Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda

Királyi fehér fővárosunk Sicambria, Alba Regalis, Fehérvár, Buda Vetus, Ősbuda azaz Óbuda, Szűz Mária sziget, Veteri Pest-Antiqua Pest ősi városaink és múltunk eltitkolt történelmünk kutatásával és feltárásával foglalkozó oldal

Született 1900. szeptember 21.

kep_002.jpg 


kep_003.jpg

Sashegyi Aliz engedélye a dokumentumok közlésére.

kep_006.jpg


kep_004.jpg


kep_005.jpg

Hozzászólás
Sashegyi Sándor cikkéhez (A pilisi
hármas remete-barlang, A fehér
barát II. évf. 2. sz.-ban)
A pilisi hármas barlangról akar írni a cikk és
a barlangot megtalálja a csikó vár-dobogókői
hegyek között; említi a cikk azt is, hogy a barlangnak
Szántóhoz közel kell lennie és megtalálja
a pomázi határban.
A hármas barlang («trina spelunca») után a
megboldogult Prohászka püspök úr is érdeklődött.
Én a Pilishegy tövében («pilis»: a tonzurának
régi magyar neve, a hegy a pilises barátoktól
kapta nevét) éltem gyermekkoromat: Pilisszántón
; bekószáltam az egész hegyet, minden
oldalról ismerem és a püspök úrnak azt írtam,
hogy a «trina spelunca» Pilisszántó határában
van, az Orosdy-kastélytól nyugatra egy kilométerre
fekvő roppant nagy sziklafalban. Ezt a
megállapításomat a következőkre alapozom :
A Duna könyökhajlásában levő sok hegynek
a gyűjtőneve : Pilisi hegycsoport. Ennek a hegycsoportnak
a legnagyobb tömegű és legmagasabb
hegye : a Pilisi hegység. Ennek a hegynek a
frontja : a déli része és ez a pilisszántói határba
tartozik. A nyugati oldala Kesztölc határába,
keleti pilisszentkeresztibe és az északi pilisszentlélekibe.
Mind a négy helyen remete- és klastromemlékekre
találunk.
Tudjuk, hogy a remeték rendesen valamely
jóvízű forrás közelében ütötték fel tanyájukat
és építették klastromaikat. Kesztölc határában,
a Pilis oldalában egy Klastrom-puszta van, ha
jól tudom, most a Káptalan tulajdona. Kitűnő
vizű forrás vari benne. Én ittam jóformán minden
forrásból, amely a Pilisből fakad, de ennek a
vizét találom a legjobbnak. Azt gyanítom, hogy
rádium van benne.
Pilisszántó határában a Trézsikút lehetett a
remeték forrása. Most az Orosdy-kastélyt látja el
vízzel, egy modernül megépített vezeték segítségével.
Ott van a Pilis oldalában levő roppant
sziklafaltól egypárszáz lépésnyire. Ennek a sziklafalnak
a felső végén van egy óriás barlang. A barlang
felsző szélén a szikla szószéknek van kiképezve.
Innen tarthatták a remeték a szentbeszédeket.
A» barlang csak közvetlen közelről
pillantható meg, mert egy óriási fa van előtte,
mely eltakarja. A sziklafal közepén van egy kicsi
barlang, az alsó harmadában pedig egy még
kisebb. Én gyermekkoromban mind a háromban
jártam, a szószékbe is belemásztam. A legkisebb
barlang azonban már teli volt kőtörmelékkel.
Valószínűnek tartom, hogy ma már a középső
része is tele van. A Pilishegy oldalában nincs
több hely, ahol hármas barlang volna, vagy csak
lehetett is volna. Ez a hely az égyetlen, ahol
Q feAér barát 39
hármas barlang van, s mely a szántói határhoz
tartozik. Ezért tartom én ezt a helyet a «trina
spelunca» helyének.
Annál inkább, mert alig félóra járásnyira vannak
a pilisszentkereszti klastrom-romok, szintén
kitűnő forrásvízzel. A hegy északi részén : Pilisszentléleken
is vannak klastrom-romok és kitűnő
forrásvíz is. A két utóbbi falunak elnevezése is
azt mutatja, hogy itt remeték, szerzetesek laktak.
Kérem, tessék ezeket a helyeket bejárni és
azt hiszem, hogy a bejárás után a hármas barlangról
való véleménye módosulni fog. Tisztelettel
Dr. Beró Jenő (Csobánka).
Sashegyi Sándor válasza
Az elmúlt évtizedekben igen sok rajongója
volt a Pálosrend nagy történetének, azonban a
Rend történetét s annak pilisi kapcsolatait a
valóságban beállítani képtelenek. voltak. A sok
szép történeti anyag meddő maradt, mert helyi
bizonyítékok hiányában azokat elfogadni hitelesen
nem lehetett. Az elmúlt évek folyamán is
voltak olyanok, kik tiszta képet igyekeztek nyújtani
a régen vitatott pálos kérdésekre, de nem
sok eredménnyel.
Pilis története nagy. Hiába igyekszünk csak
egyes részletkérdéssel foglalkozni, kiszakítva az
egészből, a részletkérdés boncolgatása közben
lépten-nyomon más történeti kérdésekbe botlunk,
s ha ezeket mellőzzük, tévútra jutunk, mint
elődeink.
Nem elég tehát csupán azt tudnunk, hogy
Boldog Özséb Atyánk a hármas remetebarlangban
tartózkodott s ez a barlang Szántóhoz közel
esett, krónikásaink szerint s így a nevezett barlang
Szántó közelében keresendő. Magam is, úgy
tizennégy-tizenöt évvel ezelőtt, a Szántó környéki
barlangokat véltem a hármas remetebarlang
helyének, hol ezidőben sűrűn megfordultam.
Azonban más körülményekre is figyelemmel
kell lennünk, ez pedig az, amit kutatóink
eddig figyelmen kívül hagytak: a történelmi
földrajzot!
Vagyis, ami ma Pomáz határában föllelhető,
az a XIII. században nem is volt Pomáz határa.
Az ilyen irányú kutatásunk során tisztábban
bontakozik ki a valóság. Nézzünk hát bele egy
kicsit az elmúlt századok történetébe s igyekezzünk
jobban megvilágítani a pilisi hármas
remetebarlang problémáját.
A Pilishegynek délkeleti oldalán 1184-ben,
III. Béla király engedélyével, Franciaországból
jött ciszterciek telepednek le s ott kolostort és
templomot építenek. Ezt a kolostort a pilisi apátságnak
nevezték. Romjai a jelenlegi Pilisszentkereszt
közvetlen szomszédságában még ma is
föllelhetők. Erre nézve lásd : Dr. Békefi Rémig':
A pilisi apátság története, I. 238. 1.
A pilisi apátságnak III. Béla király jövedelmeket
és adományokat, így birtokokat is juttatott
a pilisi korona-uradalomból, melyek még
a török hódoltság előtti években is a rend birtokában
voltak. Ezen adományok között szerepel
Szántó is, a környező erdőkkel egyetemben.
A birtoktestben feküdt a jelenlegi Hosszúhegy is,
mely az 1771. évi pálos-perek aktáinak mellékleteként
szereplő térképen Mogyorós-Somfa-hegyként
húzódik a Melly-patak vonaláig, a mai Pilispatakig,
le egészen Boronig, a mai Csobánkáig.
(Lásd: Országos Levéltár, kamarai térképek,
29., I—II. sz. — és Dr. Békefi Rémig : A pilisi
apátság története, I—II. k.)
Tehát a Pilis vad rengetegében húzta meg
magát a rend tradíciója szerint a francia földről
jött cisztercita szerzet. A pilisi apátság tulajdonát
képviselő területtel szomszédos területek
pedig koronabirtokok voltak. (Lásd : Országos
Levéltár, kamarai térképek, 830. 73—74., 79.,
90. sz.)
Az életnek, vagy településnek Pilisen ezen
időben semmi nyotna, csupán Szántó szerepel,
mint kis, jelentéktelen hely. Boron, a mai Csobánka,
csak igen kis majorság, számításba nem
vehető helység, inkább birtokügyeiről ismeretes.
Pomáz az erdős-hegyes vidéktől messzebb, délre
esett s a hármas remetebarlang helymeghatározása
alkalmával számításba épúgy nem jöhetett.
Pilisszentkereszt, Pilisszentlélek, Pilisszentlászló
még ekkor nem voltak. Nem maradt más hátra
a hármas remetebarlang földrajzi meghatározásánál,
mint a legközelebb eső Szántó nevű helység.
De menjünk tovább !
1213. év szeptemberében II. Endre király
nejét, Gertrúd királynőt Pilisen meggyilkolták
s holttestét a pilisi apátság templomában helyezték
örök nyugalomra. A királyi kastély, hol a
gyilkosság történt, Pomáz mellett állt. (Lásd :
Rosty Zsigmond : A tatárjárás története s a most
folyó ásatásokat I)
1230-ban II. Endre király a pilisi apátságnak
újabb adományokat juttat s templomukat
nagyobbszabásúvá alakíttatja át. (Lásd: Dr.
Békefi Rémig : A pilisi apátság története, II.,
294. 1.) 1238—40. években hallunk már pilisi
remetékről, kik Esztergomban járva misét hallgatni,
olykor-olykor elbeszélgettek Özséb kanonokkal.
1241 szentkarácsonyán törtek be Pilis
területére a mongol seregek. Utánuk igen megszaporodtak
a remeték Pilisben. 1246-ban Özséb
esztergomi kanonok is több társával Pilisbe, a
«Szántóhoz közel eső hármas remetebarlangba»
vonult. (Lásd: Kisbán Emil dr. : A magyar
Pálosrend története, I. 18. 1.) Már most Boldog
Özséb nem telepedhetett meg a ciszterciták birtokán,
hanem csakis a királyi uradalmakhoz
tartozó koronabirtokon.
így jutottam el a koronabirtok-testben levő
több barlang vizsgálata során a Holdvilágárokhoz
s az ottani földalatti helyiségekhez. Az
40 • CL fehér barát
első benyomásra láttam, hogy az eddigi pilisi
barlangoktól egészen elütő, földalatti helyiséggel
van dolgom, melyhez hasonlóval eddig még
nem találkoztam. A rendkívülisége ennek abban
áll, hogy itt nem a természet alkotta barlangokról
van szó, hanem emberi kezek által, a hatalmas
trachit-tufasziklába vájt s vésett helyiségekről.
Vizsgálataim e helyen több ízben és több
napon át folytak s azt eredményezték, hogy
ezeknek egyházi vonatkozásúaknak kellett lenniök.
A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályához
1937-ben juttatott vizsgálati jelentéseim
alapján már tudományos kiszállás is történt
dr. Gallusz Sándor vezetése mellett, ki a rendkívül
érdekes helyet szintén egyházi vonatkozásúnak
tartotta, mit a sziklafalban felfedezhető
kegytárgy-fülkék is kellő módon igazolnak. Maga
az egész földalatti helyiség nem valószínű, hogy
pálos eredetű, sokkal korábbi kelétűnek látszik,
azonban erről teljes bizonyossággal majd csak
annak ásatása után beszélhetünk, mihelyt a
Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztálya a
közeljövőben feltárás alá veszi.
A történelem szerint 1250-ben Boldog Özséb
a hármas remetebarlang közelében megkezdte
építeni társaival, hetedmagával együtt a Szent
Kereszt tiszteletére -szentelt első pilisi páloskolostort.
Ez a kolostor, mint ahogy a hármas
remetebarlang is, szintén a koronabirtokon
feküdt s minden bizonnyal itt királyi adományról
kell beszélnünk, bár erről még semmi adatot
felkutatni nem volt módunkban. Minden valószínűség
szerint a király, vagy a királynő jóvoltából
jutottak a pálosok ahhoz a területhez,
hol kolostoruknak s a magyar Rendnek alapjait
rakták le. Ez a hely a hármas remetebarlangtól
kb. másfél kilométer távolságra fekszik a Kovacsinai
hegyek lábánál, egy 247 m magas dombnak
a tetején, a Pilisszentkeresztre vezető mai
autóbusz-út mentén.
Tehát nem a mai Pilisszentkereszten 1
A hármas remetebarlang és a pálos-kolostor
közötti részen egy sziklás partnál, kőfejtőre akadunk.
Itt fejthették a kolostor építéséhez szükséges
követ, a könnyen munkálható trachitkövet
s a kolostorromoknál valóban hasonló
kőanyagot találunk.
A kolostorromok között kis kápolnának falait
Kiss Sándor építészmérnök barátommal felmértem
és azok megegyeznek az eddig ismert páloskolostorok
és templomok adataival. Ennek a kis
román stílű templomnak falai még igen szépen
megvannak s maga az egész kolostorrom nem igen
bolygatott, annak ásatása a Pomázon most folyó
ásatások befejezése után kerül sorra a közeljövőben.
Ez hát a valóság !
Az áldott emlékű Prohászka püspök úr valóban
lelkes és nagy barátja és rajongója volt
Pilisnek, de mire én e valóságnak*birtokába
jutottam, már nem közölhettem vele. Azonban
mintha a jó Isten is úgy akarta volna, az,ő nevéről
elnevezett Prohászka Ottokár Árvaház ott
fekszik nem messze a hármas remetebarlang alatt
s ha letekintünk a barlang terraszáról, a csodás
panorámában ott látjuk az ő nagy művét, az
isteni szeretetnek házát az Oszoly égnek szökő
sziklái alatt, a Dera völgyében.
De még valamiről meg kell emlékeznem, ami
a hármas remetebarlangnál nincs, tudniillik : a
szószék. Minek is lett volna? Boldog Özséb ott
ült a barlang előterében, az ott heverő sziklák
egyikén s körülötte remetetársai hallgatták tanítását
a végtelen erdők ölén, hol az erdei kristálytiszta
források vize a hármas remetebarlang
mellett & Holdvilág-árok vízesésén a napsugár
csillogó fényében szikrázva zuhan alá.
Köszönöm Beró Jenő dr. úrnak, hogy legutóbbi
cikkemet most alaposabban kifejtve s
bizonyítva adhattam elő.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 124
Tegnapi: 261
Heti: 1 252
Havi: 6 058
Össz.: 1 155 475

Látogatottság növelés
Oldal: Poszthumusz elismerés
Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda - © 2008 - 2017 - albaregalis.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: sicambria - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »