehát a két konvent közös főnök alá tartozott.36 1249-től vannak adataink a hévízi konvent hiteleshelyi működésére.37
Minden jel arra mutat, hogy a tatárjárás körül, az 1240-es évek folyamán Felhévíz életében változások következtek be. Ilyen változással járt a keresztesek idetelepedése és konventjük hiteleshellyé válása. A budai Újhegyen épült Mária-egyház és a Szent Jakabtemplom alapításával azonban a keresztesek egyházi hatásköri területe csökkent.38 Nem sokkal később a Nyulak-szigeti apácák szereztek itt birtokokat. Mindez azt mutatja, hogy a XIII. század közepén lezárult egy korszak településünk életében. Az előző korszak gyér adataiból megtudtuk azt, hogy itt a révátkelőhely közelében régi vásárhely volt, aminek a neve a XII. század második felében megváltozott, templomát pedig, amelyet Szentháromság titulusára alapították, a királyok a johannitáknak adták. Ezen adatok értelmezéséhez a későbbi korszak tanúságát kell segítségül hívnunk.


24 Monumenta ecclesiae Strigoniensis (továbbiakban MonStrig.) II. k. 177.
25 Gárdonyi A. : Az óbudai káptalan... i. m. 16.
26 Mályusz E. : A mezővárosi fejlődés (Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Szerk. Székely Gy. Budapest, 1953. 128.)
27 Kiadva MonStrig. I. k. 132—4.
28 Manfréd legátiójára 1. Fauler : i. m. I. k. 501. o. 519. j. Ő az időpontot 1171-re teszi, amit Szentpétery I. : is elfogad. (Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke, I. k. Budapest, 1923. 118. sz.) Újabban GyöryJ. : Gesta regum-gesta nobilium, Budapest, 1948. 18. Holtzmann nyomán 1169-re határozza meg időpontját.
29 Mezey László szíves közlése. A kanonokrend magyarországi működésére 1. Balics L. : A római katolikus egyház története. Magyarországon. II/2. k. Budapest, 1890. 285. skk.
30 Reiszig E. : A jeruzsálemi Szt. János-lovagrend. II. k. 42. skk. — Zolnay L. : Esztergom, h. n. 1957. 33.
31 Bp. O. I. k. 9.
32 Belitzky J. : Adatok Budapest koraközépkori helyrajzához. TBM. VI (1938) 82. skk. vette észre, hogy az összes óbudai határjárásnál (1212, 1355, 1524) Óbuda déli határa azonos helyen húzódik. (1355-ben ugyan a szigeten kezdik el, de a budai parton ekkor is ugyanott halad.) 1212-ben a határ kezdeténél Óbuda Felhévízzel határos, később ugyanott Óbuda Szentjakabfalvával: a Szentjakabtemplom pedig épp a határvonalon állott. Világos tehát, hogy a Szent Jakab egyháza és a hozzá tartozó falu csak 1212 után, hévízi területen keletkezett.
33 Reiszig E. : A János-lovagok birtokviszonyai. 372. forrásidézet nélkül állítja ezt.
16 Gárdonyi A. : Buda és Pest. 21—22. Gárdonyt rámutatott arra, hogy a kerepesi révet nem kell a mai Kerepes község határában keresnünk. 1465. április 13-án ugyanis Ország Mihály nádor okleveléből arról értesülünk, hogy a réveknél használt nagy átkelőhajókat (azaz kompokat), magyarul kereph-nek nevezték (Dl. 16186). Ezek szerint Kerepes portus alatt olyan kikötőt és vámját kell értenünk, ahol kerep hajókat használtak, nem pedig egy Kerepes nevű település kikötőjét.
17 Gárdonyt A. : Az óbudai káptalan... 16—17.
18 Fügedi E. : Topográfia... 11.
19 Pálóczi László országbíró 1465. december 8-i oklevele szerint a budai prépost és káptalan „habeant quoddam tributum circa Calidas aquas superiores Budenses in portu danoby in comitatu pilisiensi... quodque Tributum fori Geysa vocaretur". Knauz N. : A budai káptalan regestái. Magyar Történelmi Tár (A továbbiakban MTT) XII/1863/21.
20 Gárdonyi A.: Buda és Pest... 60—-61. elfogadja a vásárt, mivel azonban — leszámítva 1465-öt — sohasem nevezték így Hévízet, úgy hiszi, hogy a káptalan annak idején a hévízi királyi vásár (azért nevezik Géza névvel) jogát kapta meg, ez azonban nem lett soha helynév. Később vámjogukat elvesztették, és mivel a régi jog feledésbe ment, azonosították később a révvámmal. A felhévízi vásárok azonban nem szűntek meg, és így ha a káptalannak egyszer joga volt rá, elképzelhetetlen, hogy sohasem próbálta azt érvényesíteni, hiszen a középkorban a legkisebb jogigény látszatát is meg szokták kísérelni kihasználni. A Gézavásár vámja alatt tehát csak a rév és hajóvámot érthették, amit valóban birtokolt is a káptalan. Fügedi szellemesen próbálta a nehézségekeet megoldani. Szerinte 1148 és 1212 között a felhévízi Géza-vásárt Óbudára helyezték át. (Topográfia.. .29.) Nincs azonban semmi adatunk arra, hogy a későbbi hévízi vásárokat mikor alapították volna, így azok csak a Gézavásár jogutódai lehettek. Ha viszont Fügedinek lenne igaza, és a Géza-vásár vámja alatt valóban a vásár- és nem a révvámot értették, és a vásárt helyezték át Óbudára, akkor miért kapcsolják össze a vásár-jogot 1212-ben a csöböradóval és az óbudai tulajdonjoggal? (Bp. O. I. 8.)
21 Fügedi E. : i. h.
22 Ez megfelel a nyugati városok kialakulásánál szerepet játszó wic-eknek, portus-oknak. — Vö. Planitz, H. : Die deutsche Stadt im Mittelalter. Graz-Köln, 1954. 54 skk. — La Ville. II. Institutions économiques et sociales. Bruxelles, 1955. 372 skk., 409. — A wie kérdés marxista értékelését 1. Junghanns, K. : Die deutsche Stadt im Frühfeudalismus. Berlin, 1959. 122 skk. — Hasonló módon jöttek létre a kijevi Oroszország területén a kereskedő és iparos települések, a poszad-ok. Ezek is többnyire kikötőhelyek mellett keletkeztek. Bunin, A. W. : Geschichte des russischen Städtebaues bis zum 19. Jahrhundert. Berlin, 1961. 20, 26.
23 „kialakulása még a királyság előtti korszakra nyúlik vissza." (Topográfia... i. m. 12.)




1707. 362. sz., és függelék

Megérkezett Budáról Pfeffershoffen generális jelentése, amelyben elmondja hogy mi történt a dec. 6-tól jan. 2-ig terjedő időben a felkelőkkel kapcsolatban.

Dec. 6-án két csapatot küldtek ki Pestről, hogy Rabutin hadseregéről hírt hozzanak Ezek 7-én jöttek vissza, az egyik eredmény nélkül, a másik azonban magával hozott nehány embert, akik szerint Bercsényi Hatvanból a bányavárosok felé ment. – 9-én Pfeffershoffen parancsnok Esztergomba küldött egy csapatot, hogy Bottyánról hírt hozzanak s ezek 11 -én a Dunán érkeztek vissza.– 13-án és 14-én védelmet kereső falusiak jöttek Budára, kik Rabutin közeledéséről beszéltek. – 23-án a felkelők Pest elővárosától Újlaktól a behódolást követelték, amit azonban a parancsnok megtiltott és a lakosságot Budára hozatta, miután házaik tetőit lebontatta. – 29-én 100 rác vonult át Szlavonia felé. Ugyanekkor Szlavóniából Komárom felől megérkezett Gradisca parancsnok gyalogos néppel, élelemmel és felszereléssel. – 31-én három felkeld' csoport közeledett Pesthez.




Forrás és felhasznált irodalom:Tanulmányok Budapest Múltjából, Budapest Régiségei





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 54
Tegnapi: 172
Heti: 226
Havi: 4 532
Össz.: 1 197 149

Látogatottság növelés
Oldal: Tévedések ó-Budán
Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda - © 2008 - 2017 - albaregalis.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: albaregalis.hupont.hu - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »