Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda

Királyi fehér fővárosunk Sicambria, Alba Regalis, Fehérvár, Buda Vetus, Ősbuda azaz Óbuda, Szűz Mária sziget, Veteri Pest-Antiqua Pest ősi városaink és múltunk eltitkolt történelmünk kutatásával és feltárásával foglalkozó oldal

Anonymus nyomdokain.
Mit mond P. mester?


A magyar történetírás atyja a honfoglalás koránál legalább is 200 évvel későbben született. Akár 1150. körül, a mi Jakubovich szerint valószínűbb, akár csak 1200. körül irta: A magyarok tettei cimü munkáját, ez az idő még mindig nincs oly messze a honfoglalás idejétől, hogy az általa olvasott vagy hallott események elmondásában teljesen letért volna a történelmi valóság útjáról, tehát nem mondhatjuk rá, hogy munkája csak történelmi regény. Ezek a munkájában mindé-, niitt figyelemmel kisérhető stilisztikai elemek azonban nem takarják el történeti értékű adatainak tömegét, — mint ahogyan barokk épületek gipszíigurái, áloszlopai és cikornyás vonalvezetése sem jelenti azt, hogy ezeken a külső figurákon tul, ezek alatt, ne lennének meg az igazi oszlopok, a tartó falak és lent a földben az erős kőalapzat. Aztán azt sem kell elfeledni, hogy mint az ujabb irodalom forrástanulmányai kimutatták. P. mester az ő koránál jóval korábbi, olyan XI. és XII. század eleji kútfőket használt, amelyek hasonlóan, még régebbi, olykor az eseményekkel egyidős forrá-••sokból merítettek. Korábbi forrásaira szépen rávilágitniKiik Doin;i-novszy é.< Hcman tanulmányai.
P. mester adatai, melyek hazánk honfoglaláskori földrajzára, sőt
néprajzára vonatkoznak, sokkal hitelesebbeknek bizonyultak a részletkutatásoknál, semmint amilyenre Anonymus régebbi nagyra értékelői is gondolták. Különösen értékesek azok az adatai, amelyeket nem egy szórványos esetben, hanem többizben emlit. Ha valaki P. mester történelmi hitelességét adatainak csak 10—20 százalékára korlátozná is, akkor sem fogadhatja el éppen legkiválóbb történetírónknak azt az állítását, hogy a honfoglalás idején Magyarország földje csaknem lakatlan lett volna s a honfoglalók csak itt-ott találtak volna néhány száz főnyi szláv népcsoportot. Ez a felfogás teljesen tarthatatlan az ujabb évtizedek régészeti kutatásai folytán, melyek bebizonyították hazánk népességének IV—XI. századi folytatólagosságát. Szerintem a népvándorláskori és honfoglaláskori soros sirmezős nagy temetők már egymagukban is kizárják ezt az „üres terület"-es elméletet. Mivel pedig Anonymus gestájának szinte minden fejezete „igen nagyszámú" jelenlévő népességről beszél, akik Árpád vezérben nem ellenséget, hanem csak „uj urat" látnak, -4 ez szinte perdöntőleg befolyásolja a magyar nép eredetéről évekkel ezelőtt kialakult felfogásomat. Anonymus csak a vezérekről és nemesekről mondja, hogy ezek magyarok. ő a parasztokat nem számítja a honfoglaló magyarok, tehát a „nemzet" tagjai közé, hanem a nemzet fogalmán kivül eső meghódított elemnek tekinti, mely szerinte helyenkint szláv, oláh, vag, a legtöbb helyen nemzetiségi jeli :» nélküli, egyszerűen csak „ne, " „parasztság", de semmilyen viszonylatban nincs jelentősége. Anonymus a néptömeget, az itt talált lakosságot épugy nem veszi számba, mint az ember a levegőt, amelyben pedig benne él.
Mit mond Anonymus a honfoglaláskor itt talált népekről ?
.,... Miként a trójai históriát s a görögök hadait megírtam vala, ugy irnám meg neked Magyarország királyai és nemesei származását is." „S ha az, oly igen nemes magyar nemzet eredetének . eleit s mindén vitézi tetteit a parasztság csalfa meséiből, vagy a hegedősök csacska éneikéiből (mintegy álmodozva hallaná, igen éktelen és elég illetlen lenne." „... kinek kegyelméből Magyarország nemesei birják az országot boldog véggel." (Előbeszéd.)
nA seythiai földről kijött népet... Hungarusoknak nevezték Hung-u-vártól. azért, mivel a szlávok meghódítása után... minden kürnyül fekvő nemzetek Álmost, Egek fiát, hungvári vezérnek s vitézeit hung-variaknak nevezték." (2. §.)
..... a seythiai földről... kijött Álmos... (Almus) vezér... a szövetséges népek számtalan nagy sokaságával." (7. §.)
„S a ruthénok vezérei... Pannónia földjét elüttök szerfölött jónak magasztalják vala:... mely földön szlávok, bolgárok, oláhok és a
rómaiak pásztorai íaknának." (9. §.)
„Akkor ezen hét Kun vezér*, nagy sokasággal Pannoniába jönni megindula. Hasonlóan a ruthénok közül is sokan Álmos vezérhez csatlakozva, vele Pannoniába jövé-nek, kiknek maradéka mai napig különböző helyeken Magyarországban lakik." (10. 5.)
„Atilla halála után foglalták el a római fejedelmek Pannónia földjét a Dunáig, ahová pásztoraikat helyezték." — „A földet pedig, mely a Duna és Tisza között fekszik, Keán Bolgárország nagy vezére... foglalta el a ruthéuek és lengyelek határszéléig és oda szlá-voítat és bolgárokat telepitett lakni." „...A Tisza és Igfon erdeje között Erdély (Erdeuelu) felé... úgynevezett kozár népek lakoznak (11. §.)
„Akkor a hét fejedelmi személy— és ez?n bél kun v< zér... at^-jok-fiaival és cselédeikkel... megindula nak Pannónia földjére." Mu;^:ács-nál: „A szlávok pedig azon föld lakói*, magúikat Álmos vezérnek önkényt alája vetek... Jóllehet Salán vezér emberei voltak, mégis nagy tisztelettel és félelemmel szolgainak vala Álmos vezérnek... És Ally félelem és remegés szállá meg a föld lakóit és ugy hízelkednek vala a vezérnek és előkelőinek, mint a szolgák tulajdon uraiknak... és beszélik vala... mik épen hozták vala magokat a szlávokat Bolgárország földjéről a ruthénok határszélére és miképen birja most vezérük Salán őket és övéiket." (12. §.)
„Árpád vezér... az egész földet, mely a Tisza és Bodrog (Budrug) között vagyon. Ugocsáiír minden lakóival magának foglalá". (14 §.)
„Árpád vezér a maga kegyelméből azon egész földet minden lakóival Sátorhalomtól kezdve a Tulsua(Tolcsva) vizéig Ketelnek ajándé-kozá... Ketel fia várat épített, melyet Kornárumnak nevezett, mely vár szolgalatjára mind a magával hozott. ' mind a vezértől szerzett népből két részt ajándékozott". (15. §.)
„Salán vezér... Árpád vezérnek... a Soujou (Sajó) vizéig való földel lakosaival együtt neki ajándékoz ta". (16. §.)
„... minden velők szomszéd helyeket meghódítottak, tudniillik a Sajó vizéig és Sóvárig. És ugyanott a Tukota (Takta) mellett s a hegyek alatt Árpád vezér különböző helyeken sok földet ada lakosaival együtt Edunek és Edumérnek, mely földeket maradékaik Isten kegyelmének segélyével mind mostanig birniok érdemiették." (17. §.)
„.. és minden lakósok javaslatára BorsuL Bunger fiát. erős haddal kiküldték a lengyelek földje felé... Bors pedig... megindula és sok parasztságot összegyűjtvén, a Buldua (Bódva) vize mellett várat épi te, melyet azon nép Borsodnak neveze... Bors aztán a lakósok fiait tuszoku! vévén s határokat hányván, a Turtur (Tátra) hegyein át visszatért Árpád vezérhez". (18. §.)
„... hol most Zobolsu (Szabolcs) vagyon, a föld majd minden lakói nekik önként meghódolának ... fiaikat tuszokul adák. nehogy valami bajuk lépvén. Mert félnek va-l't lőlök maibiem minden népek. senki sem hiszi vala. hogy élhessen, hanem, ha. .. Árpád és nemeseinek kegyelméből miért is legtöbben önként hódolnak vala nekik... az naptól fogva a helyeket, melyeket Álmos vezér fia, Árpád a többi nemesekkel íapodtanak, mai napig marad!."kaik bírták és birják". (20. §)
-Akkor Zobolsu... oi lakosságot
összegyűjtvén, nagy árkot hányata és igen erős várat épite földből, melyet most Zobolsu (Szabolcs) várának neveznek. Akkor Zobolsu és társai a föld népéből sokat ezen várhoz szolgáknak rcndelének, kiket most polgároknak (cives) hívnak ... a sereg felévei a Tisza partján nyomaiénak elő. hódítva a népeket, s elérkezének a Zomus (Szamos) foiyó mtúé és azon bolyén... Thosu... sok népet összegyűjtve ... s a lakósok fiait tuszokul vévén ... Akkor Thosu... a meghódolt ru'p kdeimére vásár-In 1 y et álliia a Nyi- é> 1 Tisz? kb zött... Azután Zotmár (Szatmár) váráig jutának... negyednap a, várba bemenvén Ménmarói vezér vitézeit, kiket ott foghattak, vas-bilincsekre verve a tömlöc sötét mélyébe vetek, a lakósok fiait tuszokul vevék". (21. §J
„Xagy népséget hódítanak a Nyír erdejétől Emusouerig (Omsóér) és igy felmenve Zylokig (Zilah) jutának, senki kezét ellenök nem emelvén... elvégezték," hogy Árpád vezér országának határa a meszesi kapunál legyen. Akkor a föld lakosai parancsukra kőkapukat építenek." (22. §.)
„midőn— azon föld népét, majdnem mind meghóditották. akkor igen fölmagasztal tatának azon föld lakói fölé". (23. §.)
„akkor Tuhutum. midőn kezdette hallani a lakosoktól az erdőelvi föld jóságát, hol bizonyos Golou uláh „uralkodik" vala. (24. §.)
„Emiitett Tuhutum... külde egy ravasz férfiút... Ogmándot. hogy loppal, járva kémlelje ki neki az erdőelvi föld mivoltát s milyenek anniak lakói. Tuhutum kéme_ a föld jóságát, termékenységét és lakosait megtekinté.... és azon föld lakosai az egész világon a leghit
ványabb emberek, mivel oláhok és szlávok". (25. §.)
„meggyőz-étének G-elou vezér vitézei... Gel ou fulásnak eredé, kit is futtában a Kapus folyó mellett megölénok. Akkor a föld lakói urok halálát látván, tulajdon magok jószántából kezet adva Tuhutumot... urokká választék. ..Tuhutum pedig... azon földet békével és boldogan birta. sőt maradéka is a szent István Király idejéig: birta... a szent Király István meghódította az erdőelvi földet". (27. §.)
„visszafordulának Árpád vezérhez, hódoltatva az egész népei a Szamos-folyótól a Körösig." (28. §.)
„Thosu és Zobolsu... Árpád vezérnek... a lakosoknak hozzá tuszokul adott fiait bémutaták." (29. |.)
„Salán... a kivánt földet a Zogea (Zagyva) vizéig Árpád vezérnek engedé... lön nagy- öröm a vezér udvarait an és a vezér kezd*> híveinek helységeket és nagy birtokokat ajándékozni." (30. §.)
„meghódoltalak a föld minden lajtosait ü Köröstől a Zagyva, vi séig és a Zepus (Szepesi erdőig." (32. §.)
„Árpád veaér... sok vitézeket külde hadjáratra, kik neki Gu.rn.ur és No ugród (Görnör és Nógrád) vár népét meghódítsák... Tábort ütének az Ipoly vize mellett... Ak-koT az azon földet lakó szlávság, kik előbb Salán vezér emberei voltak... magok szabad akaratjából megh ód ólának nekik.... midőn látták. !hogy a sok nép nekik harc nélkül meghódolt... a föld előkelő lakosaim,:;. kik fiaikat tuszokul adták, különféle ajándékokat osztanak, őket szép szóval káboru nélkül Árpád veaér uralma alá hajtják s a hadjáratra magokká,} vivék (t. i. a nyitrai csehok és szlávok el' len)." (33. §.)
„A Gron (Garam) vizén átkelve... a főid népe..., a hozzájok hü lakosok kérelmére elvégzé, hogy a sereg harmadrésze a föld népével menjen a Zoiilon (Zólyom) erdőbe... S akkor Bors... összegyűjtvén n sok pórnépét... igen erős várat épi-te... Bors várának is nevezik." (34. §.)
— A Nyitra folyó mellett „azor. földet lakó szlávok és csehek. a csehek vezérének segitségével ellenük állanak." (35. §.)
szlávok é-s csehek... tüstént hirt adának uruknak Zuburnák.'* (36. §.)
„Zobor (Zubur) a csehek segitségével. eléjök mené., a magyarok « csehek és szlávok közül sokat agyonnyilaznak vala... a csehek és minden nyitrai 'szlávok futásnak eredének és... Nyitra várába zárkó-zának... valamennyi nemes tuszokul adá nekik fiait és azon föld minden népei meghódolának nekik a Vág vizéig... Nemcsak magokat hódoltaták meg, hanem valamennyi váraikat is bovevék... Azon föld minden hütlenét vasra verve maglikkal vivék... Árpád vezérhez minden foglyaikkal... visszatértek. S Árpád vezér nemeseinek tanácsára és kérelmére a Nyitra vidékéről hozott hűtleneknek, előbb tőlük esküi vévén, különböző helyeken földeket ajándékozott, nehogy valaha még hűtlenebbekké levén, haza térve a nyitrai szélekben lakó híveinek ártsanak." (36. §.)
* „Árpád vezér és nemesei pedig a Zagyva vizétől megindulva™ a Tisza partján .menrve Alpár (Olpar) homokjához érkezének." (37. §.)
«... ott a vezér vele jött nemeseinek különlböző helyeket ajándé-koza minden lakosaikkal együtt... néhány év multával Etc, Ond fia,
összegyűjtvén a sok szlávságotigen erős földvárat építtetett, melyet a szlávok saját nyclvökön Su-rungráduak (Csongrád), azaz fekete várnak neveztek." (40. §.)
„Árpád vezér és nemesei ÍM lel ig jövőnek a népet hódítva ...A Vajas folyó i mellett... nagy földet ada minden lakosaival együtt Tas-nak." (41. §.)
„Ha jelen levelem betűinek nem akartok hinni, hiiryjétek... a parasztság hiu meséinek, kik a magyarok vitézi - tetteit és hadait mind mai napig sem eresztik fe-ledségnek... hogy.Botond Konstantinápoly aranykapuját bárdjával bevágta... a parasztok hiu meséiből hallottam." (42. §.)
„És a szomszéd nemzetek... tódulnak vala Árpád vezérhez és hódolva szolgálnak vala neki... és igen sok jövevény hazafivá lőn." (43. §.)
„a Tiszán... áthajózának... megfé-1 emiettek vala tőlök azon föld minden lakosai... a begueyi (Begai) részekre jutának és ott maradának, míg azon haza minden lajtosait a Marostól a Temes vizéig meg nem hódították és azok fia-it tuszokul nem vették... A Föveny rév mellett— szembe jöve velők... Glád, a kunok, bolgárok és oláhok segítségével.* TJrsova (Orsova) várát beve-vék— Boytát... a lakosok tuszokul vett fiaival Árpád vezérhez vissza-küldék." (44. §.)
,A Pannónia földjén lakó rómaiak mind futással menték etetőket." (46. §.) '
„Árpád vezér ada Eudeu-nek földet a Duna mellett számtalan néppel. — Eudeu azon vidék népének meghódítása után várat épite, melyet köznyelven Zekuseunek (Székcső, Baranya megyében) ne-veze. — S Boy tán ak azon módon nagy földet ada tszámtalan néppel a Sár mellékén." (47. §.) „Bezprém (Veszprém) városa
fefc menjenek és hódítsák meg azon föld minden lakosarit Vasvárig- Akkor... a sereget elrendezvén a római (t i. német) katonák ellen, kik Bezprém várát őrzik vala— a római katonák közül többeket kard éléro hányának... a többi rómaiak... Bezprém várát odahagyva, futásnak eredének s a németek földjére sí étének.) (48. §.)
„Vasvárt vevék be s a lakosok fiait tuszokul szedek. Innen Tihanyhoz jutának és a népeJcet meghódítván s a lakosoknak tuszokul vett fiaival... Árpád vezért különféle ajándékokkal üdvözlék s a lakosok zálogba vetett fiait a vezérnek bemutatók." (49. §.)
,.A Rábáig és Ra'bucáig jutának, a szlávok és pannoniabcliek népeit és országait dulák s tartományaikat elfoglaiák. De a muramelléki karantánok határszéleit is gyakor becsapásaikkal rabiak- ...A Tisza vizén a beuldi (Böld) réven áthajózának, ...a Kórógy vize mellett a. székelyek... mindnyájan békességesen elébe ménének és fiaikat kii-, lönféle ajándékokkal önként tuszokul adák... s az első sorban kezdenek Ménmarót ellen harcolni. S a székelyek fiait mindjárt átkük'ék Árpád vezérnek s magok székely kalauzaikkal együtt Ménmarót ellen kezdenek .lovagolni". (50. §.)
—A. különféle nemzetekből összegyülekezett vitézek ösbő (TJsubu) és vitézei ellen harcolni kezdenek. A székelyek és magyarok sok embert agyon nyilazának... TJsubu vitézei közül 20 magyar ós 15 székely % esett el... Árpád megparancsolá, l hogy Ménniarót leánvát fiának, Zultának (Zsolt) vegyék nejül és a lakosok túszokká tett fialt hozzák magokkal". (51. §.)
„TJsubu és Vélek... Ménmarót leányát. lakodalmat tartva átvevők s a
lakoso
k tuszokul vett fiait magokkal vivék... Ménmarót ezen dolog után fiu nélkül elható, s országát egészen vejének. Zulta vezérnek hagyá békében". (52. §.)
„Zulta vezér... várat ada épitniök az oroszoknak, kik nagyatyjával, Álmos vezérrel Pannoniába jöttek vala s ugyanazon határszélre a mosoni fertőn tul nem kevés besenyőket helyez lakozni országa védelme végett.
Taksony (Toksun) vezér... kegyességét hallván, sok jövevény lódul vala hozzá különféle nemzetekből. Bolár földről jövőnek némely nagy nemes urak. az izmaeliták nagy sokaságával, kiknek a vezér Magyarország különböző helyein adott föl deket... A besenyők föhijéről jőve egy fejedelmi származású vitéz, Thonuzoba. kinek Toksun (Taksony) vezér lakóföldet ada a ke-meji részeken a Tiszáig'4. (57. §.)
Anonymus hiradása szerint.
Anonymusbo! — hazánk honfog-laláskori lakosságára vonaíkuzólag — a fentebb bőven elsorolt szemelvények alapján ezt olvasom ki:
Magyarország földje Árpád honszerzése idején sürün Lakott, népes föld" volt. E szép és termékeny ország tájait akkor is. miként ma. sőt különösen kelet felé a mainál jóval nagyobb területen, magyarul beszélő ugor fajú paraszti népség (szkitha—szarmata maradék) lakta. Ezek a békésen halászó, pásztorkodó és földet turó parasztok a honfoglalást megelőző évezred leforgása alatt hajdani öiiállósáprukat teljesen elfelejtették. Időközben már annyiszor változtattak urat. hogy Árpád hóditása ellen nem is kapálóztak. Ekkori uraik nem az ő vérükből valók voltak, ezek harca nem
az ő ügyük is, hanem egyedül csak az uraiké volt. Salán bolgár vezér, a nyitrai cseh herceg, vagy Gyeló erdélyi oláh vezér igáját horJó pór nép az ő idegen fajú uraihoz csak annyira ragaszkodott, mint pl. Bosznia népe 1S78 után Ferenc Józsefhez, vagy az osztrák-magyar közös pénzügyminiszterhez és a megszálló magyar ezret'.ekhez.
Árpád hóditása ellen már csak azért sem mertek tiltakozni, mert élt még bennük a hagyomány Atilla királyról, -az Isten ostoráról, akinek kései unokája Almos vezér iinc megjelent, hogy jogos örökét birtokába vegye s hogy eiüzze az avar birodalom romjait könnyedén birtokba vevő bolgár-szlávokat. cseheket és németeket.
Ha nem elfogultan, nem a magyarok eredetéről szinte dogruasze-rüon felállitott elmélet szemüvegén át. hanem tárgyilagosan (nem mondhatom, hogy parasztésszel) vizsgáljuk Anonymus értesítéseit, akkor a legelső magyar töríénet-irónak — a i történelmi Magyarország általa említett ré»z?ire vonalközé — névrajzi és 1eienü!ésfü:<> rajzi adataiból több dolog nyilvar való. Nyilvánvaló t. i. abban az esetben, ha Anonymus értesitésaií nem tartjuk légből kapott koholmányoknak. Ennyire kételkedő szakemberünk pedig tudtommal egy sincs. <ie nem is lehet.
Eszerint a Névtelen jegyző tudósításai alapján történelmi ténynek kell vennünk a következőket:
L Magyarország Árpád honfoglalása idején nem volt üres. lakatlan terület. Sőt az akkori európai viszonyokhoz mérten elég sürün lakták.
2. A honfoglaló törzsek a IX. század végén. X. század elején itt ta Iáit lakosságot nem irtották ki hanem csak meghódoltatták, vagyis -uralmuk alá hajtották.
3. Az Árpáddal bejövő nyolc törzs (t. i. hét magyar és egy kunkabar), illetőleg a törzsfők és nemeseik által meghódított őslakosság csak urat cserélt, egyébként zavartalanul élte itt tovább a maga ősidőktől megszokott jobbágyi, zs>?l-Iérkedő és hódító urainak szolgáló „IKiraszti" életét.
4. Salán elődei — az avar birodalom Dunától és Garam—Ipoly vonalától keletre eső részén — a bolgár uralmat szintén már lakott országrészekre terjesztették ki. Salán országában a pór népesség legtöbb helyen nun szláv. Ezt Anonymus sem mondja. Sőt a Sajó. Hernád, Eger mellékén, a Szamos—Tisza közén és sok egyéb helyen — bár igen sok esetben emliti a lakosság nagy számát — sohase mondja, hogy itt „szlávok" laknak hanem csak annyit moud a nemz ég kitétele nélkül, hogy a föld lar.oi „parasztok". Hogy miféle nyelvűek voltak ezek a parasztok, azt nagyon könnyű kihámozni az Anonymus említette földrajzi nevekből. — Ezek pedig, mint alább követke/ik. túlnyomó részijén félreismerhetetlenül tiszta, magyar elnevezések. A legnagyobb szívósságot mutató fo-ívórievek különösen igen régi eredetre nyúlnak vissza és éppen ezek túlnyomó többsége magyar. Ha a jelentéktelen Tapolca vize — mint ahogy erről a névről Melich János olyan hatalmas és vitathatatlan érveléssel kimutatta — a honfoglalás előtti időből maradt ineír mai napig, ha ez a melegvíz jelentésű Tapolca szó a hajdani bolsrár uralom
—1 "írét őrzi. ez esetben legalább két tucat még kétségtelenebből magyar folyónevünk van. amelyot Anonymus említ s amelyik szintén
túlélte az utóbbi tizenegy évszázadot. Melich szerint pl. a Tapolca (Labore, Zemplén, Nógrád stb.) bolgár-szláv eredetű viznevür.k a honfoglalás előtti időben keletkezett. Én meg ugy érzem, hogy a Tapolca közelében folydogáló Sajó (Souyon — Só -1- folyó), Hejő (Heuyon — Hév -+- folyó), vagy Nyárád, Ostoros, Hernád. Eger'vize, mint jóval nagyobb földrajzi objektumok cinevezései szintén oly ősiek, sőt még sokkal ősibbek, mint a Tapolcához hasonló eredetű néhány kisebb szláv viznév.
5. Anonymus sehol sem mondja, hogy Árpád vagy alvezérei parasztságot hoztak volna magukkal é:> azokból telepitették be az országot. Ezzel szemben legalább kőt tucat esetben azt hangoztatja, hogy Árpád bőkezűségéből, ez vagy az a hive, nagy darab földet kapott jutalmul azon föld „nagyszámú meghódított népével együtt".
6. Árpád foglalása kiején Magyarország túlnyomó része, főleg a Duna—Garam vonalától keletbe fekvő tájak névadó, de paraszti sorban élő Lakossága — Anonymus földrajzi nevei alapján — nem le hetett más, mint magyar, mert hiszen a LX. századi bolgár-szláv és cseh uralmat jelző szláv névanyag eltörpül a nagyobb földrajzi tárgyakat jelölő, teliát ősibb ugor-magyar nevek tömegéiben. Ne felejtsük el, hogy a két. oláh fejedelemség, Moldva és Havasalföld lakossága legalább 700 év óta szinte kizárólag oláh nyelvű, ennek dacára folyóneveiknek legfeljebb 1I7 része oláh elnevezésű — még mai nap is. Megjegyzendő, hogy ez a hetedyésznyi oláh értelmű viznév is a kisebb folyókból vagy patakokból tevődik össze.
7. Árpád hóditó hada ós a kunkabar törzsek Ü személy nevek la-uuságu szerint törökök voltak. Cselédség-ük egy része, valamint a csatlakozó ruthének. oroszok t.?r-rnészetesen -szláv nyelven beszéltek. Ennélfogva nyelvkincsünk és földrajzi neveink ..török" rétegében túlnyomó a X. század eleje óla történt török kölesönvétel. Szlá-'-Kölcsöuzésünk is csak részben IX. századi, jórészben a honfoglalókkal és később bejött szláv elemek liatása. A török elemeket a besenyő, izmaelita és kun rokonnyelvü törzsek befogadása csak erősítette. De ezeket éppenugy, mint másukat a hóditókat, az ugor paraszt .ság tömege szinte észrevétlenül magába szívta — persze csak nyelvileg. A török nyelv eltűnt, de a török vér nem.
8. Anonymus több helyen céloz rá, hogy a parasztok más nyelven beszéltek, mint a hóditó magyar törzsek. Amikor pl. Bors .„sok parasztságot összegyűjtvén, a Boldva vize mellett várat épite, melyet ,azon név* Borsodnak nevez-" — ebből következik, hogy Anonymus ßzerint ez a nép „más" nyelvű volt. mint hóditói; a Borsod szó pedig csakis magyar eredetű lehet.
9. Az Anonymus gestájában említett magyar elnevezésű folyóue-vek közül egyetlen egyről sem bizonyították még be. hogy azelőtt „másképen" hivták volna őket! De ez nem is valószínű, mert hiszen a X. század előtti forrásokból ismert Dunau, Tisza. Maros, Szamos, Körös, Tentes, ült, Zala, Bába, Balaton stb. vizeink is megőrizték régi nevüket, bár partjaikon a történelemből is ismert dák. kelta, iilir, római, szarmata, germán, hun. avar. bolgár, szláv, oláh és magyar unalom váltakozott. A letűnt időkben
a isovinizmus korántsem utazott a régi víznevek kiirtására.
Anonymus fenti értelmezéséből pedig önként következik, hogy 1) a honfoglaló turk-magyar törzsek éppenugy beolvadtak a meghódított ugor népbe, mint a bolgár a délszlávba, a germán varég az oroszba, a longobárdi az olaszba, u germán gót és frank a franciába, az elfranciásodott hóditó normán az angolba, a mandsu a kínaiba és igy tovább. Sok hasonló eset igazolja, hogy a hóditó réteg — ha vékony — elmerül a meírhóditottak tömegében még akkor is. ha az ő nevét tartja meg az uj politika) alakulat.
2) Az ugor-magyar olyan maradványa a szkiíha-szarmata gyűjtőnéven emlegetett nagy népnek, mint az albán az illírnek, mint az ir a kétezer évvel ezelőtt még fél Európát uraló keltának.
Valóban, köze] jár a költő az igazsághoz, mikor azt mondja: A magyar testvértelen áca nemének. A magyar nép testvérei csak unoka-testvérek.
Anonymus magyar földrajzi nevei.
Víznevek.
Abád rév — portus Obad A más folyó — fluvius Almas Balaton — fluvius Bolutun Bodrog folyó = fluvius Budrug Bodrog melléke = partes Budrug Böge (Bega) = partes Beguey Csesztreg folyó = fluvius Sez-tureg
Eger folyó = fluvius Egur
Fertő mocsár = stagnum Ferteu
Hejő folyó ss Heuyou
Hernád folyó Honrad
.)úszás folyó — fluvius Jouxas

Kapus folyó — fluvius Copus -Ketelpataka — Ketelpotaca Korógy ér = fluvius Couroug Körös folyó = Cris Körtvélyíó — Curtueltou Maros folyó = fluvius Morus Nyarad vize — fluvius Naragy Omsó-ér fluvius Humusoucr Ostoros vize = fluvius Yätoroe Rákos paíik — fluvius Racus Sajó folyó — Souyou »s Souiou Sár viz ~ Saru Sorok-sár viz = ultra Surcusar Szamos folyó =r fluviu= Zomus Tekerő vize = fluvius Tekereu Temes folyó — fluvius Temes, Temus
Tornios patak — rivulus Turmos Tur vize — fluvius Turu Vág folyó zzz fluvius Wag Vajas Duna-ág = fluvius Uoyos
Egyéb földrajzi nevek.
Bihar vár — Byhor Bodajk hegy — Bodoctu Bolhád hegy — Bulhadu Bolondos vár ~ Blundus Borsod vár = castrum Borsod Bars vár — castrum Borsu Budavár = Buduua.r Diód falu — Gyoyg Emőd falu = Emeud Erdély országrész = Erdeuleu Esküllő falu — Esculeű Gömör vár = Gumur Győr ígyürü) vár — Geuru Gyümölcsény erdő = silva Ge-melsen
Havas erdő — silva Houos Himes udvar (Tokaj) = Hymes-uduor
Keve vára = castrum Keue Komárom vára = Camarum Meszes kapu = in porta mezesina Nyir erdő = a silvis Nyr Pákozd hegy = montem Pacoztu,' Sárvár (Ecsedi-lápon) = Saruuar' infra paludes
Sátorhalom (Sátorhegy) — Satur-hoLmu
Szeghalom falu = Zeguholmu .
Szekeső falu — Zecuseu
Székelyek = Siculi
Szepes erdő — silva Zepus
Szerencs hegy = Zeremsu
Szerencse — Zerenche
Szerelmes — Zerelmu
Szerep mocsár =z lutum Zerep
Szer — locum Scerij
Szihalom = montem Zenuholmu
Tarras falu Torhus
Tetőtlen halom = Teteuetlen
Torbágy erdő = silva Turobag
Tursok (törzsök) erdő = silva
Tursoc
X'ngvár = Hunguar
Várad (Bars) vár = .caslellum
Farod
Vértes erdő — silva Uertus Zaránd megye — Comitatum de
Zarand
Zilah város =vZiloc
Zobor (Szopor) hegy — Zubur
Zombor (Zsomboly) — Zumbor
Latinra forditott magyar földrajzi nevei:
Apró halom — parvos montes Föveny rév — vadum arenarum Sóskút mezeje = campum putei
.saisi
Sóvár = ad castrum salis Szarvas halom — in cervino
monte
Százhalom =
versus centum
montes
Vasvár — castrum ferreum
E Latinra forditott helynevek magyar megfelelői — okleveles előfordulásaik alaTi.ián — kimutathatók az Árpádok korában. Az pedig hizonyos, hogy latin nyelven sohasem hivta őket a nép. De az is biztos, hogy fenti neveket nem szlávból és nem németből forditot ta le
latinr
a a Névtelen jegyző, mert ez esetben szláv vagy német nyelvaLnkjaik is volnának. Ezek a latinra forditott ősmagyar földrajzi elnevezések tehát — negative — szintén nyomós bizonyítékok. Sőt latinra éppen a legvilágosabban érthető magyar elnevezéseket fordította le. Ezzel szemben pl. a sárosmegyei Sóvárt a régi latin nyelvű oklevelek is Sóvárnak Írják, igy hívja az odavaló tót nép, igy a XII. sz adban odaköltöző néinetek is. Az feltűnő, hogy Só-várnak tót és német neve egészen a legújabb k'iőkig nem is volt, már pedig legalább hétszáz év óta azon a tájon magyar parasztság alig mutatható ki. Ellenben az azelőtti időkből, a szláv és német betelepedést megelőző korból itt igen nagy számmal maradtak fenn magyar folyó és helynevek. Ez a tény is azt mutatja, hogy Sárosban a magyar volt az ősibb lakos.
Hasonló az eset a Föveny-rév nevével. A Temes vizén levő átkelő hely a föveny (régi magyar nyelven irva fuen — olv. füenyi szóból lett az idegen ajkú nép száján: Föeny és később rövidülve Fény A többi latinosított nevű helyek néoessége ma is magyar.
Csak ugy mellékesen érintem, hogy Anonymus helynév adatai között van egy sor „kétes" eredetű is. Ezeket nyelvtudósaink eddig nem fejtették meg. mert idegen nyelvekből nem tudták, a m; árból pedig nem merték, nehogy a ..tudákosság'' vasry a ..kalandos nyelvészkedés" vádját magukna zúdítsák — német szaktársaik részerői. Most már kezd megtörni a jég, mert a régebben sziávnak tartott régi magyarországi földrajzi nevek egész soráról bizonyitották be azok „török" eredetét. Ettől már
csak egy-két lépés és számos „ugor-magyar" mag is kibújik majd a szláv vagy török köpönyegből.
A szláv és török köpönyeg kigombol ásá hoz meg lehet találni a kulcsot, de akkor nem elég a szavaknak csak a tövét etimológizálui. A büuöst. is sokszor a lábanyoma, vagy az ujjlenyomata árulja el. A képzők beszédét is meg kell hallgatni. Nézzünk csak egy példát A Gy ümöl esén y-erdő ( Au on ynius : silva Gemelsen. Halotti Beszéd : gimilc; olvasva: gyenielcs. gyümölcs vagy gyimilcs) alapszava a ..gyümölcs", ez török eredetű jövevény szó. Lehet, hogy még a hun.»k vagy az avarok korában került hozzánk, de itt nagyon korán meghonosodott, mert Anonymus már az .,—ny" magyar képzővel ellátott alakjában emliti. A gyümölcs szó tehát hiába török jövevény. Anonymus már magyar képzős alakjában ismeri. Hasonló végződésű a Hangony (Hongun) folyócska neve ;s, melynek Hangja, Hangás. Hangáss változata nagyon gyakori inagyar földrajzi név.
(A magyar képzővel alkotott szó akkor is a magyar nyelvkincs része, ha a töve idegen jövevényszó. Hogy egy rikító példát emlitsek: milyen nyelvű nép cseveg igy: megyek ..focizni"? Bizonyára nem ar. angol. Az „amerikázik" se amerikai nyelvalak. Mind a kettő itt termett a magyar Duna partján.)
#
A P. mester munkájából kiszetle-getett és feljebb elsorolt földrajzi nevek közül — félreértések elkerülése okából mondom — akadhat egy pár olj-an is, amelyik esetleg a honfoglalás utáni idwkben keletkezett, akadhat 3—2 olyan, amelynek iitaifyar eredete nein biztos. Est is korábbi, vagy vele közel egyidős
azonban csak a nevek egy jelenték- oklevelek igen nagyszámú magyar
telén töredékére vonalkozhatik, névanyagából levont következtetés
úgyhogy az Anonymus és a nála helyességét nem be
folyásolhatja

Egyéb tanuk.
Egyéb bizonyítékok


Ha Árpád honszerzését egyedül csak P. mester mondaná el, ugy nyomban előállana egy hiporkriti-ku.-. német. Ez filológiai pontossággal, német alapossággal és az ezze) járó egyetlen tudományos. teJláf merov módszerességgel kimutatná, hogy Anonymus nevü ember nem is volt. ilyen nevü iró sohasem élt. tehát a magyarok tetteiről nem is Írhatott. De ha netalán az a bizonyos P mester. Béla király jegyzője mégis élt volna, akkor meg nagyhírű munkáját nem ö irta s ha mégis ő irta volna, akkor biztosan egy XIII. századi német re-ffónviró munkájából ollózta ki és azt fűszerezte a saját hazafias ko holmányai val. Egyszóval Anony-musnak semmi forrásértéke nincs.
Igen ám, do amit P. mester mond. azt mások is mondják, sőt kiegészítve megerősítik. Aki tehát nem hisz Anonymusnak. sent a parasztsás: csalfa meséinek, meg a hegedősök csacska énekének, ui ne biíryjeu a német származási elméletüknek sem, hanem inkább bízza rá magát az oklevelük tanúságára és egyéb tudományok biztosabb magyarázatára.
Mit mond a régészet.
A régészet csak néhány évtized óta tud beszélni. Most már elég érthetően szól arról, hogy az eddig
feltárt sírleletek ti7ezrei világosan bizonyítják, miszerint hazánk földje a. Képvándorlás korában, annak egyik szakaszában seni volt lakatlan föld. A dunántúli nagy sirme zök (Keszthely. Cikó. Mosón. Székesfehérvári, a Szentes vidéki. Szeged kő rnyéki temetők, az ország majd minden vidékén feltalálható, da ezideig rendszeresen fel nem tárt hun-szarmata-avar jellegű u. n. soros sirniczök temetkezési módja nak azonossági! meggyőzően tanúsítja, hogy hazánk a Kr. n. III XÏ. századokban megszakítás nélkül, foh/talőhif/osan lakott föld volt.
Ezekbe a rendes falusi telepedést föltételező temetőkbe folytatólagosan temetkezik a nép a honfoglalás előtt, alatt és után is. A temetőkben több a jeltelen sir. több a szegény halott, mint a gazdag úribb rendű — akár csak ma. A régészek se tudnák bennük a temetkezés korát közelebbről meghatározni, ha a szegény pórnép közé nem te-' metkeztek volna hóditó araik is. Ezek azonban szép cifra ruhában, réz vagy ezüst veretű bőr övvel, meg felszers/.ámozott lovakkal mentők a másvilágra. Így a.ztán köny-nyebben meghatározhatják a temetők korát a hozzáértük, pontosan megmondhatják, hogy ez vagy az a temető h un. avar, vagy magyar kori-e? A következtetés azonban sentit
akkor
, ha az V. századi hunkori temetőben csak hun Fajú halottakat a VI—VIII. századiban c*ak avarokat, a IX. századiban csak szlávok at. a X—XI. századi temetőben csak Turánból idelova-golt magyar tetemeket akarnak látni. Sőt a kétféle névelem egy idejű temetkezését szépen mutatja — Bartucz szerlut — a székesfehérvári öt népvándorlá&kori temető.
A
XI. század végre felé már megszilárdult hazánkban a kereszténység. Ettől kezdve felhagynak azzal az ősi szokással, hogy a halottak mellé használati tárgyakat tegyenek. A régi tfmetők is megszűnnek és megkezdődik a templomok kerítésein belül való temetkezés szokása.
A népvándorlás kor egész ideje alatt az volt a keleti vallási alapon kifejlődött szokás hogy az 1—2 méter mélyen ásott sírba kelet-nyugati irányban fektették a halottat. Ellátták a legfontosabb használati tárgyakkal, amelyeknek stílusa, ábrázolásai világosan beszélnek az elhalálozás koráról. A kereszténység elterjedése óta a sirleletok he Ivett a templomok köve':, meg az oklevelek fakó pergamenjei beszélnek.
A régészet adataiból Nagy Géza mély meglátással rajzolta meg a szk i tba-t n rá n i -m a gy a r k a peso la tot. Hampel pedig a hnn-sznrmntn népcsoportok összefüggését. Napjainkban Csallány Gábor Szentesen, Móra Ferenc Szegeden, Rhé Gyula Veszprém környékén ezrével tárnak fel sírokat a népvándorlás különböző korszakaiból való temetőkben. Csallány a hun-magyar atyafiság. Rhé Gyula nz avarkori népcsoportok fenmaradásának hizn-;yi>sságát hangoztatja: Söregi Já-in* a turáni eszme, a szkithn-mn-
gyar tudománypolitikai elv érvényesítését ajánlja. Fcttich Nándor a magyarországi és déloroszföldi szkitha leletek közös diszitő elemeit, az aivar művészet keleti ösz-fiAofüggéseit deritgeU fel.
Minden («être a régészet egyedül nem döntheti el a hazánk földjén hajdan élt népek nemzetiségét és nyelvi hovatartozását. De azzal a szilárd megállapítással, hogy hazánk földje a bronZkorszak óta mai napig megszakítás nélkül és folytatólagosain lakott terület volt — biztosit bennünket arról, hogy Árpad hon foglaló hada nem talált itt iires pusztaságot. Anonymus értesítése tehát nem mese és az erre is, de nem egyedül csak erre alapított következtetés nem lóg a levegőben.
Az oklevelek víznevei
Már Ortvay is észrevette a viz'.íe-vek szívósságát. Magyarország régi vízrajza e. kétkötetes munkájának előszavában többek között ezt mondja: „... vizeink elnevezései a politikai átalakulásoktól nagyrészt érintetlenek maradtak. A Duna', Tisza, Maros, Szamos. Körös. Temes, stb. mind oly folyónevek. melyek folytonosságát az avar. hun. római és dák uralmak idejéig szemmel kisérhetni." (Lásd I. kötet 6. 1.)
Valóban feltűnő jelenség, hogy a honfoglalás előtti korból ismert ki-sebb-nagi/obb folyóneveink közül alig akad csak egy is, amelyik azóta nevet változtatott volna. — Ugyanerre az eredményre jutunk akkor is, ha Anonymus acVitainnk ellenőrzése céljából NI—XIII. szá-zadi latin okleveleink vizneveit nézzük. Még a jelentéktelen patakocska}: közül is kevés cserélt nevet 8—900 viharon év lezajlása alatt.
pl.
a
Bükk hegység-ben rejtőzködő' Tardona falu 1240. évi határjárása alkalmával — mint ahogy ezt „A szentléleki zárda legrégibb emlitése" c. dolgozatomban bebizonyítottam — túlnyomórészt ugyanazok a patak, hegy és erdőnevek voltak használatban akkor is* mint ma. Ha egy sor véknyán szivárgó erecske hétszáz évig meg tudja őrizni a nevét, mennyivel tovább élnek a nagyobb folyók nevei.
Árpádkori okleveleink még ma sincsenek teljes számmal kiadva. A legtöbb oklevelet azonban már közli a Wenzel-féle Árpádkori uj okmánytár 32 vaskos kötete. Ezekből vagy a Kovács Nándor által készített betűrendes Index-bői legalább 3—4000 víznevet lehetne kiszedni. A víznevek között azonban nagyon sok olyan kisebb kut. árok, halastó és tócsa elnevezése fordul elő, hogy azok visszamenőleges bizonyító ereje éppenesak annyi lenne, mint a mostani „artézi kut", „strand-fürdő", „malom árok" vagy más efféle elnevezéseké, A sok névből kö-iy-nyebb áttekinthetőség végett csak a legrégibben említetteket, tehát csak a tatárjárás előttikct és azokból is csupán a jelentékenyebbeket válogattam ki. S főleg az olyanokat, amelyek magyar értelme küny-nv''Hen felismerhető.
Megjegyzendő, hogy ha a magyar nyelvű köznén csak Árpáddal jött volna hazánkba, akkor nem volnának magyar dűlőnevek legkoráb-, bi okleveleinkben. Már pedig vannak szép számmal. Szent István oklevelei közül az 1000. évi görög nyelvű veszprémvölgyi, az 1001. évi pannonhalmi, 1002. évi veszprémi (Ilurhida stb. adományozása), 1009. évi pécsi és 1015. évi pécsváradi latin nyelvű oklevelekben szén számú
magyar helynév van. Persze nagy kár, hogy éppen legrégibb okleveleink nem eredetiben, hanem egy-részük 100, másrészük 3—400 évvel későbbi másolataikban maradtak fenn. De az 1055-i tihanyi alapítólevél eredeti és abban is akad több magyar dűlőnév. Igy: Segisti, azaz Segesdi tó, Fuk = Fok, Kues-kut = Köveskut, Zilu-kut = Szilknt% Mortis = Martos, Sumig = Somogy, stb.
1075/1237-ből Fizegi = Füzegy, Meler = Mélyér. Aranas = Aranyos, Cris, Kyris — Körös. 1090-ből Budrig = Bodrog. Eurim = ür vény vízneveket olvasunk.
Tatárjárás előtti latin okleveleink magyar víznevei
Első előfordulás Víznév éve Jelentése
Ag Duna 1-0.» Dunaus
Aldouf.nth .... Vili Aldókut
Alma
Aranns 1170 Aranyos
Arpas .... 1036, 1080
Balatin lO.lii Balaton
Bclsar 1231 Belsár
Berekxnw (I.ycosholm melleit) 1231 Berekszó
Beleihe 1227
l'.crkyou 125" Berettyó •
Berkest alias Hydus-polok, fluit in Be-rekzo 1231 Berkesd
Bodrog, Bodrug . . IMI BudruK, Budrig . . 10CT
Buga Tüiifeu .... 122" B. Tófű Bozyas foka .... 117'f Bodzás foka
Bozyastou 117J Bodzás tó
Chcrgou 121S
Churgo . . r . . . 1210 Csurgó Chuespotok .... 1212 Kövespaluk Copos, Copns .... 1231 Kapós
Cuher 1232 Kûér
Cuthsnr eri .... 1214 EnUár ere
Dedpotoka 120.1
Didvag 1217 Dudvág
Donát havu .... 1228 Du nul a va
Dunazcl 1223 Danaszél
Ehe«
Epur MSÏ Eger
Egruspolhoka . . . 1251 Egres
Ecris
123
1 Egres
Egrug
'
1171 Egregy
F.leu tou
122
3 Elő tó
Ereus ag 1231
Eurem
109
3 örvény
Eurmenes 1219 örvényes
Feyrthou 1224 Fehértó
Fekete sar . . . . . 1216
F'eketc vu 1231 máskép Monyorós
Fekete rbe 1211 F. rév
Ferteu 1211 Fertő
Fcrghes er 122S Férges ér
Fihed heri 1214
Fizeg. Fizig .... 10S6 Füzegy
Folntoa 1231 Falutava
Fuk 1238 Fok
(•armas
potok
a . . . 12III
Uastuna H'.iO Gesztenye
üernulsinus .... 1211 Gy ümülcsénes
Gerne
viz
e 1219
• > u ngns 1217 Gyöngyös
Hagymás IBM
Halagos lllil
Halap 1231
Hango 12.li)
Harangiul .... 1211
Her 1229 Er
Hycius 1231 Iliilus
Holt wag 1223
Hornad 1231 némád
Homuser 1067
Homuspolok .... 1231
Hucseos 3211
Humnruu polok . . . 12ln
•Keurs, Keurus . . . 1171 Körös
Kyris 106í
Koaspotok ..... 1231 Kovaspalak
Kuken-egur pnthok . UN Kökény éír^r
Kuynr 113'. Kóúrok
Eapus 1231 Lápos
Lapus feu 1224 Láposfő
Eeuozou 1239 Leuasïo
Lu
do
s er 1239 Luda«
Meges potoch
.
. . 1219 Meggyes
il
yler, Miler ton
.
. 1237 Mély ér tó
Mocher 1231
Xlogorond
123
7 Mogyoród
Mouorous
123
1 Mogyorós
Moris
121
9 Maros
Morzol 1234 Marcal
Naoos 1213 Nádas
Noger là» Ka gyér
Alma 1231 Alma
Peles 1231 JHodos-ba)
Piscaros to 1232 l'iskáros tó
l'«k er 12-JS I'ok ér
Qneureus 1211 Kora*
Qumlon oolgn .... 1086 Komló völgy
Kaepotok 1216 Bák
Saar
.
1067 Sár
Suurd, Saartou . . . 1217 Sártó
Saharret 1228 Sárrét
Sajó, Syov 123(1 Sajó
Soyov 1237
írlue 1067 Sártó
:rus 1231 Sáros
oeeg 1239 Szeg V. iszok
Stilvas feu 1231 Szilvásfö
Sehes . . . 1137
Seeiu-s . . 1211
Sern
es
.
. 1227
Sonst
.
. . . 1219 Sósd
Tcncrhero 1030
Tolomas 1227
Wagkuz 1237 Vágköz
Weguhoruoc .... 1194
Wios 1173 Vajas
Wirthis 114G Vértes
VvyzeK teuer .... 1239 Fényár
Ukerag 1093 völgy
Woyos, Voios . . . . 1194 Vajas
llrkuta 1093
leurtou 1214 ükortó
Zubadhegu 1093 völgy
Zakadatb 1331 Szakadat
Zyndpathaka .... 1170 Szind
Zoinus 1231 Szamos
Ha egyéb tanunk nom maradt volna fent Anonymus támogatására, esaik az ősi vizaievek, ezek serege mint koronatanú egymagában is eklöntené az ugor-magyarság ezer évnél sokkal előbbi itt lakását.
Vár- és személynevek.
De a vízneveknél mindenesotre kevésbé szívós élutü vár, vidék, menve, hegy és erdő nevek sorában is sok a honfoglalás előtti nem szláv, nem germán és nem török eredetű földrajzi nevünk. Anonymus ilyenfajta nevei (mint fentebb elsoroltuk) sokszoros tömegben fordulnak elő korai okleveleinkben.
Szent István királyunk nagy tettei közé számítják iskolai könyveink az első kolostorok, a tiz püspökség megalapítása mellett pl. a 45 első vármegye megalakítását is.Ez a jóhiszemű, kegyes és glórifi-kációs célzatú állítás azonban teljesen alaptalan. Én Erdélyi László tanításával tartok. Hz a szinte mikroszkópos alapossággal és természettudományi módszerrel dolgozó nagy tudjósunk (aki egyébként bencés szerzetes) az. Árpádkorról szóló munkájában megírta, hogy csa kne m va lam eu > t yi vu rm egyénk men volt .már Szent István előtt is (talán az egy Abauj kivételével), sőt a legtöbb megye névadó vára, castruma. a honfoglalás előtti időkben létesült.
Erdélyi szerint: ..A várak száma Szent Istváu idejében valami harmincra nőtt. Néhány uj várat valószínűleg István építtetett, de a vár. is oá ni intézmény és a várőrök szabados osztálya frank eredetű és szláv. (Tehát honfoglalás előtti!) Csak ezekkel tudta Géza fejedelem és István megtörni a magyar törzsfőnökök, pogányok lázadásait". (L. Erdélyi: Árpádkor 90. 1.) P>('éiyi csak azokról a várakról ismeri el, hogy István korában épülhettek, amelyek magyar nevüek. Ezek .'t is íMsripáu azért tartja ily későinek, mert ..magyar" nevük van!!
Nemcsak Erdélyi, de a krónikák is ugy mondják, hogy Szent István az idegen német lovagok vezetésével és az Árpád vitézei áltól meghódított parasztsággal és várszd-ü'ákkal törte le a honfoglaló tuik-niagyar nemesi osztályt. Koppány somogyi és Gyula erdélyi vezér az István király vérrokonságához tartoztak és mégis fein egyel tetés meg börtön lett a sorsuk, birtokaik pedig német lovagok, vagy az akkor még tnlnyomórészben idegen jövevény papság, idegen szerzetesekkel benépesített kolostorok kezébe kerültek. De az ősi paraszti népség is ekkor jutott több szabadsághoz,
Egész vagy felszabadj állauotu néposztályok keletkeztek, melyek még kétszáz év múlva is védelmezték „Szent István adta szabadságaikat", (ü. o. 188. L)
A honfoglaló török nyelvű hóditó réteg gyors beolvadását tehát Szent István erőskezű újrend formálása és a kereszténység teljes elterjedése tette lehetővé. A parasztság túlnyomó része egyébként Szent István előtt is keresztény volt. még pedig a nyugati országrészekben a római. délkeleten a görög szertartást követvén, mint ahogy azt a legendák s a korai oklevelek adatai (Szent Istváu el>ő oklevele pl. nemcsak hogy görög nyelvű, de a görög orthodox liturgia kétségtelen jeleit viseli magán) és a legrégibb személynevek IffCS nagy rétege mutatja.
Antikor a magyarság ugor és tö i<")!; ága a kereszténységben egyesült, megszűnt a kétféle nyelvükét is. A terniészetrendtie szerint a sokkal kisebb számú törökséjr nye'v-maradványa, csak mint az ugor-magyar nyelv egyik jelentős török, kullurrélege tanúskodik ma niái Árpád török hadának beolvadása ról.
A magyarság ugor és török kettóa rétegét az is mutatja, hogy a. lton-foglaló nemzetségek leszármazottai tulnyomórészben török személyneveket visellek. Ezzel szemben a szol f/ák és parasztok oszt áh/a a legza-matosabb tősgyökeres magyar °l-nevezéseket használja — ugyauígy idpben. Karácsonyi János A magyar nemzetségek az Árpádok karában c. hatalmas munkájában rengeteg anyagot halmozott össze a nemzetségek személyneveiből. Eo bői az derül ki, hogy a honfoglaló nemzetségek, valamint a besenyő utódok törökös hangzású, a SzentIstván és utódai által birtokokh >z juttatott jövevények német és szláv hangzású neveket viselnek. De Ugyanekkor ugy a várszolgák, mint az egyházak jobbágyi vagy szolga* rendű népségei ha nem bibliai, akkor többnyire tiszta magyar ne-VÜek. íme néhány paraszti név:
ÍM -ban Arad megyében az Er. Sáron. Hölgyes, Fok, Hódos. Kengyel és Körös magyar nevü vizek melletti falvakban : Ország, Hereseg. Leső, Seres, Negyed. Farkas.,Együ I, Sonkoly, Tompa, Sered. Nánás, Tok, Madaras. Fényén Rágod, Boka, Fan csaL Várad. Váró, Némely. Zarán-f'li. Rigó. Halálos, Figed. Szemző, Bános. Viadal, Rados. Kökös. Erdő, Mondó. Tagadó. Magd. Beké, Szónok. Unoka. Nemfi, Inos. Verebjly, Tárkáud, Erdős. Szőlend. Szatymaz. Szopós, Éles. Magcs, Vasad. Sós, Legény, Egyebes. Som. Torda, Vendég, Tata, Monas. Ravazdi. Uras, KakocY, Békés. Sámodi. Barcsa, Népedi. Aladár. Csompos. Péntek, Marósd. Tétös. Látomás. Ago*. Arad. Pata stb.
Ezeket egyetlen oklevélből irtani ki, de ennél jóval korábbi c»s még több szolga rendű magyar nevet tartalmazó oklevelünk is van. A Z >1-cai—Szamota Okievélszótárban ezrével vannak a paraszti népség magyar nevek de a birtokos osztályhoz tartozók gyéren szerepelnek.
Anonymus és az oláh beköltözés
Anonymus majd minden adatát (annyiszor megrostálgatlák • nnár, hogy a rosta likán talán minden adata átbujt. Ott aztán ki a búzás zsákba' jutott, ki az o_csu közé került. Aki mérgesen rángatta a rostát, annak az ocsuja szaporodott feL aki szelídebben riszálta, annak
a tiszta búzája Jett több. De bárhogyan forgatták is a rostát, csak azért is benne maradt egy jókora kődarab. Ez pedig: Gycló vezér oláhja; Erdélyben. Ez a kő való baii Anonymus hitelességének a próbaköve.
Anoiiymusnak ezt az értesítését az oláh politikusok ós történetirek természetesen felkapták, mert szerintük ez a híradás a, dákoromán leszármazás elméletének egyik láncszeme. No de amit az ő történettudósaik tanítanak- az nem annyira bistória, mint inkább hazafias költészet. Lapedalu nevü volt közoktatási miniszterük pl. ezeket irta 1922-ben a kolozsvári román történelmi intézet évkönyvében: „Dáciáiban ezer évi idegen uralom után ma... a román nép azzal a joggal, melyet neki a történeti elsőség, a néprajzi fölény és a politikai jelentőség ad — gyakorolja a szuverenitást, amelyet eddig... a magyar állam bitorolt ezeken a részeken. (Bisset) u s közlése a Magyarság ban.) Én ehhez a megállapításhoz csak annyit fűzök hozzá, hogy Erdély meghódításában Traján római, valójában nemzetközi légiói mellett legnagyobb szerepe volt a jazig—szarmatáknak a Nagy Alföld akkori lakóinak. De magok nak a dák alattvalóknak is bizonyára szarmata népség volt a zöme, különben nem róluk nevezték vidua el Dácia fővárosát Sarmisc-fiethusának. Persze akad az oláh tudósok között is ma már egy-kettő, aki óvatosan, à sorok között szelídebb húrokat penget. Igy pl. Pusca-riu S. egyik közleményében csodálkozik (!) azom hogy Erdélyben egyetlen városnak sincs dákoromán neve. Még nagyobb bökkenő neki az, hoüy egyetlen nagyobbacska folyónak sincs ősi oláh ncv«l<\kj«. A tanulságot azonban nem meri levonni.
Az oláh „hazafias" elméletiéi szemlbcn a magyar történetíróik és nyelvészek elutasító álláspontra helyezkednek. Erdélyi László Árpádkor c. munkájában pl. a római hóditásnál rámutat arra- hogy az oláh nép nem lehet római és dák egybeolvadás ivadéka, amit nem csák a római megszállás rövid ideje (Er. u. ]<JG—270), ,a dákok-nagy elkeseredettsége s a dáciai macedón légió görög volta, a se-gédeokorsok sokféle nyeilve, hanem az is bizonyít, hogy a dák nőkkel összeházasodott többfélé idegen katonák ivadékai csak a dák anyanyelven olvadhattak volna össze, amikor tőlük délre a Balkán félsziget és Kis-Ázsia sokkal hosz-szabb római megszállás után is görög maradt s Pannónia 400 óv alatt sem lett román. Már pedig az oláh nyelvben nincs dák elem. Az oláh nép története Thesszáliá-ban. Albánia határán indul meg az V—VII. századiban.
Legvilágosabban összefoglalja a linai tudomány tanítását Melich Já nosnak a Napkeletiben megjelent pompás tanulmánya. Ennek rövid summája az, hogy az oláh nép és nyelv a macedón-albán határos földön alakult ki a VII IX. század-baW. Az oláh pásztornép ezt a tájat, ahol cincár testvéreivel együtt éltt nyelvtört énei i okokból a VII. századnál előbb és a IX. századnál később el nem hagyhatta. Még ebben az őshazában vette föl a kereszitéíiy vallást is.
Nemrégiben egy Brüske nevü tudós kimutatta, hogy Moldvában a rutén és oláh nép már 1100 körül érintkezett egymással. Moldova azonban messzebb Van Macedóniától,
mint Érdély„ igy oda valamivel később vándorolhattak be.
A mai komoly tudomány tehát ebben kérdésben sem áll szöges ellentétben Anonymus értesítésével, aki elbeszéli, hogy Tuhutum magyar vezér hogyan foglalja el Gyeló tartományát. P. mester híradása több okból is hitelt érdemel, íme néhány történelmi tény pontosatokba foglalt rövid vázlata.
1. Az oláhság balkáni őshazajából a VII—IX. század; folyamán nyelvtörténeti alapon is elvándorolhatott.
2. Az oláliság a VIII—IX. században mindenesetre a bolurár birodalom alattvalója volt. Ezt bizonyítja az oláhok orthodox vallásának kimondottan bolgárszláv jellege és egyházi nyelve. Mint bolgár .alattvalók csakis akkor vándorolhattak bo tömegesebben Erdély havasi legelőire, mikor az avar birodalom hanyatlása után, miként az Alföld, fel Munkácsig, azi(>őtájt Erdély is bolgár kézre került. Tehát legvaló-szinübben a IX. században, esetleg ujabb rajaik a X. században.
3. Egy 1231. évi oklevél egy fogarasvidéki birtokadományozásnál megemlíti, hogy Trullh nevü oláh ősei már emberemlékezet óta bírják azt a helyet s akkortájban költöztek oda, amikor ott még a bolgárok voltak az urak.
: 4. Teljesen meddő dolog ma már„ azt állitani, hogy az oláhok csak a jXLTI. század elején szivárogtak b6/ ! Erdélybe, de ott is csak Fogaras vi-1 dékére. Ez az állítás nem tartható 1 fenn több okból. ...
Először is nem helyes azért, mert az oláh, mint balkáni nép nem szaporább, mint a középeurópai fajták, í Amióta hazánkban a népmozgalmat 1 számszerűleg kimutatják, azóta kiderült, hogy az oláhság természetes -szaporodása aránya még valamivel kisebb, mint az ugyanottani magyarságé. Sőt az elszakítás óta sem változott meg ez a helyzet, mert a városokba tóduló román elemek tömege erősen lenyomta az erdélyi oláhság születési százalékát. 1927-ben pl. Erdélyben a születések száma mindössze 28.72S volt, a természetes népszaporodás pedig csapén 3.S?ó. holott ugyanakkor a megcsonkított és városiasabb lakosságú Magyarországban 8.0%-ra rúgott a népesség természetes növekedése. Megjegyzendő, hogy ugynnekk n: ]t)27-ben a Bánátban, az oláh egyke fészkében, meg csak 0.04% volt a aépszaporodás. ami a nénsorvadás-nak csalhatatlan jele. Ezzel szemben a székelység még erősen tártja magát. Az oláh népelem terjeszkedése Erdélyben nem nagyobb sza-poraságában, hanem abban gyökerezik, hogy tatár-török-német pusztulástól jobban mentesült hegyi rejtekeiben. .Aztán a városi kultúra =orvnsztó Itatásától is mentes volt a régi időkben.
5. A Tiszától keletre eső országrészekre kevés okleveles adatunk van. Igy tehát a korai időkre vonatkoztatva csak negative lehet azt állítani, hogy ott a XI—XII. században nem laktfk oláhok. 1203-ban azonban már felbukkan néhány oláh személynél az aradi prépostság javainak és szolganépeinek ösz-szeirásánál. Mindenesetre igaz, Irigy az ott összeírt népek túlnyomó többsége biztosan magyar volt. Magyar volt ugyr.nott az összes fa-u és viznév. Ma már ezen a vidéken nagy többségben é! az oláhság. 12C3-ban azonban csak az alábbi nevekről gyaníthatjuk az oláh tulajdonost: Bunn. Fermai. Focale (tüzes, heves). Fichur (ficsor), Nu-Oucz (dió).
Ezeken kivüL több aörbfj kel-ili jcllcf/ü kereszt név viselője van az összeírásban felsorolva, de ezek nemzetiségét nem is gyaníthatjuk. Ilyenek: Demeter, Kozma. Brisa, Doiiiit, Haris, Carasim stb.
G. A
XI11. század végén már Biliar megyében, Belényes fölött a begyekben tömef/esen laknak. (L. Györffy délbihari vonatkozású munkáiban.)
E század végén és a következő elején Erdély földjéről oláh rajok vonulnak le, még pedig előbb Fő-garasból Havasalföldre. később Máramarosból Moldovába. A XIV. században tiszta oláh lakosságú falvakat említenek a három Fül-•lön (Kohzs és Szilágy megyéi: között). Feleken Kolozsvártól 3 km-re, s Tord a. közelében.
Ezek a helyek sok más falvakkal együtt kimutathatólag oláh lakosságnak voltak már a XIV. században, pedig jó távol esnek Fogaras-tól. Ezeknek a faluknak, valamint a közelükben levő folyóvizeknek, patakoknak magyar neveik vannak. Mivel az oláhok sem spórákkal szaporodnak, föl kell tennünk, hogy ezekre a helyekre, nem a XIII — XIV. században, hanem jóval korábban, mindenesetre Szent Isívá'i előtt telepítették őket.
7. Az (dáhok nörba keleti vallásuk miatt sem igen nyertek volna bebocsáttatást Szent István kora óta. Az 1330 körüli pápai tized-lajstrom térképére ha ránézünk, azonnal feltűnik a sok fehér folt. mely jórészt egybeesik a máig görög keleti és görög katolikus lakosság kizárólagosan lakott területeivel. A tótoklakta római katolikus Felvidék pl. mindenfelé el volt látva plébániával.
Göröa keleti kolostorok és icni nlomok számos helyen vannak emlitve a XIII—XV.
századi ufkleve-Idkbon. Süt egy rútítaniuk jellegű régi oláh templom is megmaradt, t. i. a vajdnlinnyadi gör. katolikus balkáni stilnsu templom- melynek korát Möller István a XIII. századra teszi (1. História lí)28. évT. 74. 1.) Ez annál feltűnőbb, mert fí* oláhok eleinte évszáza dókon át csaik fából építkeztek.
8. Hogy az ohíliok elébb bolgár alattvalók voltaic, az i,s mutatja, hogy helyneveik és a kisebb patakok elnevezéseiben feltűnően nagy náluk az albán és bolgár-szláv elem. Az erdélyi oláh vidékek szláv elnevezései nem a bolgár szláv őslakosság, Itanem a balkáni bevándorlás bizonyítékai. Százával feltalálható Erdélyben is. a Balkán m is a Csernic, Ponor. Szelistye, Búcsúm. Vidra, Szohodol. Bisztra, Lupsa, Lunka és ki tudná elsorolni, hány egyéb jellegzetes balkáli helynév.
Kik voltak Erdély őslakói ?
Ennek az ügynek koronatanni a folyónevek. Már pedig a Tiszától keletre eső tájak víznevei ugy Anonymusnál, mint Ortvay Árpádkori kétkötetes viznévgyüjteményé-ben. úgyszintén a történelem folyamán kialakult és ma is használatban levő, a magyar, erdélyi szász és oláh nyelvben közösen meghonosodott víznevek vitathatatlanul magyar eredetre, magyar őslakosságra vallanak.
Anonymus víznevei: Tisza, Szamos, Almuts, Kapus, Sár, Onisó ér. Körös. Jószás. Tekerő ér. Tur, Kó-rogy. Maros, Csesztreg, Böge, Temes, Föveny rév. E 16 névből 9 félreérthetetlenül magyar értelmű. De az —H képzős szavak egyike sem lebet más. A 16 név közül egyébként
mai napig egyről sem tudták bebizonyítani, bogy más. idegen nyelven volna valami jelentésük.
Ortvay XI—XIII. századi viz-névgyüj temen véből elsősorban a jellegzetesen magyar —s mellék-névképzős végződésű, aztán az egyéb világos értelmű neveket közlöm. Könnyebb áttekinthetőség céljából megyék szerint csoportosítottam őket.
Alsó-fehér megyében: Maros, Nádas-patak, Poklos. Sárd. Tó, Udvara g. Bocsard.
Arad megyében: Száraz ár. Ugyanitt egyetlenegy ujabban előkerült oklevélben, 1203-ban: Kóros, Sáros, Hölgyes (t. i. Menyetek), Hoilos, Ér, Fok. Kengyel viz.
Beszterce-Naszód megyében: Szamos, Smjó, Bodagd.
Bihar megyében: Gyepes. Körös, Mcdgyes, Somos, Hévjó. Berekjó, ma Berettyó, Tekerő. Szakái ér, Szil ér. Omsó ér.
Brassó megyében: Tömös. Barca, Olt.
Fogaras megyében: Árpás. Eger.
Hunyad megyében: Nádos-patak, Feredő gyógy.
Kis- és Nagy-küküllö megyében: Héviz. Kiiküllő.
Kolozs megyében: Almás. Aranyos-foka, Darvas-tó, Nyulas, Nádas, Sebes; Szamos. Aszú jó séd, Borzasztó mocsár.
Krassó-Szörény megyében: Temes.
Maros-Torda megyében: Szakái.
Szatmár megyében: Hidas. ErC-ág. Füzes, Hódos, Kékes. Kovás, Lápos. Berkest.1!. Berekszó = ma Burszó az 1236-ban emiitett FentOs erdő mellett, Bika patak. Fertő, Fekete viz. másképp Monyorós, Sár, Somos. Egy ujabban előkerült oklevélben 1181-ből a Szamos mellett Sebes-patak. Tur, Ered. Sár é<= Kerektó.
Szilágy megyében: Almás. Egres, Esrregy. Szilágy.
Szoinok-Doboka megyében: Egres, Gyékényes. Lápos, Szamos, Sajó. Mélyséd.
Temes megyében: Temes. Harangod. Bega.
Torda-Aranyos megyében: Aranyos, örményes.
Ugocsa megyében: Homus patak.
A Székely-föld ezen korbeli vizeiről még nem szólnak az oklevelek. Annyi bizonyos, hogy ott akkor is magyar folyónevek voltak haszna-latban.
Az erdélyi folyónevek tanúsága.
Erdélyben nemcsak a fent elsorolt víznevek magyar eredetűek. Hogy csak egy néhánnyal pót.-i-jam meg; ott folydogál a Vargyas, Homóród. Xyárád. a másik Almás. Szartos. Pogánis. Karas. Berény, Gyógy, Székás, Hideg, Hortobágy, Gyéres. Ludas, másik Kapus. Gör« gény, Bodea is.
A Trianon óta elszakított országrészen még legalább vagy ezer magyar víznevet lehetne elsorolni — Természetesen ezek között sok apró patak is lenne s ezeknek az őslakosság kilétének megállapításához értéktelen volna a bizonyító erejük. Ellenben minél nagyobb valamely folyó, annál messzebb időre nyu-ik vissza nevének eredete. Annak elbírálására, hogy melyek hát keleti országrészeink legnagyobb vizái, saját válogatásom helyett masou, háború előtti térképkészítők selejtezésére bizom az ügyet.
Kogutowicz iskolai fali térképén és iskolai atlaszának hegy- és vízrajzi lapján csak a jelentékenyebb,
t.
L
földrajzi szempontból legjelentékenyebb folyók neveit ina ki. — Szt: in te a Romániához csatolt területeknek ezek a legnagyobb folyói:
Tisza; Visó, Iza, Tur. Kraszn3, Ecsedi láp. Száraz ér. Aranka.
Szamos 2; Lápos. Sajó, Beszterce, Almás.
Körös 3; Ér, Berettyó. Drágán patak.
Maros; Nyárád, Küküllő 2. Aranyos, Sebes, Sztrigy, Riumare, Já-ra. Gyógy, Ompoly, Kapus,
Olt; Fekete ügy. Barca. Vaargya«, Homoród. Hortobágy, Cibin.
Temes; Bega, Bisztra. Pogánis, Bevzava.
Duna; Karas, Nera, Cserna; Tat-ros, Bodza. Zsil.
A Kogutowicz-térkép 51 folyó neve eredet szerint igy oszlik meg: magyar eredetű folyónév 33, szláv eredetű folyónév 6, oláh eredetű folyónév 2, ismeretlen eredetű folyónév 10. Nagyon tanulságos szám:. 51 víznévből csak két hegyi pataknak adott nevet a oláh lakosság — mások szerint 700, szerintem 100(1 áv alatt. A magyar eredetű víznevek közül 16 a jellegzetes —s képzős név. Az ismeretlen eredetűek között is bizonyára lappang még olyaa magyar elnevezésű, melynek a régiségtől ma mar nrm lehet" kihámozni az értelmét. Ha ezek vauméi yik iii do germán nyelvből formálódtak volna ki. ezóta biztosan megfejthették volna őket.
Sajátságos dolognak látszik, hogy Erdéiy öt nagyobb folyójának a neve közül négy —s végződésű. A Szamos, Körös. Maros. Temes nevét más nyelvekből megfejteni nem lehetett, a magyarból pedig meg sem kísérelték. És pedig azért nem, mert a szófejtő a magyarok eredetéről hirdetett dogmával összeütközésbe kerülhetne. Pedig a Maros név másfelé is előfordul. Máramaros megye. Nagymaros és Kismaros Esztergommal szemben fekvő faluk nevében is teljesen egy és ugyanazon szó. A szó gyöke is lehet, magyar, hiszen d (t) képzős. Mart (=: part) változatában leg-gyakoribb helyneveink egyike. A Körös szó töve a .kör, kerül" szintén gyakori név. Résri alakja gyakran Keres. Ugyanezen gyökü a Tisza mellett Nagy-Körü s az Anonymus Tekerő ere. (A Körös viznév nem tévesztendő össze Kőrös nevü község neveinkkel, amelyek a kőrisfától vették nevüket.)
De ha a Maros, Körös szógyöke-, a mar és kör alapszó esetleg nem magyar eredetű lenne is. —s





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 22
Tegnapi: 172
Heti: 194
Havi: 4 500
Össz.: 1 197 117

Látogatottság növelés
Oldal: Anonymus nyomdokain
Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda - © 2008 - 2017 - albaregalis.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: albaregalis.hupont.hu - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »