Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda

Királyi fehér fővárosunk Sicambria, Alba Regalis, Fehérvár, Buda Vetus, Ősbuda azaz Óbuda, Szűz Mária sziget, Veteri Pest-Antiqua Pest ősi városaink és múltunk eltitkolt történelmünk kutatásával és feltárásával foglalkozó oldal

Gyerekként ismertették velem Sashegyi Sándor kutatásait, de akkor is még csak halkan tették mindezt egy idős Pomázi helytörténész segítségével. A nyolcvanas évek elejéről van szó, így a tudást csak suttogva merték tovább adni. A múlt keserű tapasztalatai miatt még ma is sokan félnek és nem merik feltárni a teljes igazságot. Pedig a környékbeli idős emberek a szájhagyomány útján tudják, hogy egy hatalmas ősi város található ezen a területen.

Kutatásaimmal és a műholdas program segítségével jutottam el 2009. október végére odáig, hogy bizonyítani tudom, amit Sashegyi Sándor megtalált a Klissza dombon az egykor igenis létezett. A királynői ős-Budai, azaz ó-Budai vára volt ott és ráadásul a nagyvárosnak ez csak egy része…                                         

 

             Egyed Zoltán Pajzsvivő



Sashegyi Sándor

Ötven éve, 1958 június 30-án távozott az élők sorából Sashegyi Sándor, pomázi autodidakta régész, a Pilis, és azon belül a Holdvilágárok lelkes kutatója.

Sashegyi Sándor 1900-ban született Budapesten, polgári családban, – mint ahogyan azt lányától, az Egyesült Államokban élő Alice Rebersak asszonytól megtudtuk. Sashegyi Sándor édesapja könyvelő volt, és fiát tanítatta. Sashegyi négy nyelven beszélt, és kicsi gyermekkorától fogva igen nyitott és érdeklődő volt, különösen a történelmi múlt iránt. Hét éves korában egy a Holdvilágárokba tett családi kirándulás során így kiáltott fel a betemetett sziklafal előtt: „Én életre hívlak!” A gyermeki fogadalmat tett követte, s az egész életét a régmúlt emlékeinek feltárásának szentelte. Iskolai tanulmányait követően néhány évig hajón dolgozott. Külföldi könyvtárakban latin, görög és német nyelvű okleveleket és irodalmat tanulmányozott, majd fáradhatatlan lelkesedéssel vetette bele magát a történelmi emlékek feltárásába. Pomáz környékén számos régészeti lelőhelyet tárt fel, egészen az őskortól kezdődően. Ásatásokat végzett többek között a Kőhegy platóján húzódó bronzkori erődnél, a Tavan dűlőben római kori villa romjaira talált, kutatta a Klissza vár romjait. Meggyőződése szerint, valamint ókori és középkori forrásokra alapozva, itt, a Klissza dombon és környékén állt Sicambria, amelyet a trójai menekülők alapítottak városuk eleste után. Kézai Simon „A magyarok cselekedetei” című krónikájában leírt hun-római csata színhelyét, Keveaszót is a közeli Kevély-Oszoly hegyek lábához teszi, mivel az út közelében talált egy belső Ázsiában gyakori u.n. bálványoskő szobrot, mely megfelelt a leírásoknak: „Keve kapitányt is az országút mentén, ahol kőszobrot emeltek, ünnepélyes körülmények között, a szkíta szokásoknak megfelelően elhantolták.” Sashegyi Sándor valamennyi kutatása közül a legtöbb figyelmet és energiát a Holdvilágárok titkainak felderítésére szentelte. Szintén kora-középkori krónikák leírásaira alapozva feltételezte, hogy Árpád sírját rejti a nagy faragott sziklafal térsége. Segítségére volt ebben Anonymus: A magyarok cselekedetei c. műve, amelyben így ír:„Árpád fejedelem ezután az úr megtestesülésének 907. esztendejében elköltözött e világból. Tisztességgel temették el egy patak forrása fölött, ahonnan az kőmederben folyik alá Attila király városába. A magyarok megtérése után azon a helyen egy Fehérnek nevezett templomot emeltek a szent Szűz Mária tiszteletére.” Fáradságot, energiát és pénzt nem sajnálva, a saját költségén folytatott ásatásokat a helyszínen, annak ellenére, hogy munkáját számos tényező – szakmai féltékenység, irigység, anyagi forrás hiánya, érdektelenség stb. – akadályozta. A folyamatos megpróbáltatások aláásták egészségét, és 1958. június 30-án elhunyt.

A barlang bejárata az 1940-es ásatáson





POMÁZ-FLORENTIA-SICAMBRIA-ŐSBUDA
Pomáz község a római korban érte el legnagyobb jelentőségét, akkor, amikor már közelében a Dunán nemcsak
átkelő révhely, hanem épített híd is állott Ulcisia Castránál, a mai Szentendrénél. A kelet-nyugat kereskedelmében
igen fontos szerephez jutott, az áruk kicserélési helyévé vált s egyben jelentősen megerősített hellyé
is a barbár betörések ellen.
A Duna hídja Ulcisia Castránál Trajánus császársága alatt épült K. u. 98 táján nem csupán a nyugat és a kelet
kereskedelmének lebonyolítására, hanem a dáciai hadműveletek céljából is. Hadrianus uralkodása alatt ezen a
fontos stratégiai vonalon a kereskedelem erősen kifejlődött s ekkor épült Szentendre és Pomáz között az ősi út,
amely a Kőhegy aljában vonult. A korai középkorban a Kiev felé vezető kereskedelmi út vonult át rajta.
A nyugalom és béke Pomáz földjén ezen időkben is csak fogalom lehetett. Az állandó barbár betörések a
fejlődést nagyban hátráltatták és így jelentős városi nívóra nem is tudott emelkedni. A római császárok hiába
erőlködtek, hogy a Duna túlsó felén táborozó barbár törzseket féken tartsák. Jordanes munkájában úgy emlékszik
meg Sicambriáról, mint amely Kr. u. 253-ban teljesen elpusztult, tehát Gallienus császár idejéig állott fenn. Az
ezen időkben lefolyt barbár pusztítások arra engednek következtetni, hogy Sicambria Aquincummal egyidőben
pusztult el. A barbár törzseknek Pannóniából való kitisztítása után, Probus császár uralkodása alatt azonban már
arról nyerünk értesítést, hogy csak a szomszédságában levő Aquincum épült fel. Ez azonban nem jelenti azt,
hogy a régi Sicambria is nem épült volna fel. Tény, hogy a római uralom ideje alatt ezután már nem találkozunk
a Sicambria elnevezéssel. A középkori századok folyamán azonban még szerepel a Sicambria név. Ez látszik
igazolni, hogy Sicambria is újra épült, de már fejlődése lassúbb volt, mint a szomszédságában lévő Aquincumé.
Lehetséges tehát, hogy Sicambria helyén új elnevezéssel új kolónia épült.
Diocletianus és Galerius császársága alatt új fejlődési időszak következett be Pannónia ezen vidékén. Új kolóniák,
telepek és villanegyedek épültek környékünk majdnem minden szép déli fekvésű helyén. Az új kolóniák új
néven válnak ismertekké és valószínű, hogy a régi Sicambria helyén is hasonló új kolónia keletkezett. Itt merül
föl az a régen vitás kérdés is, hogy hol állott Florentia? Salamon Ferenc és többek szerint a Duna-partján Szentendre
környékén kereshető. [...]
A római uralom idején a Duna vize a mai Pomáz ó-holocén teraszai szintjében folyt le s így a keletnek nyúló
városi terasz-maradványok között védhető zugok alakultak ki. Florentia - az adatok szerint - a dunai hajóhad
állomáshelye volt és két erődből állott, Florentiából és Contra Florentiából. Florentiában székelt a dunai hajóhad
prefektusa. Első esetben maga Galerius, császárrá választása előtt Kr. u. 300 körül. Házassága után sem hagyta el
Pannónia ezen helyét, a családjával még császársága alatt is Florentiában lakott. [...]
A hajóhadnak Aquincum közelében, helyesebben - Salamon Ferenc szerint - afölött kellett állomásoznia. Semmi
szín alatt nem lehetett azonban a Duna azon részén, amely a barbár pusztításnak gát nélkül volt kitéve. Így pld.
Szentendre, amely közvetlen a barbár területtel szemben feküdt, számításba sem jöhetett. A mai Pomáz, a római
időkben szintén a Duna mentén, a barbár részektől már jóval távolabb, védetten, a mélyen nyugatnak törő Dunakanyarban,
sokkal inkább számításba jöhetett. Florentia helymeghatározásánál már magát ezt a tényt is
figyelembe kell vennünk, mert az itt lévő római kori romemlékeken kívül hajózásra vonatkozó leletanyagunk is
van.
Az elpusztult Sicambria helyén így alakult ki ezen a tájon az új kolónia, az új erődök láncolata és a dunai
hajóhad székhelye.
Galerius császár halála után azonban újból megkezdődtek a barbár támadások Pannónia ellen. A nyugalmat és
rendet a következő római császárok sem tudták visszaállítani s csatát csata után vesztettek el. Germánok, gótok,
hunok, avarok, szlávok és különböző fajú népek törtek Pannóniára s igyekeztek azt birtokukba venni. A rémes
pusztítások alatt Florentia sem kerülte el sorsát s többet a történelem lapjain már nem is szerepel.
450-ben Attila fejedelem hun seregei özönlötték el Pannónia területét s azt birtokukba is vették. A római uralom
utolsó éveitől kezdve Attila fejedelem hunjainak Pannóniába való özönléséig terjedő időben vidékünk az
enyészet fészkévé vált. A római imperium alatt épült villák (Pomázon: Kartal-Tavan vidékén, Szentendrén:
Püspökmajor-Izbég-Pismány vidékén) őrtornyok, castellumok, castrumok (Pomáz: Tavan-vidékén) valószínűleg
mind elhagyottan hevertek. A néhány századdal azelőtt elpusztult Sicambria-név a hunok Pannóniában való
térfoglalása után újra megjelenik a történelem eme színterén, tehát túlélte a római uralmat és talán minden
pusztítás ellenére is az ősi lakosság egy részének továbbélésére enged bizonyítani.
A középkori krónikák szerint Attila a Duna mellett, az ősi Sicambria romjai felett épített fényes palotában lakott.
Sicambriát ez időkben Attila városának és Etzelburgnak is nevezték. Etzelburgban keresztény egyház is volt,
amelyről a krónikák sűrűn tesznek említést. A leányfalusi hunkori leletanyagon szereplő díszítő elem, a kereszt
is a fentieket látszik igazolni.
Hosszú időn keresztül Aquincum területét vélték Sicambriának. Azonban ott hun korszakból származó leletanyagra
nem igen akadtak s ha Sicambria Aquincum helyén lett volna, más bizonyító leleteknek ezt már
igazolniuk kellett volna. A mai Buda helyére is igyekeztek beilleszteni Sicambriát. A mai Buda azonban csak a
tatárdúlás után a XIII. században kezd települni. Kézai krónikájában olvassuk, amelyet a XIII. században írt,
15
hogy Sicambria Ősbudával, vagyis Ó-Budával azonos. Ez az Ősbuda azonban nézetünk szerint nem a mai
Óbudára helyezendő, amit a következőkben látni is fogunk. A mai Óbuda Aquincum területével azonos. A
kutatások, amelyek a késő római és hun kerámia-anyag alapján történtek, ahhoz az eredményhez vezettek, hogy
kellett lennie a hun korszakban még egy nagyobb kolóniának is. Ez a leletanyag, ahogy Békásmegyertől északra
haladunk, mindig sűrűbbé válik és egyre több késő római és hun kerámia leletre bukkanunk. Pomáz és annak
közvetlen határában pedig oly meglepő mennyiségben fordulnak elő, már a föld felszínén is a késő római és hun
leletek, hogy helymeghatározó bizonyságot szolgáltatnak. Részben ilyen alapon is kimutatható tehát Sicambria
fekvésének helye, amit a nagy teljedelemben fekvő romemlékek is igazolni látszanak. Minden vizsgálatunk
eddigi eredménye arra enged következtetni, hogy a mai Pomáz község területén és annak közvetlen környékén
állott a hajdani Sicambria, majd Attila városa, Etzelburg. A következő századok történeti dokumentumai
igazolják is ezen feltevéseinket
Attila halálával a hun birodalom is szétbomlott s nyomába az avarok 200 éves uralma lépett. Kr. u. 800-ban
azonban már Nagy Károly császár frank légiói kezében volt Pannónia, egész a Duna vonaláig. Nagy Károly
császár a hun-avar seregek feletti utolsó nagy csatája Pannóniában a Duna észak-keleti könyökében folyt le, ott,
ahol Attila városa s egyben az avarok fővárosa Etzelburg állott. Nagy Károly seregei a hun-avar seregek által
megszállt várakat, megerősített sáncokat és a pogány templomokat mind elpusztították s a győzelem helyére a
Duna közelében, a nagy hegyek aljába, egy jelentéktelen dombon, keresztény templomot építettek. A krónikák
szerint ezen templomot nevezték a későbbi századok folyamán Fehéregyháznak. A frank uralom sem volt soká
életerős Pannóniában s Nagy Károly császár halála után az újabb keleti nép vándorlását feltartóztatni a Dunavonalnál
már nem lehetett. Szvatopluk szláv seregei is betörtek Pannónia északi részén s pusztítva, rabolva
nyomultak be az alig száz esztendős frank birodalom keleti részeibe. Kr. u. 900-ban azonban Árpád fejedelem
honfoglaló seregei jelentek meg a Dunánál, Megyer (Káposztásmegyer-Budakalász) táján, hogy azon átkelve
Pannóniát birtokukba vegyék. Sicambria és Aquincum ezen időkben már elpusztultak és csak a hatalmas romok
hirdették hajdani dicső múltjukat. Privina szláv fejedelem népe húzta meg magát védelmet keresve, a megmaradt
romok között. Az őslakosság e vidéken már mind elpusztult vagy beleolvadt az utána jövő népekbe és Árpád
fejedelem valószínűleg már csak gyér pannonszláv népet talált e vidéken. Árpád vezér a Dunán átjöttekor a Noé
hegyére állította először sátrát s onnan kísérte figyelemmel az átkelést és irányította a törzsek elhelyezését.
A hegyekkel övezett síkot a Dunánál Árpád fejedelem azonnal megszállta, a hegyek átjáróit megerősítette és a
hegyek aljában az elpusztított Attila városában, vagyis Sicambriában tartotta székhelyét, ahol a régi palotákat
megújította.
Ezen első szálláshelyet eddig helytelenül a mai Székesfehérvárra helyezték, ami sem Megyerhez, sem pedig a
Dunához közel nem esik. A Noé-hegy pedig valójában ott van Pomáz felett és nem más, mint a mai Kőhegy. A
környék népének ajakán még ma is hallható az a legenda, hogy Noé ezen a hegyen kötött ki a vízözön után. Ez a
legenda pedig a hegynek ősi nevétől ered csupán. Ha felmegyünk a Kőhegy tetejére, ott látjuk magunk előtt
mind azt a területet, ahol Árpád fejedelem átkelve a Dunán, seregeivel első ízben telepedett le Pannónia földjén.
Húsz napot töltött Árpád övéivel Attila városában és ekkor fiait, vitézeit és főbb embereit birtokokkal és várakkal
ajándékozta meg - írja Anonymus. Rokonának, Korcán vezérnek, Attila városán kívül adott birtokot és ő
ott várat építtetett. Korcántól származott a Kartal nemzetség, amelynek ősi, Árpád fejedelemtől nyert birtokai
még a mai napig is fenntartották az Árpád-kori nemzetség nevét Pomázon. (Kartal-dűlő, szlávosan Orlovác).
A kelet-nyugati irányú kereskedelmi út, amint a Duna vonala megszűnt országhatár lenni, vesztett jelentőségéből
és a szóban forgó helységek (Pomáz-Szentendre) fejlődésére is kihatással volt.
Kr. u. 907-ben a honfoglalás nagy munkája már befejezést nyert s a honszerző Árpád fejedelem is elköltözött az
élők sorából. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak forrása felett - írja Anonymus -, amely kőmederben
folyik alá Attila király városába, ahol a magyarok megtérése után egyház épült, melyet Fejérnek hívtak...
Több középkori okmány szól amellett, hogy Fehéregyház Sicambria területén állott. A XVIII. században író Bél
Mátyás szerint, Fehéregyház helye a Kalász és Pomáz közti romemlékek sorában kereshető. Pomáz és Kalász
között tényleg több helyen is találkoztunk középkori romterülettel. Itt jegyezzük meg, hogy sokkal fontosabb
jelentőségük van azonban ezeknek a rom emlékeknek, mint ahogy az első pillanatban látszik. Ásatásaim eredménye
ugyanis azt bizonyítja, hogy Pomáz területén nem a kis Pomáz falut, hanem ősi Budát kell keresnünk. Ez
az oka annak, hogy a tatárjárás utáni Ó-Budára vonatkozó okleveleink nagy része tulajdonképpen a mai Pomáz
területére - ős-Budára - vonatkozik. Ezt a kérdést különben egy nagyobb munkánkkal is igazolni fogjuk. [...] III.
Béla király a Szentföldre vonuló német Frigyes császárt Etzelburgban, vagyis Ősbudán vendégül fogadta, ahol
vadászattal töltötték az időt. Ebből láthatjuk, hogy a mai Pomáz helyén álló ősi fejedelmi szálláshely
királyainknak még a XII. században is hajlékul, királyi palotául szolgált. [...]
A tatárdúlás után ős-Buda már nem nyújtott megfelelő védelmet és ezért IV. Béla király ős-Budától és Óbudától
délre a mai budai várhegyen kezdette meg új város építését. Az ősi szállásbirtok felett legnagyobbrészt az óbudai
káptalan lett az úr.
1246-ban Özséb esztergomi kanonok több társával Vancsa István érsek engedélyével a Pilisben levő és
Szántóhoz közel eső "Hármas barlang"-ba vonult. A "Hármas barlang" a jelenlegi pomázi határban, a csodás
természeti szépségű Holdvilág árokban fekszik. Itt tulajdonképpen nem természetes eredetű barlangokkal állunk
szemben, hanem kézzel kivájt földalatti helyiségekkel, amelyek sokkal korábbi keletűeknek látszanak a remeték
idetelepedésénél. Ennek az érdekes helynek a feltárását is tervbe vette az Országos Magyar Történeti Múzeum.
Özséb a remetékkel megalapította a Pálos-rendet és 1250-ben a Hármas remete-barlang közelében felépítik első
kolostorukat a Szent Kereszt tiszteletére. Ebben az időben a mai Szentkereszt község még nem létezett. Ennek
közelében csak a pilisi apátság kolostora állott, a Pálosrend első kolostora, a szentkereszti pedig a mai Podmaniczky-
major szomszédságában levő 247 méter magas dombnak tetejére épült Ez a kolostor a tatárdúlás után, a
legsiralmasabb időben épült és régi egyszerűségének bélyegét még a romemlékekben is felfedezhetjük.
Ez a kolostor lett a Pálos-rend első anyakolostora, ahová boldog Özsébet, Benedek és István rendfőnököket
temették el. [...]
1337-ben az óbudai várnak Miklós fia, Lász1ó a várnagya. Az óbudai királyi várat - Castrum Veteris Budae -
sokszor említik az okmányok és ezen várnak várnagysága nevezetes hivatallá lett és érdekes, hogy viselői
csaknem mind pomázi birtokosok. 1339-ben Drugeth Vilmos a várnagy, 1343-ban Becsei Csata Imre fia Tőtös,
aki nemcsak királyi adomány útján jutott a pomázi birtokhoz, hanem sok részét vásárolta. 1343-ban Nagy Lajos
király az óbudai királyi várat az összes jövedelmeivel s tartozékaival együtt anyjának Erzsébet özvegy királynénak
adományozta. Okmányok nyomán tudjuk, hogy Erzsébet özvegy királyné Etele várában lakott. Ezután 1346-
ban a ferencrendi főnök a magyarországi főnököt felhatalmazta, hogy a - Sicambria területén - épült klarisszazárdát
népesítse be.
Láthatjuk, hogy az okmányok több ízben említik Sicambriát és létezése nem lehet Bonfini koholmánya, amint
azt eddig sokan hitték. Bonfini a XV-XVI. század fordulóján írt, az okmányok pedig jóval korábbi századokból
valók.
1346-ban Lajos király anyjának, Erzsébet özvegy királynénak Ó-Budán a régi királyi kastélyok mellett új palotát
építettek. Az óbudai káptalan óbudai birtokából is elvett egy részt s azt is az új várhoz csatolta. [...]
Az ősi Kartal-Korcán-nemzetség birtokainak egy részén Pomáz, Csobánka, Szentendre és Kalász földjén
helyezkedtek el az újonnan jött szerb menekültek II. Lajos király halála után. 1526-ban pusztult el az óbudai
királynői vár és Óbuda többi egyházi épülete is nem annyira a török seregek által, hanem az újonnan jött szerb
telepesek pusztításától, akik a Budára érkezett török katonákkal együtt portyáztak a környéken.[...]
1687-ben a pálosok kolostoruk felkutatására indultak, de azokat nem ismerték fel, mert mindenhol csak üszkös
romokra akadtak. 1701-ben még ezeket az üszkös romokat is a levegőbe röpítették, hogy Rákóczi felkelő seregei
védelmi célul fel ne használhassák. Az ó-budai királynéi kastély ekkor tűnt el a föld színéről a többi egyházi
épületeknek és templomoknak romemlékeivel együtt. Az udvari kamara szabad kezet nyújtott a romemlékek
kibányászására s ezzel lehetőséget nyújtott az építkezéseknek.
Ott, hol ma ringó búzatáblák húzódnak, még pár száz évvel ezelőtt magyar élet virágzott s fejlődött. Templomok,
kolostorok, falvak, községek álltak fenn és senki sem hinné el, ha ma már nem láthatná, hogy a két hold területen
fekvő szántóföldből került elő a királynők ősbudai, azaz később óbudainak is nevezett nagy várkastélya. [...]
Bél Mátyás szerint - Pomáz és Kalász között állt Fehéregyháza, Alba Maria Ecclesia, mely a magyarok
megtérése után épült, minden valószínűség szerint Szent István királyunk idejében. A romjai tényleg ott is
vannak egy major elhanyagolt parkjában és sürgős feltárásra várnak.
Az elmondottakra nézve bizonyítékul szolgál az a leletanyag, amely 18 éves kutatómunkám és főleg az elmúlt
utolsó két esztendő feltárási munkálatai eredménye; Az anyag jelenleg az Országos Magyar Történeti Múzeum
birtokában van. Pomáz és környéke romemlékeinek azonban csupán csak kevés hányada lett eddig rendszeres
ásatási munkálatokkal feltárva és valószínű, hogy a további feltárási munkálatok még sok meglepetést fognak
nyújtani. [...]
Részletek Belitzky János-Sashegyi Sándor: Pomáz - A magyarföld és emlékei című kötetéből. (Anonymus könyvek, Budapest, 1939.)

Kaptárfülke és egy temetkezésre utaló kereszt Sashegyi 1940






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 197
Tegnapi: 691
Heti: 1 466
Havi: 8 025
Össz.: 1 138 880

Látogatottság növelés
Oldal: Sashegyi Sándor régészkutató-Hungarian Indiana Jones
Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda - © 2008 - 2017 - albaregalis.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: sicambria - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »