Molnár Ildikó Pilisjáró fotói  Köszönet érte!

                                        Árpádvár és környéke

A Dömös és Dobogókő között emelkedő Árpádvár nevű hegyen a szakértők fel­ismerték egy ott teljesen földig lerombolt Árpád-kori vár maradványát. Érdekes és a romok leromboltságára jellemző, hogy kitűnő szakemberek sem akarták elismerni állításomat, miszerint a hegyen Árpád-kori építkezési maradványokat találtam, mert szerintük annak valamely nyoma kellett volna a felszínen lennie. Csak később, ami­kor itt-ott faragott kövek, majd cserépmaradványok kerültek elő a föld alól, ismer­ték fel az Árpád-kori építkezési nyomokat. Ezen a hegyen is földig leromboltak mindent, és ugyanilyen lerombolt állapotban van valamennyi Árpád-kori épületmaradvány a környéken. Ez az oka annak, hogy nehezen ismerik fel még a kitűnő szakemberek is azt a tényt, hogy ez a környék az Árpádkor legsűrűbben lakott magyarországi területe volt !!! A sok erődítmény és vármaradvány pedig kétségtelenül igazolja ennek a sűrűn lakott helynek központi fejedelmi jellegét. Közvetlenül az Árpádvár nevű hegy alatt egy nagykiterjedésű illír-kelta telep maradványát is megtaláltuk ugyanakkor, ami viszont azt jelzi, hogy az árpádkort megelőzően itt már fontos lakottsági pont volt. A hegy tövében egyébként a múlt században megtalálták egy régi rézbánya és egy kohó rnaradványait, a nép által Pénzverő- ároknak nevezett  völgyben. A közel 100 évvel ezelőtt felfedezett és megvizsgált bánya  mellett, egy földdel eltömött kamrában vasszerszámokat és egy vassisakot is találtak.  (30 )   Nedeczky Gábor: Dömös története és újabb leírása 1880. 8-9. old. 49. old.   Rézbányászat a Pilisben   Azon a területen, ahol a Pilis-hegy mészkőalapjai kiemelkednek a környező vul­kanikus származású andezit tömegböl, sokfelé voltak rézlelőhelyek.Valószínűleg ezeken a találkozási vonalakon lehetett kezdetleges eszközökkel leg­eredményesebben bányászni a rezet. A Pilis-hegytől keletre és északra a vulkánikus csoport szélén rézbányák és kohók nyomait lehet fellelni. Ez a rézbányászat feltehe­tően már a legkorábbi kultúrkorszakban megindult, s talán már hozzájárult a ma­gyarországi önálló rézkor kifejlődéséhez is. A réz- és vasbányászat ezen a pilisi terü­leten láthatólag a törökök uralmának kezdetéig virágzott, mert a környéken ma is sok olyan elnevezés található, amely a fémbányászkodással függhetett össze. A Dömös környékén ismert Rám-hegy például rézhegyet jelent, és ennek a fémbá­nyászkodásnak nyomát jelzi a "szer szó is, amelyet a Szerkövek néven ismert szik­lacsoport tartott fenn. A "szer" szó a fémbányászat egyik legrégibb szakkifejezése, azt a mesterségesen létesített lejtőt jelenti, ahol a fémtartalmú köveket különválasz­tották. Miután a fémfeldolgozás itt, a pilisi hegyekben ősi időszakokig nyúlik vissza, a "szer" szó itteni létezése a rézbányászkodás maradványának tekinthető. Anony­mus krónikájában is szerepel ez a Szer elnevezés. Szerinte a magyarok első közös gyűlésüket a Szer-nél tartották.Ez a megnevezés a környék tüzetesebb megjelölése nélkül arra vall, hogy Anony­mus egy olyan "Szer" nevet említett, amelynek hollétét szerinte mindenki ismerte. Ez pedig a központi királyi szálláshely közelében kellett, hogy legyen. Ezért nem jelölte meg a "szer" fekvését. A régebbi kutatók komoly jelentőséget tulajdonítottak a Szer nevű hely hollétének, mert nyilvánvalónak tartották, hogy ez a hely a királyiközpont közelében volt. Így feltételezték, hogy ha a Szer nevű helyet megtalálják, akkor nyomára akadnak a vezérek központi székhelyének, annak a városnak, mely a krónikák szerint előzőleg Attila hun vezér városszékhelye is volt.Priscos Rhetor írása alapján, - a múltszázadbeli okoskodás szerint, - Attila leg­főbb szálláshelyének nyomait csak az Alföldön lehetett keresni. Miután az elképze­lésekben az Alföld síkságába helyezték Attila városát, egészen ésszerűnek tűnt, amikor az Alföld egy jelentéktelen pontján, a Csongrád megyei Szer-Pusztán, Pusztasze­ren vélték megtalálni azt a Szer nevű helyet, amelyet Anonymus a gestájában mint az első országgyűlés helyét említ. Komolyabb kritikai vizsgálódás, kézzelfogható lelet vagy okleveles adat nélkül is elfogadta tehát a közvélemény, hogy az Alföld Szer-pusztának nevezett helyén volt" ez a szeri országgyűlés. Pedig a mai Pusztaszer és az Anonymus által említett Szer; kapcsolatának nyomait nem találhatták semmiféle oklevélben. Még emlékművet is, állítottak az első országgyűlés emlékére ezen az alföldi helyen. Ha akkor megvizsgál­ják a "szer" szó jelentését, óvatosabban jártak volna el.Mint láthattuk, ez a szó, ősi jelentése szerint bányászati műszó. Miután Árpád­kori elnevezésről van szó, azokra a területekre kellett volna szűkíteni a kutatást; melyeken ősi bányászat folyhatott. Nem lett volna szabad figyelmen kívül hagyni; hogy számtalan adat bizonysága szerint a vezérek korában és később, az Árpád-házi királyok uralkodásának idején az ország központja a Pilis vidékén volt!

                   Romok a belső területeken  ősPest(kohó)

Ha itt jobban körülnéznek, egyszerűen megtalálhatták volna a valódi Szer nevű területet.Pilismarót legrégibb, közel 200 éve ismert térképén a mai helyzetnek megfelelő- en már szerepel ez a megjelölés "_Szőrkő" néven. Ez a turisták körében közismert Szerkő régies neve. Hogy ez a Szer elnevezés a Pilisben, a pilisi régi fémbányászko-,   52. old dás idejéből maradt fenn, azt igazolja az az adat, mely szerint 1862-ben bizonyos bá­nyászatra utaló leletek kerültek elő a környéken, az Árpádhegy tövében, ahogy Nedetzky Gáspár dömösi plébános 1880-ban kiadott könyvében írta. Az Árpádhegy a Szerkövek szomszédságában van. A helyszínre kiszállt bányászati bizottság megállapította, hogy valamikor régen rezet bányásztak és rézkohók is mű­ködtek ott. Kétségtelen adatok szerint tehát a környéken fémet bányásztak. Így bi­zonyosra vehető, hogy a "szer" elnevezés ezen a területen a régi bányász műszóból ered, és az is, hogy ez az elnevezés itt nagyon régi keletű. A dömösi prépostság alapítólevelének szövegéből megállapítható, hogy ezen a környéken a Rám és a Szer szó már a XII. században közismert volt. Ilyen helység­nevek találhatók az adományozott községek felsorolásában. A dömösi alapítólevél kelte és az Anonymus- gesta leírása között csak pár évtized telhetett el. Így nagyon valószínűnek látszik, hogy ha Anonymus azt írta: hogy a gyűlés a Szernél volt, ak­kor ugyanarra a Szer nevű helyre utalt, amely a dömösi oklevélben ugyancsak Szer­ként szerepelt. Különösen indokolt ezt azért feltételezni, mert Anonymus a királyi székhely szemszögéből írta a Gestát, és ez a központi székhely Esztergom környé­kén a Pilis területén volt. A pilisi terület meg jelölt részén több helyen is megtalálható a bánya és a szer szó maradványa. Bártfai Szabó László okleveles adatokat sorolt fel, melyekkel bizonyí­totta, hogy az Alba Ecclesia (Fehéregyház), Buda ősi egyháza, Bana földjén volt.(31) Arra a végső következtetésre jutott, hogy az Árpádkorban sokat szereplő banai egy­ház azonos az Alba Ecclesiával, a Bana szó pedig az Oklevélszótár szerint bányát je­lent. (Györffy György szerint Bánfai Szabó idézett műve a leglelkiismeretesebb összeállítása a régi Budára vonatkozó okiratoknak!) Ezer évvel ezelőttről való elne­ 31. BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ: Óbuda egyházi intézményei a középkorban, Bp. 1935., 17-18. o.   53. old. vezéseknél a bana= bánya szó csak só- vagy ércbányát jelenthetett, így fel kell téte­leznünk, hogy ebben az esetben az elnevezést valamely fémlelőhely, illetőleg bánya­hely indokolta. Miután pedig a mai Buda vagy Óbuda környékén geológiai okokból sem só-, sem fémbányászkodás nem létezhetett, ezzel is kétségtelenül igazolódik, hogy a régi Buda és Fehéregyháza nem lehetett a mai Buda vagy Óbuda területén. Miután a Pilis megjelölt körzetében pozitív leletek bizonyítják bányák és kohók va­lamikori létezését, igazoltnak láthatjuk azt a feltevést is, hogy a réz, - amely a közép­kori magyar kereskedelem legfőbb export cserecikke volt, és nyilvánvalóan a régi Buda-környéki bányákból származott, - ezekből a rég megszűnt bányákból került elő. Egészen II. Ulászló koráig követhetők annak nyomai, hogy a magyar kereskedők nagy mennyiségű rezet adtak el külföldi kereskedőknek prémekért, selymekért, posztókért.(32) Érdekes azonban, hogy a törökök uralma után már nem szerepelt a kereskedelmi cikkek között a budai réz. Minden valószínűség szerint a Pilisben lerombolt régi Buda pusztulásakor szűnt meg a pilisi rézbányászkodás is. A régi Buda tehát olyan helyen volt, ahol réztermelés folyt. Igaz, a mai Buda te­rületén is van olyan hely elnevezés, amely a réztermelést igazolná. Ez a Réz-mál, mely a budai hegyek között van. A Rézmál elnevezés itteni létezése azonban csak jó figyelmeztető arra, hogy óvatosabbak legyünk minden olyan "bizonyítékkal" szem­ben, amely a régi Buda azonosságát látszik bizonyítani a mai Budával, az itteni el­nevezések alapján. Az eredeti Budára vonatkozik egy régi oklevél, mely szerint Ág­nes, Pál budai polgár özvegye 1394-ben a budai rézmáli szőlőjét eladta 60 forintért. A Rézmál tehát tényleg régi elnevezés, de véletlenül tudjuk, hogy a mai Budán lé­tező Rézmál mesterséges úton került ide. 1847. június 17-én a budai tanács Döbrentei Gábor javaslatára nevezte el - a régi írásokban található nevek alapján - a mai Buda több részét, és a Rézmál név így ke­rült a mai Buda-vidéke helyének megjelölésére.(33) Leletek alapján tudjuk, hogy a Pilisben, a Rám-hegy tövében, régi rézbánya léte­zett. A Rám-hegy magyarul rézhegyet jelent, ugyanúgy, mint a régi írás szerint a Rézmál. Rézhegy nevű hely pedig a megvizsgált adatok tartalmánál fogva igazoltnak tekinthető Dömös és Dobogókő között. A régi budai környékről való tájmegjelölés, a Rézmál név tehát azon a környéken létezett, ahol mi most a régi Buda nyomait keressük. A bizonyítékok, a leletek és a régi írások adatai kiegészítik egymást.   Vetus-Buda pusztulása 54. old   A vitatott könyvből Noszlopi Németh Péter, Az árpádkori Buda nyomai a Pilisben        Megjegyezni kívánom még mellékesen, hogy a rézkor-bronzkor hajnalán a mai Velem község területén is hatalmas iparszerű réz és bronzöntő üzem létezett.   Forrás egy pillanat- Régészeti barangolások Magyarországon, in:Bándi Gábor, Egy majdnem igazi város a bronzkorban.

Oldal: Árpádvár és környéke
Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda - © 2008 - 2024 - albaregalis.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat