Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda

Királyi fehér fővárosunk Sicambria, Alba Regalis, Fehérvár, Buda Vetus, Ősbuda azaz Óbuda, Szűz Mária sziget, Veteri Pest-Antiqua Pest ősi városaink és múltunk eltitkolt történelmünk kutatásával és feltárásával foglalkozó oldal

ÉSZREVÉTELEK RÉGI BUDA HELYRAJZI TÖRTÉNETÉHEZ.

1 pld. átadva a Szentendrei járás Tanács Elnökének 1957 év X hó 18-án.

Helytelen adat ismertetések.

Irta.

Sashegyi Sándor.

obudateves_001.jpg

obudateves_002.jpgobudateves_003.jpgobudateves_004.jpgobudateves_005.jpgobudateves_006.jpg



BUDAPEST III. KER. - BÉKÁSMEGYER
a. Megyer(Békás)
с
1132*, (1287* Békásmegyer)
d. Árpád-kor

Méret: hajó belső h: 11,35-11,50 m, sz: 6,50 m, hajó falv: 0,80 m, szentély belső
h:365 m, sz: 3,95 m, szentély falv: 1,10-1,17 m.
Tájolás: *DK-ÉNy 116° írod.: Garády 1950. 437-448.: Garády Sándor 1930-33-ban végzett ásatásokat a templomnál. A templom szentélye egyenes záródású volt, hajója téglalap alakú. Mivel a hajó Ny-i zárófala szinte teljesen épen megmaradt, így bizonyos, hogy nem a nyugati, hanem a déli oldalon volt a templom bejárata. A szentély fala a déli oldalon 1,5 m magasan megmaradt. Garády, aki ismerte Rómer, illetve Arányi 1875-ös leírását, Kálóz (Kalász) falu templomával azonosítja. Az újabb feltáráskor megállapította, hogy a diadalívnek csak az alapozásban van nyoma, mely középen 1,70 m szélességben megszakad. (23. kép)
Lócsy 1967. 206-211.: Részletesen közli Arányi 1876-os felmérését és leírását. A templom lelőhelye kb. 30 méterre van a Duna-parttól. 1967-ben még a hajó nyugati oromfala állt és rajta volt az Egészségügyi Minisztérium üdülője. Problémás pont Rómer-Arányi-Garády megfigyelései közt a diadalív alatti alapozás, mely Lócsy szerint szentélynyílásnak kevés, bejáratnak elég. Rómer és Arányi ezt nem jelezte, csak az alapszintben találta meg Garády, így ez a „római" őrtorony bejárata lehetett eredetileg. így elképzelhető, hogy az őrtorony azonos a szentélytoronnyal.
Györffy 1973. 317.: „Az 1212-ben említett három falu közül a legéletképesebb a szőlőshegyek lábánál elterülő Megy er volt, amely 1287 óta Békásmegyer néven szerepel.... Megyer templomáról korszakunkban nem tesznek említést, pedig ezt lelték meg Fejéregyház buzgó kutatói a csillaghegyi HEV-állomás közelében feltárt XIII. századi templomromban." Úgy tűnik, hogy Györffy is elfogadja a békásmegyeriként feltárt templomot Kissing templomának. 7
Káldy-Nagy 1985.112. 62.,sz. falu. 1546-90 között lakott helyként írták össze. Matuz 1992.16-18.: Rómer Flóris 1863-ban járt a lelőhelyen és ekkor rajzokat készített a templom alapozásáról, ill. részletes feljegyzést a látottakról. (22. kép) Idézi a szerző Rómer 1874. évi publikációját38, melyből az alábbiak a templomra vonatkoznak: „Azon pataknak a Dunába való omlásánál, mely Kalász- és Békásmegyer közt a határt képezi, déli szögleténél, a mély árok partján, mintegy 100 lépésnyire a Dunától áll egy rom, melyet a dunai gőzhajókról annál inkább lehet látni, mivel a sajátságosan a szentély fölött emelkedő és bár nem egész, mégis 36' magas tornya igen feltűnő. Az egyhajójú, szentélyben egyenes záradéka rom falai többnyire terméskőből készültek, míg a külső szögletek more italico faragott kövekből rakattak. A szentély hossza 15' 4", szélessége 14', a diadalívnél jobbra-balra szélesedvén teszen a hajóban 20' 3", míg hossza 36' számlál. Tárnáknak semmi nyoma, az ablakok keskenyek és csúcsívesek, egészen a XIV. század jellegével bírnak. Legépebben áll a szentély déli, valamint a hajónak délnyugati, és délészaki része 4'5°-nyi falakkal, melyeken a zenekar felé még a régi gerendapáholyoknak lyukai jól láthatók. A régi czinterem kerítő falának nyomai köröskörül tűnnek fel, csak az északi oldalon hiányoznak, mert a vízárokba omlottak.... A szentély min-denféle sárga és vörös vonalak közt a régi festésnek nyomai föltűnnek, bár a 13 ' magas bolthajtás alatt védve valának. ...A déli oldalon a boltívmező vörösbarna vonalakkal van foglalva, és az itten még épen álló csúcsíves ablakon át is hasonló vízszintes vonal látszik, azonban a záradék felé eső mezőnyön alul, mintegy négy malomkerék tűnik fel, sárga fogazattal és a távolban kisebbedve, mit mind nagyon zavarosan lehet az egészen romlott falon kivenni, miért is a festésnek az építménnyel való egykorúságát bajos meghatározni, bár az általános divat miatt fel lehet tenni, hogy ezen istenháza sem nélkülözte a festészeti díszítést." Arányi 1876-ban jelentéseket és rajzokat készített, ami egészen más képet mutatott, mint Rómer leírása. Lócsy E. feltételezi, hogy a patakparton talált római őrtorony részben azonos a pusztatemplom szentély tornyával. Az újabb kutatások 9 Kissing középkori falu templomának tartják a romokat. 1132*: Györffy 1998.530. és 658-659.


35Rómer mérése: hajó h: 36' (=11,37 m), sz: 20'3" (=7 m)
36Rómer mérése alapján a szentély h: 15'4" (=4,8 m), sz: 14' (=4,42 m)
37 A 118. lj.-ben hivatkozik Garády 1950. és Lócsy 1967.-re
38 Rómer 1874.100-101. Ugyanezt idézte már Lócsy 1967. 206. is.




pusztatemplom.jpg

Sashegyi Sándor ezt a templomot tartja Szent Jakab tiszteletére szentelt templomnak és az 1355-ös határjárás, innen indul! Mit gondolnak kedves olvasók, vette valaha bárki is a fáradtságot, hogy az okleveleket és határjárásokat a romemlékekkel egyetemben kinn a terepen is végigkövesse és összehasonlítsa?

A válasz borítékolható! De nézzük tovább a mai modern bizonyítást a műholdas kép segítségével!

Az oklevél megemlíté, hogy Szent Jakab falvátol a nagy út, Fehéregyháza felé vezet!

szentjakab-fejervar.jpg

Békafoló nevü patak volt a mai Kalászi patak!

Csillaghegy északkeleti részén, ott ahol a Barát-patak (Kalászi-patak, Kissing-patak???) a Dunába torkollik, szintén egy Árpád-kori (XIII. századi) templom, az úgynevezett Pusztatemplom romjai láthatók. Egy XVIII. századi térképen Kissing templomaként van feltüntetve. Kissing helynév ma is él, Csillaghegy keleti részét jelölik vele. 1326-ban faluként említik.
1946-ig a Fodros utcát is Kissing utcának nevezték. Fatális tévedés kapcsán változtattak az utca nevén. A döntéshozók ezért történelemből elégtelenre vizsgáztak. A Pusztatemplom romjaival a XIX. században először Rommer Flóris foglalkozott, aki 1869. augusztus 18-án felmérte. A szentély boltozata ekkor még állt, oldalfalán falfestménymaradványokkal. A szentély felett emelkedett toronyból 11,5 m-es darab volt látható. Leírás: keletelt, egyhajós templom, egyenes záródású szentéllyel. Hajója 6,5 m széles, 11,5 m hosszú. Az oklevelek szerint királyi kápolna volt. A hódoltság idején kezdett pusztulni,
de feltehetően a XVIII. században helyreállították és használták. A XVIII. század végén a XIX. század elején végleg elhagyottá vált és fokozatosan omladozni kezdett.
1930 körül a romot és a telket Bernárt Ágoston vásárolta meg, és a templom falának a felhasználásával villát 2 épített !!!

kep_062.jpg

A Bénárd kúriába beépített Pusztatemplom romjai groteszk látványt nyújtanak. Most értem igazán miért volt fontos állomása ez a hely a kiránduló szakkörnek.

2.FONTOS:

A templomot Fehéregyháza, a betelepített német lakosok szerinti neve Weiskirch! templomának állapítják meg többszöri feltárás és több évtizeden keresztüli vizsgálat után 1934-ben Lux Kálmán jelentéktelen romnak, ítéli, és elbontásáról rendelkezik!!! A templom még álló falának felhasználásával épít belőle nyaralót az a Bénárd Ágoston, aki MAGYAR részről TRIANONT aláírta!


kep_063.jpg

A nyaralóba beépített templomrom.

Benárd Ágoston ny. m. kir. miniszternek a »puszta-teniplom«-hoz épített villája mellett Garády Sándor ny. miniszteri tanácsos több ízben ásatott. 1932-ben őskori neolit és kora-bronzkori telep felett római dolgokat, húnkori edényeket, a legfelső rétegben pedig vályogfalú lakóhelyek nyomait találta. A folytatólagos település a 16. századig volt kimutatható. A templom mellett felásott falak körül előkerült kerámia ezt világosan mutatta. Ezeknek a vályogból emelt, vagy vesszőfonásos lakásoknak nyomai a Dunaparton végig követhetők a Csillaghegyig. A kora tavaszi friss szántásban sárga, égett agyagtapaszos falnyomok mutatják a település helyét. A »puszta-templom« melletti Árpád-kori vagy még honfoglaláskori település szorosan kapcsolódik a római nyomokhoz. A templom mellett kis patak ömlik a Dunába.^") A patak északi oldalán elterülő dombon egy római őrtorony állott. Ennek köveit használták fel a patak déli oldalán állott templom építéséhez. Ragaszkodtak a korábbi római településhez, de átjöttek a déli oldalra, mert így az összeköttetést, közlekedést megkönnyítették a megyeri rév körül keletkezett teleppel.
Tovább északra, a régi Barokaldi-csárda helyén, mely ma dr. Bmber Sándor ügyvéd tulajdona, a főváros és a Nemzeti Múzeum közös ásatásai alkalmával 1932-ben hasonlókép neolit-telep felett kerültek elő »szláv« lakásnyomok durva, hullámvonalas kerámia és más leletek (őrlőkövek stb.) társaságában.
Dél felé a nyomok a Római-fürdőnél eltűntek, de nyugat felé, a Csillaghegyen ismét jelentkeztek, ahol az Újlaki-téglagyár területén, az Árpádstrandfürdő felett a hegy tetején agyagtermelés alkalmával bukkantak több sírra. A sírok mellékletei rossz ezüst halántékgyűrűkből állottak. Bartucz Lajos antropológiai vizsgálata a koponyák honfoglaláskori szláv jellegét állapította meg. Itt kell utalnunk Anonymus 46. fejezetére, melyben arról beszél, hogy a honfoglalók átkelvén a megyeri révnél a Dunán, tábort ütöttek a parton a felhévizekig, s másnap mentek Attila király városába és nagyon csodálkoztak a középületeken, vagyis Aquincum két városának maradványain.
A beépített római városok területén csak a táborváros délnyugati határszélén, a Szőlő-utca 24. számú ház mellett fordult elő eddig három sír, melyekben halántékgyűrűket, bronz és fekete üveg karpereceket találtunk. Hzek a sírok egy római kisebb ház szobájában voltak elhelyezve.
Óbudán és környékén az újabb ásatások alkalmával nem találtunk honfoglalás- és Árpád-kori sírokat.

Forrás:Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)


Szent Jakab temploma-Pusztatemplom-nem Fehéregyháza

szentjakab_001.jpg

Az Újlaki templom mögött nincsen régi út, a határjárás nem arra a területre vonatkozik. Szent Jakab Békásmegyerrel határos.

Egy 1269 évi oklevél említése szerint többekközött Szent Jakab és Fehéregyháza visszakerült a Veszprémi püspökséghez. A fentnevezett területek Óbuda területéhez tartoztak Lásd: Fejér C.D.IV.13.497.

kep_064.jpg

Pusztatemplomtól nyugat felé fotózva láthatjuk Uza háza hegyét-helyét /feltárta dr Nagy Tibor 1942-ben római villaépületen középkori romokat találva/ és Ofen Kalaz városát Fejéregyházát. A nagy út és a határjárási római mérföldkő a második határjáró pont(PMM dokumentálva)  itt található a régi római út vonalán. A völgyben nyugatra a Budai egyház Tobsa nevű földje. Sashegyi Sándornak igaza volt!

Nézzünk egy 1863-as adatot, amikor a betelepített idegen ajkú lakosságnak fogalma nincs mi-hol létezett ezen a területen egykor. A romok java részét ekkor már elhordták, és házaik falába építették.

BÉKÁSMEGYER

Helynevek

Békás Megyer községből, Pest megyéből.

1.) Békás Megyer (falu) és a hozzá csatolt Kissing (puszta)1 fekszik Pest megye Pilisi járásában a Duna jobb partjától éjszaknek 1/4 óra távolra -ÓBudától éjszaknak 1 mértföldnyire. - Pesthez 2 mértföld.

2.) Békásmegyer németül (Krottendorf)nak is neveztetik, azonban országszerte csak Békásmegyernek ismertetik.

3.) E helység hajdanában s. u. 1727ben még puszta volt, és bírták Gróf Zichi Péter örökössei "Zichi Ferencz és Miklós" a miként már akkor is Békásmegyernek neveztetett, tehát gyanítható, hogy e helységnek soha más neve nem létezett.

4.) 1736ban már mint község említetik, ezt bizonyítja a község pecsétjére metszett év szám.2

5.) A helység csuppán németország különféle tartományaiból beköltözködött családokból népesítetett, lakossai csuppán németek.

6.) Békásmegyer név eredetéről más bizonyossabbat nem lehet tudni, mint a határban létező terjedelmes mocsáros és posványos részeken "melyek részint a duna kiáradása, részint hó és esső vízcsurgások által folytonossan kellően vízzel telve vannak" nyári holnapokban a békák annyira szaporodnak, hogy estéli órákban ordításaik miatt még szémszéd községek sem alhatnak - onnét eredhetett Békásmegyer helyneve, a miért is faluvá lett átalakítása alkalmával a bevándorlott németek Krottendorfnak nevezték.3

7.) Békás Megyer helysége keleti irányától kezdve éjszaknak nyugatnak és déli irányáig egy félhold forma hegyláncz által szakadatlanul kerítetík be, és csak keletről déli irányáig van szabad kilátása, honnan buda pest és a rákosi vidéket szemlélheti meg.

Azon hegyláncz különfélekép neveztetek el, ú. m.: Miklóshegy - Ezüsthegy — Kapolnahegy - melyek szőlőkerteknek használtattnak. azután következik keringöben a Vöröshegy láncza, mely a keletfelé néző csúcsán lévő vörös agyagról vette nevét, és használtatik legelőnek. Ezen vöröshegy déli oldalán egy finoman kiképezett anyagú mészkő nagy mértékben folytonossan töretik. Innen következik a Mogyoró hegy melynek keleti oldala alatt egy melegvízforrás fejlődik, és egy "Ómalom" nevű patakmalmot hajt, a honnan a békásmegyeri nevezett Mogyoró hegyet hamissan Ómalomhegynek (Altmühlberg) nevezik — azonban igazi neve (Mogyoró hegy). Ez azon híres fehéregyházi forrás, mely évszázadok előtt kelt iratokban Árpád sírhelye kipuhatolására jegyhelyül említetik.

Onnan keletnek irányozva következnek a puszta Kissingi homokhalmok, melyek legelők és szántó földeknek használtatnak — ezeken szántás meg ásatás alkalmakkal sok épületek alapjai találtatnak, melyek egy hajdanában ott fenállott falut v várost mutatnak. De még régi pénznemek is földmívelet közben igen gyakran találtatnak — mint például: van az ezen jelentést tevő jegyző gyűjteményei közt egy a mostani ércznemekhez nem hasonlító jókora nagyságú és a régiségek gyűjtése fontos ügy érdekére nézve igen éfdekes pénzdarabja S. C. nero claudius caesar s. a. többit foglaló köirattal. Kissing puszta név keletkezeiéről itt sem alapos sem alaptalan tudomás nincsen4 — a puszta éjszak-keleti határvonalán a buda-Esztergomi ország út mellett az úgynevezett Bivalcsárda feddezi az utas vendégeket, melyen Gróf Zichi birtoklata alatt egy bivalmajorság üzletett, honnét is nevét bivalcsárdának megtartotta, később a mikor az Óbudai kir. koronai Uradalom birtokába átkelt, vendéglőnek alakitatott.

Innét a duna folyam mellett éjszakkeletnek részint a telki állományokhoz tartozó földek, részint az Uradalmi Alodialis földek egész a Kalaz és békásmegyeri határak közt dunába vezető vízcsatornáig terjednek, hol a békás megyeri határ végződik.

A határszéli dunaparton egy templomot formáló omladék találtatik, melyet a közönség puszta templomnak nevezi, a bövebbi értelmiség fehéregyházi vagy is ,,Maria Alba"nak nevezi - de sem keletkezetérői sem leomlásáról .. .eiröl felvilágosítást eddigien is lehetett.

A határral szomszédos kelet és éjszaknak Kaláz - nyugotnak - Üröm -délnek Óbuda és keletnek a duna és azon túl Káposztásmegyer - lehetőleg érdekben ál meg jegyezni, hogy a határhoz a legközelebbi mérnöki munkálatok szerént 252 hold dunatér is tartozik.

Kelt Békás Megyeren 5 Dcbr 26. 1863.

  Edhmann Antal m. p.
  h. jegyző
 
* * *
  1. Kissing egykori település első okleveles említése 1326. (Dl 29 999., Budapest I. 317., 347.)
  2. Békásmegyer első okleveles említése 1135. Megyer néven, 1287-től szerepel Békásmegyerként. (Bártfai 5. reg. Budapest I. 317.)
  3. Békásmegyer nevének második tagja a megyer törzsnév, népnevünk magashangú változata. (Kiss 415-416.)
  4. Kissing második tagja a Sink német eredetű helynév (Schenk), jelentése 'csapszék, kocsma'. (Kiss 450.)
  5. Békásmegyer lakossága 1856-ban 804, Kissing puszta 5, összesen 809; területe összesen 1661 hold.



Sashegyi Sándor saját, kézzel készült térképei 1355. határjárás szerint

hatarterkep_007.jpg

1374-ből maradt fenn egy adat arról, hogy Szent Jakab apátság létezett, egy sziget körül a Dunánál, mely a ciszterciek kezén volt.

Saját gyüjtemény: Békafolo (pilisi kv., 1290)

Azért nézzünk meg egy adatot 1599-böl!


[ocr errors][ocr errors]


BUDAPEST III. KER. - BÉKÁSMEGYERTŐL ÉSZAKRA
a. Kissing
с
1326*      !!!
d. Árpád-kor írod.: Garády 1950. 437-444.: Garády Sándor a feltárt egyenes szentélyzáródású, téglalap alakú hajóval épített templomot egy közelebbről meg nem nevezett 18. századi térkép alapján Kálóz (Kalász) falu templomával azonosítja.40
Györffy 1973. 317.: „A mai békásmegyeri határ északkeleti sarkában, ott ahol a budakalászi patak a Dunába torkollik, egy XIII. századi pusztatemplom romja emelkedik. XVIII. századi térképeken Kissing templomaként van feltüntetve.... Árpád-kori múltjára enged következtetni, hogy 1326-ban faluként említik. " Káldy-Nagy 1985. 371. 310. sz. birtok. A 16. században puszta.
Matuz 1992. 18.: A Rómer féle békásmegyeri romtemplomot az újabb kutatás Kissing templomának gondolja. L. fentebb Györffy azonosítását, valamint 1. Békásmegyernél a részletes templomleírást. 1326*: Györffy 1998. 643.
BUDAPEST III. KER. - FEHÉREGYHÁZA
a. Fejéregyháza
b. Szűz Mária с 1296**
d. gótikus
Méret: * teljes h: 44 m, hajó sz: 5°2 ' (=10,11 m41), falv: Г (=1,89 m), szentély h: 8° (=15,17 m), sz: 4° (=7,5 m42), diadalív vastagsága: 5° (=9,4 m), nyílása 2°2' (=4,42 m),falv: 3 ' (=94 cm). A kereszthajó a diadalívtől 5°-nyira (=9,4 m)


39Györffy 1973. 317.

40L. Budapest III. ker. - Békásmegyer lelőhelyet is.

41Az alaprajzról visszamérve: 14 m.

42Az alaprajzról visszamérve: 10,4 m.


Tájolás: *K-Ny ! írod.: Bártfai Szabó 1938. 151. reg.: 1296. augusztus 1. keltezésű oklevélben plébánosok nevei vannak felsorolva egyházi dézsma tisztázása céljából. Köztük Péter, fehéregyházi plébános is szerepel.
Gerevich 1971. 10. és Gerevich 1973. 353.: Azonosítja a lelőhelyet az Óbuda-Téglagyárban talált templom és monostor nyomaival.43 (25. kép)
Györffy 1973. 264.: Anonymus szerint az óbudai hegyek lábánál fakadó forrás felett temették el Árpád fejedelmet. A sír fölé utóbb Szűz Mária tiszteletére templomot építettek, melyet Fehéregyháznak neveztek. 14-15. századi oklevelekből rekonstruálható a pontos helye. „Mátyás király 1483-ban kezdte el Fejéregyházán pálos kolostor építését (alapfalait a Bécsi út 166. alatti téglagyár telkén ásták ki). " Uo. 317.: Györffy György szerint a csillaghegyi HÉV-állomás közelében feltárt 13. századi templomrom, melyet kutatói Fejéregyházának gondoltak, valójában (Békás) Megyer temploma volt. Guzsik-Fehérvári 1980. 7.: 1480-ban Mátyás király a pálosoknak adta. 1526-41 között megszűnt.
Matuz 1992. 15-16.: Rómer Flóris kéziratos vázlatkönyvében számos adat és rajz maradt a templomról. (24. kép) 1869-ben járt a helyszínen. „Alba Maria. Az egészen keletéit XIV-ik századbéli emlék a mennyire kiásták ezen méretekkel bírt: A szentély hossza a diadalívig 8°, szélessége 4°, a diadalív vastagsága 5°, nyílása 2°2', a falak vastagsága 3'. A sokszögű záradék szélessége 1 '5, a kiugró pillérek vastagsága és szélessége 3°5'. A szentély déli oldalán három pillér van, az északin a vastag alapfalak valószínűleg a kolostorhoz tartoztak. A szentély északi felében majdnem a polygon zárókő alatt egy csontváz feküdt lábaival dél felé helyezve. A kereszthajónak csak a 2dik... végéig jutottak az ásatással vagy is a diadalívtől 5°-nyire, a hajó szélessége 5°2', a fal vastagsága 1°, a diadalívnél mind a két oldalon egy-egy oltár alapja, és a baloldali előtt egy lábaival kelet felé irányzott hulla csontvázat leltek. A diadalívtől 17°nyire kelet felé egy rézsut futó 3 ' széles kerítésfalat találtunk, melynél három keletéit sírnak nyomaira akadtak. "
Györffy 1998. 634.: Az 1296-os hamis oklevél szerint a tatárjárás előtt Bertalan, veszprémi püspök eladta az óbudai prépostságnak. A forrás tava délszláv szóval Bánya nevet kapott. Az erre vonatkozó Árpád-kori adatokat a szerző részletesen ismerteti. Pontos helyét mind ez ideig Györffy szerint nem sikerült megtalálni. Nem fogadja el Gerevich fenti azonosítását.


43 Az Arch Ért 1886. évi számában a 87. oldalon Zsigmondy Gusztáv (az alaprajz készítője) közli a Rómer Flóris által feltárt alaprajzot. A Különfélék rovatban többek között beszámolnak az Orsz. Rég. és Embertani Társulat 1885. decz. 29-i üléséről. Ismertetik azt a vitát, amely arról szólt, hogy a Viktória téglavető területén Rómer által feltárt templom azonos-e Alba Ecclesiával



Ezen korszaktól kezdve a római városrészekben a népvándorláskori emlékanyag hirtelen eltűnik. Biztosan mondhatjuk ezt a Papföldre, a polgárvárosra, melynek ^g-ad része rendszeresen fel volt kutatva. Feltételesen állíthatom a táborváros belső területére, hol a beépített területek miatt rendszeres ásatásokat folytatni nem lehetett, de kb. tíz év óta a csatornázásoknál és építkezéseknél megfigyelhettem, hogy eddig ott is hiányoztak. Ellenben a városon kívüli sík helyeken jelentkeznek, így északra a békásmegyeri »puszta-templom«-nál is sok, a »hűn korszakra« jellegzetes edény került elő (Garády S. ásatása).

Az avarokkal együttélő, vagy a frank hódítás után újonnan letelepült szlávok felismerhető, népi sajátságokat feltüntető emlékanyagot nem hagytak maguk után. Számolni vidékünkön a honfoglalás korától keU velük, s a díszes, keleti magyar emlékanyag mellett emlékeik mint kísérő (szolga) réteg jelentkeznek.2^) Ilyen késői nyomokat Budapesttől északra a megyeri rév közelében találtak.

Az eskütéri castellum falai épen maradtak meg a honfoglalás koráig, akárcsak a fentebb említett csillaghegyi és budakalászi burgusok, melyeknek köveit csak a középkor folyamán hordták széjjel. Magára az aquincumi castrumra nem hivatkozhatunk, mert az a középkor folyamán beépülve gyorsabban tönkrement. Ma is csak a helyét és részben kiszedett falainak irányát ismerjük.

Tehát Hun és Honvisszafoglalás kori emlék Aquincumtól északra jelentkezett.

Sashegyi Sándor hagyatéka alapján Feldolgozta: Pajzsvivő 2011. I.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 68
Tegnapi: 365
Heti: 68
Havi: 7 621
Össz.: 1 148 756

Látogatottság növelés
Oldal: ! Helytelen adatismertetések Óbuda helyrajzi történetében
Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda - © 2008 - 2017 - albaregalis.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: sicambria - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »