A kép a Magyarok menekítését ábrázolja ó-Budáról 1595-ben Esztergomba!

1598-ra Buda vidéke teljesen elnéptelenedett, mert a keresztény jobbágyokon kívül mások nem lakták a szóbanforgó vidéket. Katonai szempontból ez kétségtelenül nagy eredmény volt, mert a budai török várőrséget megfélemlítette s a budavári lakosság élelmezését megnehezítette : nemzeti szempontból azonban pótolhatatlan veszteséget jelentett, mert az elköltöztetett lakosság helye a legtöbb esetben pusztán maradt a török hódoltság végéig, a török hódoltság után pedig idegen telepesek szállották meg a magyarság ősi lakhelyeit, amelyek a honfoglalástól kezdve mindig magyar kézen voltak.
A XVI. és XVII. századok fordulóján egy ideig Óbuda is pusztán állott, ezt azonban nem erőszakos beavatkozás, hanem a lakosság tömeges elköltözése okozta. Ebben az időben harctérré lett ugyan Óbuda környéke, ez azonban nem volt oka közvetlenül az előadott tömeges elköltözésnek. Az Esztergom 1595. évi ostromáról részletesen beszámoló »Mansfeldische Histori, Schlacht und herrliche Victoria in Ungarn« című egykorú nyomtatványban (Múzeumi könyvtár) ugyanis azt olvassuk, hogy 1595 augusztus 31-én Óbuda alatt verte szét Nádasdy Ferenc azt a török sereget, amely Esztergom felmentésére készült. Ezzel szemben az óbudai keresztények a helyükön maradtak s csupán az Óbudán lakó törökök költöztek be a biztosabb budai várba. 1596 január 22-én viszont Pálffy Miklós esztergomi főkapitány azt jelentette Mátyás főhercegnek (Jedlicska Pál: Adatok Pálffy Miklós életrajza és korához 592. 1.), hogy az óbudaiak már Esztergom első ostroma idején szabadulni akartak a török rabigától, akkor azonban lehetetlen volt segélyükre lenni. Esztergom visszafoglalása után megújították kérésüket, aminek teljesítése elől nem lehetett kitérni. Miután alaposan meggyőződött róla, hogy az óbudaiak segélykérése mögött nem lappang török cselvetés, nagyobb csapatot küldött Óbudára, melynek fedezete alatt nem csupán az óbudaiak hagyták el lakóhelyüket, hanem a pócsmegyeriek is követték példájukat. Összesen 2066 lelket költöztettek át ily módon a török hódoltság területéről s ingóságaikat 195 szekéren szállították el, amelyek elé 6, 8, 10 és 12 ökör volt fogva. Egyetlen embert sem hagytak ott s nagymennyiségű szarvasmarhát is elhajtottak. A jelentés szerint a törökök üldözőbe vették ugyan a menekülőket, de nem tudták beérni.
Eddig tart Pálffy Miklós jelentése, amiből mindenekelőtt azt lehet megállapítani, hogy Óbuda lakossága a budai vár 1541. évi megszállása után is a helyén maradt egészen addig, amíg 1595-ben Esztergom vára fel nem szabadult a hódoltság alól. /Óbuda alatt nem a ma ismert terület értendő./P/Megállapítható továbbá az is, hogy Óbuda lakosságát nem az erőszak kényszerítette tűzhelyei elhagyására, hanem maga kívánkozott el onnét s az új esztergomi főkapitány, Pálffy Miklós volt segítségére, hogy tervét végre is hajthatta. Az óbudai lakosság «elköltözése tipikus jobbágyszöktetés volt, ami a hódolt falvak lakosságával szemben nem tartozott a ritkaságok közé.

Az óbudai jobbágyszöktetést látjuk a képen a Buda(Fehér)-vári törökök azonban nem kaptak engedélyt a szökevények üldözésére, amit egészen természetesnek tartunk, mert hiszen a budai várparancsnok nem tudhatta, hogy mekkora ellenséges haderővel áll szemben.

A fennsíkon ott láthatók a város romjai még nagyrészt épségben. A középpontban a szamár- kőhegy tetején a székesegyház-mögötte Alt Ofen-Óbuda város  és a bal felső sarokban ott a Nev Ofen-ma ismert Budavár és Gellért hegy semmi mással össze nem téveszthető alakja! A tetején egy várerődítménnyel(még a jobb oldali szirtet is kihangsúlyozta a készítő) alatta egy központi templom tökéletesen kivehető és több fontos és nagy tornyos épület húzódik a régi római út előterében. Az egész terület megértését is megmagyarázza a víz jelenléte, mert ezért voltak a régi utak a hegyoldalban és ezért tudtak vámot szedni több helyen pl Pilisszántó, nem volt más út.A római burgusok és a várak ezért alakultak ki a hegyek tetején.. Véleményem szerint Visegrád felé mentek a hajókkal, és ugyanakkor egyenesen Esztergom felé az Üröm-Pilisborosjenő területén áthaladó Via Magna Strigoniensis útján Esztergomba . Egészen magas területre tudtak behajózni a hegyek oldalába, mert a Pilis és a Kőhegy ontotta magából a vizet a Péterhegy és Csillaghegy szintén.A források egy része ma is működik, de nagyon kis vízhozammal, viszont van ahol ma is még a beton alól is jön a víz.Mindez magyarázatot szolgáltat arra, hogy miért a magasabb területeken alakultak ki a városrészek. A Duna még nem volt szabályozva, és hatalmas vízi világ létezett még akkoriban a holocén Duna mederben, ami valójában a középkorban még a folyó jobb oldali hajózható ága volt. Persze a hadászati fontosságot is figyelembe vették, a mocsárvilág áthatolhatatlan akadályt képezett. Aki járt már a kőhegy tetején a tavaszi olvadáskor, az tudja miről beszélek.

Óbuda lakosságának kivonulása. 1596 (W. P. Zimmermann)
Címe balra fent a kereten belül: „Anno 1595 Den 22 iannuarius ALTOFEN". (Az N betű fordítva.)
A kép megfelelő helyén: „ALT OFEN".
A képen elhelyezett betűkhöz magyarázat a jobb felső sarokban, ráragasztott papiroson: „A.
Al
t Ofen, zerstörte statt. B. New Ofen. C. Thonau. D. Hussarn so die Turggen zu alt Ofen beleitten. E. Das volck so mit Haab vnd Gut zu den Christen fallen. F. 2 vvol beladene Schiff."
Szöveg a kép alá ragasztott papírcsíkon:
„Viel man han die alt Other betten, Sie von den Türcken zuerretten, Dahin schickt Baluy etlich Mann, Mitt denen ziehen sie daruon, Mit Weib vnd Kinder, Haab vnd Gut, Gen Gran sie kommen wolgemuth."
Oldalszám a cím előtt, a bal felső sarokban, és a két ráragasztott papíron levő felirat előtt: „35" (összesen három helyen).
Rézkarc, 16,4x20,7 cm.
Megjelent:
Eixoivoyqacpia,
/
Aller deren Ungari-/ sehen Stât Vôstungë, Castellen vnd Hâu- / ser. . . durch Wilhelm Petrum Zimmermann,/ Burgern zu Augspurg, in Kupffer gradirt, vnd an tag geben . . . Dazu auch die História. . . Durch Samuelem Dilbaum / Augustanum. . . ANNO MDCIII. [Impresszum:] Gedruckt zu Augspurg, bey Christoff Mang, in Verlegung Wilhelm Peter / Zimmermanns Im Jahr Christi 1603. 35. táblájaként
MTKcs, BTM.

A legelső kiadást nem láttuk, csak Drugulin hivatkozásából (1096. sz.) ismerjük. A könyv belső címlapján látható, a későbbi kiadásokban átjavított 1603-as évszám mindenesetre azt bizonyítja, hogy a mű még ebben az évben napvilágot látott. 1604. és 1605. évi kiadása is ismert, ezekben a címlapnak csak lényegtelen tipográfiai változásait tapasztalhatjuk, a nyomda és kiadó azonos az első kiadáséval. Tragor Ignác (Vác vára és képei. Vác 1906, 45) egy 1614. évi kiadást is említ. Mindenesetre a sok kiadásban a lemez változatlan maradt. Az eredetileg rézbe karcolt szöveg csúnyán sikerülhetett, ezért kellett külön ráragasztott papírra nyomtatott szöveggel eltakarni. A különböző kiadásokban a nyomtatott szövegekből háromféle variáns ismert, amelyek helyesírási tekintetben eltérnek egymástól.
A Dilich-kép átdolgozása, azt egészíti ki hajókkal és staffázsalakokkal. — Zimmermannra vonatkozólag lásd a 8. sz.-nál mondottakat. — Az ábrázolt eseményre vonatkozólag lásd: Fekete 166.
IRODALOM: Majláth, katalógus 861. sz. — Lanfranconi 17. sz. — Gerecze 589. h. — Kuzsinszky 33. — Kremmer, német 132—134, 178—179 (kóppel). — Layer 20. — Cennerné 199.

Megjegyzés: A Zimmermann kép az eredeti és teljesen más időpontban készült mint a Dillich kép.

Forrás:Rózsa György: Budapest régi látképei (1493-1800) (Monumenta Historica Budapestinensia 2. kötet Budapest, 1963)

Alt-Offen-Bude Vetus az ó-Budai Prépostság

    Régibb mint Budavár volt népem, s tájam is első ;
Ős Magyarországnak én szeme fénye valék.

Ám megvett az időnek vas foga, és csak a sok rom
Szól a nevem dísze s hajdani fénye felől.

Tornyokat építs most egekig, ki nagyokra törekszel,
Látva egész város: Ó-Buda mint hala ki !
Most már e romokból sem maradt semmi !

„Ó-Buda fölött, a Dunának ugyanazon oldalán egy igen régi város romjai láthatók, s köztük egy nagy körfalat lehet észrevenni."
(Bonfini: Rerum Ungaricarum Decades. Ford. Császár Mihály.)
Könnyen felismerhető e római eredetű körfal Tollius 1700-ban készült rézkarcán, amely felhasználta Dilich L600-ban készült rajzát a városképben domináló romokról

Óbuda látképe (J. van Vianen)
Címe fent a képben szószalagon: „BUDA VETUS / sive / ALT-OFFEN nunc / in Ruderibus".
Szövege a kép alatt: „Buda prior fueram populis spectanda situque, Orbis Pannonii pulcer ocellus eram. Sed me Tempus edax consumsit: rudera tan tum Antiqui servant nominis ista decus. I nunc Ambitio Turres ad sidera tolle: Integra cum videas oppida posse mori ! HENR. CHR. de HENNIN."
Jelezve a jobb alsó sarokban: „IV Vianen f."
Oldalszám a jobb felső sarokban, a kereten belül: „Pag. 200."
Rézkarc és rézmetszet, körülvágott, a képmező 18,7 x 12,9 cm, szöveg nélkül 15 x 12,9 cm.
Megjelent: JACOBI TOLLII / E PISTOL AE TUNER ARI AE : / . . . cura et studio / HENRICI CHRISTIANI HENNINIL/AMSTELAEDAMI / Typis FRANCISCI HALMAE, Typographi, / sub signo Constantini Magni, M.D.CC. / Veneunt / In Officina JOANNIS ab OOSTERWYK Bibliopol. op den Dam, / ad insigne Ciceronis. 200—201. o. között.
A második kiadás 1714-ben jelent meg. Címe ugyanúgy kezdődik, vége: „...SECUNDA EDITIO / AMSTELODAMI, / Apud JOANNIS OOSTERWYK, Bibliopol. op den Dam. 1714." A lap itt ugyanazon a helyen jelent meg, mint az első kiadásban.
MTKcs, BTM.
A városkép Dilich kompozíciójára vezethető vissza, újak az előtér staffázsalakjai. — Vianenre nézve lásd a 1 l/t sz.-nál mondottakat.
IRODALOM: Salamon F., Budapest története. I—ni. köt. Bp. 1878—1885, II. köt. 482 (,,a rajz egy absurdum"). — Majláth, katalógus 889. sz. (mesterét tévesen Henninben jelöli meg). — Lanfranconi 112. sz. — Apponyi 1511. sz. — Kuzsinszky 13. — Bibliofil 63. sz. — Kremmer, német 131—132. — Schoen, Lantos 632. sz. — Kelényi, bibliográfia 1516. sz. — Schoen, Csillag 39. sz. — Kelényi, ábrázolások 75. sz.

Forrás és felhasznált irodalom:Tanulmányok Budapest Múltjából

Még a nemrég megjelent könyvben is ontják a hatalmas tévedéseket óBuda helyrajzával kapcsolatban, semmi sincs a helyén...

Már azt is tudjuk, hogy mikor és hol tévedtek.

bővebben: ó-Buda téves meghatározása!

 

Alt Ofen=Pest(a Hun nyelvben kemence a jelentése)=Kemence=Mészkőégetés=Aquawinkwe Kelta város=Alba Regalis=Ofen Buda=Fehérvár=Székesfehérvár!

RÉSZLET:Noszlopi Németh Péter: Az Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben :Ofen = Pest = Kemence:Az Ofen elnevezés pontos fordítása a Pest névnek. "Pest" tulajdonképpen kemencét jelent, ilyen értelemben a Pest szót még ma is használják egyes vidékeken és különösen egyes szakmákban. Ezt a "kemence" értelmet fordították Ofen-nak a németek, akik már 1235-ben Ofen- nak nevezték (a régit. P.)a mai Budát. Minden valószínűség szerint már akkor kialakult az Alt- Ofen név a mai Óbudára vonatkoztatva. Óbudát a németség még ma is Alt- Ofen-nak nevezi, és ezért bizonyosnak kell vennünk, hogy a legrégibb Pest = Ofen elnevezésű helység a mai Óbuda volt. Tudományos fejtegetések a régi téglaégető kemencékről származtatták ezt a nevet, és nagyon logikusnak látszik, hogy az a terület a római korban, sőt a kelták korában is a mai Pest-környék központja, legjobban és legrégebben lakott területe volt. Az itt lévő tégla- és mészégető kemencék lehettek a névadók.     

MÉSZKŐBÁNYA ÉS KEMENCÉK! amik még ma is megvannak helyenként és TUDJUK hol égettek meszet a különböző időszakokban!

,

 

A szerző következő fotója A szerző előző fotója Pajzsvivő

Öreg Kályha-Alt Ofen a Kevély hegy oldalában, a legrégibb őskohó    

Itt már téglából is építették (Vörösvári)                               Kemence-Ofen

  Mészkőégetőkemence az utolsó időszakból a   Pilishegy tövében.

 Az új mészégető terület a betelepített lakosságnak jelentett megélhetést

Mészégető telep Pilisszántó térségében

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pilisszántóról és az ottani feltárásokról bővebben Pálos Enkara honlapján olvasható:

http://www.enkarapilisszanto.eoldal.hu/cikkek/asatasok---alagutrendszerek-a-falu-alatt/regeszeti-leletek-a-regi-temetoben-es-titkos-folyosok_-alagutrendszerek

 

Oldal: Az Óbudai jobbágy szöktetés
Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda - © 2008 - 2024 - albaregalis.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat