Óbuda Németóváron? Sicambria Carnuntumban? Árpád sírja Ausztriában?

Lásd: http://www.mvsz.hu/mtf/mtf_02.html#arpad

Tisztelt Tóth Sándor úr!

Mint a metszet felirata is mutatja ez a kép Buda Vetust-Alt Offent ábrázolja!

                             Tehát nem Hainburg és Carnuntum!

  Fehéregyház-Vetus Budai székesegyház Románkori erődtemplom

Az erődtemplomok együttesei esetében gyakori, hogy a már korábban emelt templomot gótikus stílusban átépítik, vagy az újonan épített egyház szentélye sokszög (leginkább a nyolcszög három/öt oldalával)
záródású, téglány hajója általában a gótikus boltozat terheinek levezetésére támpillérekkel megerősített.
Általában az oldala mellé építve találjuk meg a különálló harangtornyot, s az együttest leggyakrabban
(tornyokkal, bástyákkal megerősített) lőréses fal veszi körbe.

Tehát képünk Románkori erődtemplomot ábrázol ó-Budán és Nem a Királynői várat!!!

A régi ó-Budai Prépostság Székesegyház-Fehéregyháza !!!

A Tollius metszet alsórészén látható latin nyelvű feliratot idáig még magán kutatási anyagokban sem láthattuk mostanában. Mivel úgy gondoltam leírásnak lennie kell ezért addig kutattam-míg rá találtam sikeresen. Már a legelső pár szó elárulja nekünk, amit a képen láthatunk.

      Ez itt ó-Buda a Királyi központ-Medium Regni-a Királyi Fehér

Tolliusnak «Epistolse Itinerariae»

Teljes Szöveg:

Lássuk tehát a metszet fordítását Latinról-Magyarra:

Régibb mint Budavár volt népem, s tájam is első ; Ős Magyarországnak én szeme fénye valék. Ám megvett az időnek vas foga, és csak a sok rom Szól a nevem dísze s hajdani fénye felől. Tornyokat építs most egekig, ki nagyokra törekszel, Látva egész város: Ó-Buda mint hala ki ! Mostmár e romokból sem maradt semmi!

Metszetünk leírásában is pontosan szerepel a nevezéktan Alt Ofen a régi Buda azaz Ó-Buda.

Tóth Sándor úr előadásán nem láttam egy térképen sem a Sicambria és Óbuda esetleg Alt Ofen neveket Carnuntum-Petronell-Németóvár területére jelölve!

Mivel térinformatikát a kutatásban és régészetben nem használtak az elmúlt időkben, így helytelenül tették ó-Budát a mai Óbuda  környékére!

Viszont a legelső prépostság a Királyi területen alakult ki méghozzá 803-ban!!!

A régi metszetek használata un.rávetítéssel tökéletes bizonyítékot és pontos megtalálást eredményez a gps koordináták alapján!De csak a terület nagyon jó ismeretével és térlátás is szükséges hozzá, na meg némi képzelőerő.

A hivatalos bizonyítás végett írásos dokumentumok, amit (csata)sorba állítok vélt igazam és mentorom, Sashegyi Sándor munkásságának igazolására.

Attila föltünésével Aquincum a nagy hun király nevével jő kapcsolatba. Sidonius ApoUinaris Acintust, vagyis Acincumot Attilával együtt, mint akkor még fennállót említi, és pedig közvetlenül ennek halála után 458. év táján. Ez tehát arra vall, hogy Aquincum Attila részéről kárt nem szenvedett. Azontúl Aquincum neve a középkori irodalomban többé nem fordul elő, csak 1200 év multán állította helyre az archaeologia annak emlékét.
De Attila neve, Ó-Buda helyén megmaradt máig, és azt hiszem, meg fog maradni míg Ó-Buda áll. Ezt Anonymus, Kézai Simon és Thúróczy Attila, Etele és Ethela városának nevezik. A Nibelung-mondakörben Attilának Eczel, lakhelyének pedig Eczelburg a neve. Ugyancsak a most említett magyar krónikákban olvassuk Eczelburgot, mint «Attila városával» ugyan-azonost.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Tarih-i_%C3%9Cng%C3%BCr%C3%BCsz

Tóth Sándor úrnak kétségkívül igaza van, abban hogy Németóvár területén felső Pannónia székhelye és nagy valószínűséggel nagyméretű fejedelmi halom sír található. Igaza van abban is, hogy ha a Budakalászi ezüsthegyre tesszük (Szörényi Levente és Dr. Lánszki Imre) a Tollius metszeten látható templomot, és Nev-Offent a ma ismert Budával azonosítjuk akkor a metszetkép szerint a Csepel szigeten hegyeknek kéne lennie! Tehát ott nem lehetett. A műholdas informatika szerint viszont Németóvárra sem tehető, mert nem azt a környéket látjuk, ami a képünkön szerepel, a templom nem egy különálló hegytetőn áll, és a háttér sem ugyanaz! Ha a keresőbe beírjuk, hogy alt Offen akkor minden esetben ó-Buda nevével találkozunk. Nincs tudomásunk arról, hogy ó-Buda Carnuntum- ban lett volna. Németóvár nevét ismerjük: Carnuntum ezért sem lehet Sicambria!  A világon mindenhol a városok valamilyen irányban terjedtek, ugyanez a helyzet Budával is. Észak-déli irányban terjedt a főváros, aminek ősi területét módszeresen tüntették el így keveredtek az új és régi Buda, Fehérváros-Székesfehérvár adatai a hasonló név miatt, és az 1826-os határkijelöléssel meghúzták ó-Buda mai határait. Sok levéltári és kutatási adat szól arról az ősi Buda:Sicambria ami Megyer fölött található és egyezik Pazanduk és Bana területével. Tehát dr Lánszki Imrének igaza van abban, hogy az ősi Sicambria itt található, viszont nem csak a Monalovácon, hanem egy sokkal nagyobb területen! A Pomázi északi Sycan (kőhegyen-ma Chyko)hegyen volt a Kelta vár és a déli kőhegyen (ezüst Kevély) volt a Kelta központ. Tehát 1940-ben Sashegyi Sándor megtalálta a Királyi Fehért amit áldozatos munkával próbált bizonyítani és mindez egyenlő
a régi Buda területével ami nem Auqincum!

részlet: A középkori századok folyamán azonban még szerepel a Sicambria név. Ez látszik igazolni, hogy Sicambria is újra épült, de már fejlődése lassúbb volt, mint a szomszédságában lévő Aquincumé.
Lehetséges tehát, hogy Sicambria helyén új elnevezéssel új kolónia épült. Sashegyi Sándornak IGAZA VOLT!!!

A műholdas térinformatika mutatja az igazságot és bizonyító erejű! Ugyanazt látjuk! A metszetek a valóságot ábrázolják abban a korban!

Ez a Zimmermann kép volt a Tollius metszet elődje!

A legjobb azonosítást a következő kép mutatja és a műholdas informatika helyszíni fotóval közösen, igazolja háttéri azonossággal és területi igazolással, ugyanis amit képünk mutat azt ott pontosan megtaláltuk.

Németh Sándor „gubernális” a Tudományos Gyűjtemény 1823-1832 közötti időszakának egyes számaiban már a római város topográfiáját is tisztázni kívánta. Másokkal ellentétben, akik úgy gondolták, hogy az egészen Szentendréig húzódott, ő úgy vélte, hogy „Aquincum városát más bizonyosságok hijanossága mellett egyedül tsak addig lehet kiterjeszteni, a' meddig a' fenn álló és látható romok minden megszakadás nélkül kiterjednek.” Ezért szorgalmasan megvizsgálta az egész óbudai határt, ahol a régi romok „majdnem minden lépten nyomon kivétel nélkül, még a posványos helyeken is találtatnak”. Végül is arra a következtetésre jutott, hogy Aquincum, ha nem is a Vízivárostól, de Újlaktól, a mai Szépvölgyi úttól kezdve Békásmegyer felé egészen a lőpormalomig (Római-fürdő, Erdei strand) kiterjedt, széltében pedig a Duna partjától az akkori Posta útig (mai Bécsi út) vagy az óbudai szőlőkig terjeszkedett, „mert ezen a környéken nem lehet egyebet látni, mint régi épületek hajdani romjait 's föld alatt falakat, mellyek szántáskor vagy kapáláskor mái nap is imitt amott találtatnak 's világos jelei a' hajdani temérdek és erős épületeknek.” Ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy amikor 1820-ban Ferenc főherceg megszemlélte a pesti mezőn tartott hadgyakorlatot, és kirándulást tett az óbudai határban található római régiségek megtekintésére, a régi romok sokaságát látva kijelentette: „nem kell másutt Herkulanumot keresni, midőn azt a Magyar földön is megtalálhatjuk, a melly igen nagyon is méltó, hogy továbbá is vizsgáltassék és kutattassék.”
      A század első felében egyre-másra jelentek meg a híradások az említetteken kívül más római maradványokról is, közülük néhány a pesti Duna-parthoz fűződött. (Rómer 1862; Garády 1929. )

Lásd: http://bfl.archivportal.hu/id-135-poczy_klara_hiradasok_foldalatti.html

Marsigli térképe ugyanazt mutatja! Szentendre alatt a régi Buda területe a hozzátartozó egyházi intézmények és királyi alapítású templomokkal.                 

Ma már azt is tudjuk, hogy a Csókakővár előbástya volt, és erről irt

Evlija Cselebi

amikor Székesfehérváron tartózkodott és müezzin énekét hallotta a Csókakői várból! A ma ismert Fehérvárnál a távolság több mint 30 kilométer!

A metszeten látható pillérek a kelet-nyugati irányú vízvezetékrendszer Aqua-ductus (határ)ami egyben a káptalani és Királyi központot választja el egymástól mintegy természetes határvonalat alkotva.

Bizonyítékok amik mind erre a területre vonatkoznak:

Aquincum határában is létezett kelta falu, de ezeknek a lakói csupán peregrinus joggak rendelkeztek, még nem kaptak római polgárjogot. Katonai ellenőrzés alatt tartották ezeket a falvakat, de vezetőjüket a helyi arisztokrácia tagjai közül választották ki. Két kelta falu neve is ismert, civitas: vicus Vindonianus a mai Békásmegyer helyén, vicus Basoretensis Kiscelli magaslaton feküdt.

lásd még: Sicambria
 bizonyítékok

Aquincum nem csupán a mai Aquincumi Múzeum körüli területet jelentette - a köztudattól eltérően-, a római város lényegesen nagyobbszabású volt.
      Hasonlíthatnók Pest, Buda, Óbuda 1873. évi egyesítése előtti állapothoz, ugyanakkor lazább is, szorosabb is volt a három lényeges ókori településrész kapcsolata. Mindegyiknek a neve Aquincum, jelezve, hogy egyetlen településről van szó, még ha különböző jogállású településrészek kapcsolatáról is. A katonai táborokat és a castrumokat katonai területen létesült lakó és iparnegyedek övezték, amelyek katonai közigazgatás alá tartoztak.
      A helyi kelta lakosság falvait kezdetben katonai ellenőrzés alatt tartották, lakosságuk csupán peregrinus joggal rendelkezett, később e falvakat és községeket elővárosokként attribuálták, hozzácsatolták a polgárvároshoz. (Kettőnek a neve is fennmaradt, vicus Vindonianus-é a mai Békásmegyer helyén és vicus Basoretensis-é a Kiscelli magaslaton.)
      A polgárváros szabad születésű lakossága a polgári közigazgatás körébe tartozott, a bíráskodás, a különféle kiváltságok élvezete, az adózás, a tulajdonszerzés stb. tekintetében a hatalmas Római Birodalom városi polgárságával azonos helyzetbe került. A merev jogi elhatároltság Aquincumban a polgárváros és a katonaváros jogállása között az évszázadok folyamán állandóan enyhült, s már a III. század közepére el is tűnt. Addig az időpontig is egységet biztosított a helytartó személye, aki az uralkodó császár nevében irányította a provincia hadseregét és polgári közigazgatását.
      A mai múzeum körüli polgárvárosban, a municipiumban kb. 380 x 460 méteres, fallal kerített alapterületen a becslések szerint 10.000-12.000 lakos élt. A polgárvárostól másfél kilométerre délre a Flórián tér közelében emelkedett a légió tábora; 480 x 520 méteres négyszögét ugyancsak védőfalak övezték. E castrum helyőrsége 6000 főnyi volt, a létszámot segédcsapatokkal bővítették. E castrum körül katonaváros terebélyesedett, s az ásatások arról tanúskodnak, hogy ez a canabae a polgárvárosnál lényegesen jelentősebb településsé nőtte ki magát; lakosságát 20.000-30.000 főre becsülik.

Budapest történetének bibliográfiája

16 oldal felel meg a(z) sicambria kifejezésnek ebben a könyvben

1. pl.Sicambria= óBuda
2. Eckhardt Sándor
3. Sicambria=Cittánel Vengria!!!
4. Sicambria név még meg is maradt egy budai í'alu vagy mezô nevében ... okiratok mar a teljesebb és régibb nevet, Sicambriát, mutatják fel. ...
5. itt tanyázott Sicambria legio e helyen ... Azonban e „Sicambria" ... „Sicambria" elnevezéssel emliti. ...
6. legjelentősebb eredménye a Sicambria-monda, valamint a Kézai-féle ... Sicambria ...
7. .. emlékezete is feledésbe ment sa budai tanács 1515. szeptember 24-i oklevele mar Sicambriába helyezte a malmot (in campo Sicambrie) s Pilis vármegye 1516. február 1 1 -i oklevele szerint ez a malom a Sicambria vize felett állott. ...
8. ... papokat hagyott hátra ; igy Sicambriát (Ó-Buda) ... (Ó-Buda) legrégibb maradványai hevernek Sicambria... háza „Fehér egyháza" mellett emelkedett, bizonyos helyen nem messze Ó-Buda azon részétől, hol Sicambriának most is látható ...
9. Szerinte Sicambria a III-dik századig, Galienus császár idejéig állott fenn, — azután az elpusztult várost Probus császár ujra építette. Ekkor változott a Sicambria név Aquincumra ...

10. Körösi Csoma-Archivum: 1. kötet - 431. oldal

    Gy Németh - 1967 - 488 oldal - Előnézet ... pas surpris si je rencontrais un jour chez un historien turc l'affirmation que les Turcs avaient droit à la conquête de Bude puisqu'ils ne venaient que pour occuper Sicambria, la capitale antique de leurs frères de race les Francs ! ...

*P: Kelta néven Akvavinkve jó víz mindez latinosítva Auqincum 5 azaz öt forrás mely az ezüstkevély északi oldalán található!!!

ősi kelta nevének fordítása (vagy latinosítása), amely feltehe-tően AUBHWN [ejtsd: AVÚN] „Vízhon“ volt „Ofen“-Tőle északra emelkedett hajdan a SICAMBRIA híres kelta vára, aminek neve SICAN-BHARR lehetett ellatinosítása előtt, azaz „Szék-bérces“ magas dombon álló „Szék“ a későbbiekben Székes-Fehérvár Alba Regalis

Bizonyíték a vízre a hegyek alatti területen: Thwroczi Johannes: A Hunok Sicambria alatt átusztatnak a Dunán! Chronica Hungarorum Buda

Melyik nemzetség vezére volt Árpád?  MEGYER!!!

Ez a nevezéktan hol található? Nem Bad Deutsh Altenburgban de még a környékén sem!

Források, és felhasznált irodalom:

• Tímár Sándor Kelták-Magyarok
• Régészeti leletek a Pilisből
• óBuda kutatásai
• Columbia Egyetemi könyvtár
• Póczy Klára, Szilágyi János Aquincum

 2010.08. Pajzsvivő

Nyomozás Bad Altenburgban

Várból fotózott vár

Márványtáblán a váraink

A csata színhelye

Duna a Kelta-Magyar várból kitekintve

Kelták-Magyarok az őshonos Pannon népcsoport területe

A városkapu

Térképen a Pozsonyi csata környéke

Tóth Sándor úr szerint ez a kőmeder az amiről Anonymus ír a Gesta Hungarorumban.

Szerintem nem erről a kőmederről van szó!

A "kőmeder" Németóváron.

A sírhalom pedig inkább egy bronzkori előkelő sírja, és nem Árpádé!

Nagyon jó dolognak tartom Németóvár kutatását, de óBuda soha nem volt Németóváron és Sicambria-Carnuntumban!

A belül vörös téglával és kivülről szinte teljesen felújított "szűz Mária templom" ami Németóváron, és nem Alba-n található! A ma látott formáját csak nemrég kapta, de még így is csak a gótikus támpillérek hasonlítanak. Sem a templom, sem az elhelyezkedése nem hasonlít a Zimmermann metszeten látott templomhoz!

A templom gyönyörűen van felújítva, és példát vehetne Magyarország erről a környékről, hogyan lehet a múlt emlékeiből és a még meglévő régészeti emlékek rekonstruálásával, jól jövedelmező turisztikai központot létesíteni.

Viszont a hegyeken található, vélhetően igazán Magyar emlékek helyén szintén kőbányák sokasága látható!

A főtemplom és csontkamra a 13. századból származik, tehát nem Szent István építette! Az egri történész becsapjaaz a történelmi múlt iránt érdeklődőket.

Teljesen felújítva

Pogány torony rekonstrukciók

Nem azon a helyen áll a kapu amit a metszeten látható, sem a környék, sem a háttér nem egyezik!

Itt közvetlen a háttérben a metszet szerint hatalmas hegyeknek kéne lennie!!!

Az Óbudaiak menekítése.

Óbuda környékének virágzó községi élete
akkor indult pusztulásnak, mikor 1595-ben Esztergom felszabadult a török hódoltság alól s ez a terület végvidékké lett. Esztergom kapitánya, Pálffy Miklós Budát is fel akarta szabadítani a török hódoltság alól s a felszabadító hadművelet előkészítésére környékét tervszerűen elnéptelenítette. Ennek a műveletnek az első eredménye volt Óbuda és Pócsmegyer kiürítése, ami 1596. január 22-én történt. Ezt követte Budaörs és Budakeszi kiürítése, amit 1596. április 6-án hajtott végre. 1598. július 10-én a Buda alatti falvak népességét költöztette el, 1598. november 3-án pedig a Buda körüli falvakat üríttette ki. (Gárdonyi: Buda és Pest keresztény lakossága a török hódoltság alatt. Tanulmányok Budapest múltjából V. k. 13. skk.). Ez az elnéptelenítő művelet nem eshetett meg pusztulás nélkül, katonai szempontból azonban nagyértékű volt, mert megnehezítette a budai vár élelmezését. A kitűzött célt nein sikerült megvalósítani, az 1598. évi budai ostrom eredménytelenül végződött, az elnéptelenített falvak azonban nem mind éledtek fel újra. Bizonysága ennek az 1609. évi összeírás, amely a magyar koronához tartozott falvak akkori állapotát tünteti fel. Eszerint Váradot »az Totthfalu-ban lakozó polgárságh« használta, valamint a szentendrei szigeten fekvő Szentpéter területét is. A szentendrei szigeten fekvő Bogdánrév pusztafaluhelyként van feltüntetve, amelynek területét az »orozffalui nemesek« használták. Tah pusztafaluhely, melynek területét a tótfalusiak használták. Szentse püsztafaluhely Szentendre és Óbuda között, melynek területét à tordaiak, tótfalusiak és váciak használták. Monostor pusztafaluhely a szentendrei szigeten, melynek területét a szentendreiek használták. Káposztás-megyer Pest mellett pusztafaluhely, melynek területét senki sem használja. Budakeszi, melyet »mostansággal zállottanak meg, vagyon rajta húsz kaszás ember«. Tök, melyet »azon zerint zállottak megh, vagyon rajta huszonötül kaszás ember«. Pomáz, Kaláz és Eörs a Duna mellett »puszták, ezeknek czyak az réteket élik az óbudayak«.

A) Alt Ofen azaz Óbuda-B) Nev Ofen azaz Új Buda

Felhívnám a figyelmet a jobb felő sarokban látható feliratokra. Zimmermann képe az Óbudaiak menekítését ábrázolja! 1595! Tehát a képen látható épületek nem lehettek Carnuntum Petronell-ben! A magyarokat szervezetten szöktették Esztergomba! Már csak ezért sem stimmel Tóth úr képi illesztése, ugyanis így Bécs felé lapátolnak a hajósok és vágtatnak az ökrös szekerek! Márpedig ilyen történelmi adatunk egyáltalán nincs!

A pogány kapu 1891-es rekonstrukció

A Zimmermann és Tollius képeken nem ilyen építményeket láthatunk!!!

Aki igazán beleásta magát a kutatásokba az tudja az igazságot.

A Megyeri rév és Sicambria-Atilla városa-Óbuda nem Carnuntumban-Németóváron található!

Ezért Alba Mária Ecclesia és Árpád sírja sincs Carnuntumban vagy Németóvár területén !

2010.10. Pajzsvivő

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat