Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda

Királyi fehér fővárosunk Sicambria, Alba Regalis, Fehérvár, Buda Vetus, Ősbuda azaz Óbuda, Szűz Mária sziget, Veteri Pest-Antiqua Pest ősi városaink és múltunk eltitkolt történelmünk kutatásával és feltárásával foglalkozó oldal

 A ma ismert Székesfehérvári feltárások különös leletei, érdekes fejleményei és cáfolatok e témában

templom.jpg


 

Magyar királyi csontleletek


kep6.jpg

Pár szó a „királysírok" ügyében

A Népszabadság XLII. évf. (2004. VIII. 7.) 184/1. számának mellékletében, a Hétvége-ben olvasható Görgey Gábor: Királycsontok című cikke. E munka egy-egy részéhez fűznénk pár szót.
Görgey Gábor írása:
„... Székesfehérváron, a régi magyar királyok temetkezési városában még mindig rendezetlenül, kupacolva állnak a történelmi csontok. A magyar királyok csontjai."
Megjegyzés:
- „A kripta bármikor felnyitható, a leletek bármikor vizsgálhatók, ha azt új kutatási szempontok indokolnák. Az 1848 óta máig feltárt csontvázleletek kutatástörténete, embertani, fogászati, patológiai és radiológiai vizsgálatának adattára és összegezése, kiegészítve a még esedékes feltárások leleteivel, együttesen kerül közzétételre."
- (Éry. 2001. 10. o. k. ny.)
„A Székesfehérvári Nemzeti Emlékhely Alapítvány kuratóriumának döntése szerint az 1936-37-es ásatások, valamint a bazilika területén és körzetében 1965 óta folyó feltárások embertani anyaga, leltárba vételüket és embertani vizsgálatukat követően, megfelelő felirattal ellátva, polietilén zsákokba, majd rozsdamentes acél ládákba zárva, kegyeleti okokból a Romkert egy újonnan épült, földbe mélyített, szabályozott hőmérsékletű és ellenőrzött páratartalmú helyiségében került elhelyezésre."
(Éry Kinga: A királyi bazilika csontvázleleteinek rövid története Magyar Múzeumok Volume 7 Number 1 10. o.)
A kép és a szöveg tanúsága szerint az ott talált csontmaradványok rendezetten állnak.
- A tudományos kutatás azonban, sem az itt lévőkről, sem pedig a Mátyás-templom-beliekről, nem igazolta, hogy azok közül egy is magyar király földi maradványával azonos lett volna.
Tényközlése alaptalan!
Görgey Gábor írása:
„ - Pedig amikor a törökök - folytattam elszántan - 1543-ban elfoglalták Fehérvárt, maga Szulejmán is tisztelgett a magyar királyok sírja előtt.
...
- Évszázadokon át nem törődött velük senki, pedig nálunk mindig annyi volt nagy a hazafi, mint sehol másutt."
Megjegyzés:
- Az 1688-ban fölszabadult Székesfehérvár első prépostja - Barnabeis János Félix - többször fordult Bécshez a „bazilika" fölépítésének ügyében, de mindannyiszor visszautasították. Nem járt jobban az egyházmegye első püspöke, Selyei Nagy Ignác sem. Vagyis Bécs még a tisztelgés helyének újjáépítését sem engedélyezte.
Az egyházmegye későbbi püspöke pedig, a XVIII. és a XX. század fordulóján, már az ott lévő falakra és falakból építteti, a most is meglévő palotáját.
Az 1848-ban talált öt sírmaradvány Érdi Jánosra, az 1862-ben hat ládába rakottak az egyházmegye püspökére, az 1936-1937-ben találtak, 1938-ban egy közös „sírra", 1984-ben Nemeskéri Jánosra és Éry Kingára hagyományozódott. Ma az összesnek, - 1848-tól napjainkig találtaknak,. - Éry Kinga a szószólója.
Görgey Gábor írása:
„ - Aztán 1848-ban, csak úgy csatornajavítás közben, találtak egy vörösmárvány koporsót, ebben feküdt III. Béla és felesége. Később még egy csomó királysírt fedtek fel. És a csontokat öt ládába tették."
Megjegyzés:
- Nem csatorna „javítás", hanem építés közben, nem „vörös márvány", hanem vörös mészkő és nem „egy", hanem két sírládát találtak!
- A tudományos kutatás máig (2004) nem igazolta, hogy az említett sírládákban talált csontmaradványok III. Béla király (+ 1196) és felesége Antiochiai Anna (+ 1184) földi maradványaival azonosak lettek volna.
Tényközlésük alaptalan!
- A XIX. Században még három ásatás történt (1862, 1874, 1882) amelyek költségeit közadakozás fedezte. A közadakozásból még maradt annyi pénz, hogy az ásatásokat vezető Henszlmann Imre az első ásatása után egy albumot adathasson ki munkájának részletes feldolgozásával. (Megjegyzés a megjegyzésben: a máig itt folyó ásatásokról ez volt az első és utolsó, amely részletesen közreadta az itt folytatott munkálatok eredményeit!)
- Henszlmann Imre az 1862-ben történt ásatása alkalmával felszínre került csontmaradványokat jegyzékkel együtt 6 ládába rakatta, vagy a helyszínen hagyta, amelyeket később bolygatatlanul megtaláltak Henszlmann Imre a 6 ládát a püspökségnek átadta, amelyből Török Aurél már csak ötöt (5) vehetett át, azokat is egytől-egyig bolygatatlan!
- Henszlmann Imre ásatásai alatt előkerült sírok közül, a tudományos kutatás máig nem igazolta, hogy azok közül egy is, királysír lett volna.
Tényközlése alaptalan!
Görgey Gábor írása:
„ - Tudják - emeltem fel a hangom -, mit írt akadémiai székfoglalójában Török Aurél?
- Megint egy török?
- Csak a neve Török, egyébként magyar. Kiváló magyar antropológus volt a XIX. században. A többi között ezt írta a királyi csontokról: „Az újság -, étlap - és pakoló papírosba csomagolt csontok szanaszét hevertek a láda belsejében." Aztán könyvet is írt, az volt a címe, hogy „Esdő szó a magyar nemzethez a honalapító királyok emlékei iránt való kegyelem ügyében". De az Akadémia az egész feltárást leállította."
Megjegyzés:
- Sem Török Aurél, sem pedig a tudományos kutatás máig nem igazolta, hogy az embertan tudósa „királyi csontokat" vizsgált volna.
Tényközlése alaptalan!
- Az idézett rész nem a székfoglaló értekezésében, hanem a lejjebb idézett könyvének, - Esdő szó..., - 37. oldalán olvasható:
„... fülke rejtekéből két egészen közönséges horganypléhből készült láda bukkant elő, amelyek - mint a felnyitás után kiderült - két közönséges faládát (Verschlag) rejtettek magukban.
Minthogy a faládák a kelleténél sokkal nagyobbak voltak, az újság -, étlap - és pakoló papírosba csomagolt csontok az őket körülvevő csepűcsomókkal szanaszét hevertek a láda belsejében. Az egyes csontok kiszedése alkalmával kiderült, hogy mind a király, mind pedig a királyné ú.n. koporsójában idegen csontok is közbe voltak keverve, (sőt a királyi testereklyék közt egy állati borda darab is feküdt). Így voltak tehát egy felszentelt király és neje testereklyéi a hivatalos stylus szerint „csendben ugyan, de illő módon" eltemetve. S amin a helytartó olyannyira megbotránkozott volt, t.i.: „hogy egy fölszentelt király földi maradványai, megfosztva a kegyelet minden jelétől", feküdtek a. n. múzeum régiségei közt, ugyancsak ide e felszentelt sírhelyre még inkább a kegyeletnek még a legkisebb jelétől is megfosztva temettettek el!"
Ennyi marad Érdi János által föltárt és a Nemzeti Múzeumban őrzött 5 bolygatatlan sírhely, - az 5 láb és kéthüvelyknyi 30-40 éves nő; a 6 láb és 2 hüvelyknyi, balra erősen hajlott hátú 50 éves férfi; az 5 és ˝ lábnyi 30. évén túl lévő férfi; a 7-8 hónapja várandós állapotban lévő 20-30 éves nő és a fakoporsóban lévő „zúzott csontváz elszórt töredékei" - földi maradványaiból!
- Mint már említettük Henszlmann Imre háromszor ásott Székesfehérváron, de egyszer sem az Akadémia állítatta le.
Görgey Gábor írása:
„... Minek macerálni a hullákat?
- Más szavakkal, de az Akadémia is körülbelül így indokolta döntését. Ezért csupán III. Béla és felesége került fel a budai Mátyás-templomba. A többi huszonnyolc királyi csontváz ott maradt. De nem eredeti sírjában, hogy egy későbbi ásatásnál esetleg azonosítani lehetett volna, hanem egyetlen közös sírba hányva..."
Megjegyzés:
- Csontmaradványokról az Akadémia ismeretesen 1862. XI. 17-én döntött, mikor is az 1848 telén föllelt és 1862. VII. 10-én (!) a Mátyás-templomban először eltemetett maradványokról határozott.
- Mint már említettük a tudományos kutatás nem igazolta, hogy a Mátyás-templomban először és másodszor eltemetett csontmaradványok közül is III. Béla magyar király és felesége Antiochiai Anna földi maradványaival azonosak lettek volna.
Tényközlése alaptalan!
- A tudományos kutatás azt sem igazolta, hogy a „28" csontmaradvány „királyi csontváz" lett volna.
Tényközlése szintén alaptalan!
- Az említett „28 királyi csontváz"-at - amely szám szerint csak 15 fő, mivel igazoltan csak ennyi király földi maradványai nyugszanak a Fehér vagy a Királyi Fehér nevezetű helységben - a feltehetően „pár napja v. hónapja" megbolygatott föld alatt lévő ún. Albert-sírkamrában találták meg 1938. VII. 28-án. A sírhelyen lévő csontok színe és tapintása szerint egész valószínűleg kriptából származtak" Henszlmann Imre leírása és az 1936-os ásatási napló tanúsága kizárja azt, hogy a csontmaradványok az 1848 és 1874 között folyt ásatások alkalmával kerültek volna az „Albert" - v/41-es - sírládába.
- Az 5/41-es sírhely, Nemeskéri János által közre adott (1983) táblázata szerint 53 egyénhez tartozó koponyát és 52 egyénhez tartozó vázcsontot, azaz legtöbb 105, legkevesebb 53 egyénhez tartozó csontmaradványt tartalmazott.
Görgey Gábor írása:
„ _ .Egy másik antropológus pedig - folytattam rendületlenül -, már a huszadik században, a következőket írta: „Az első feltárás idején egyetlen sír sem volt, amelyet a megszálló török fosztott volna ki, ellenben akadtam számos sírra, melyeknek saját véreink által történt barbár kifosztása minden kétségen kívül van. Semmi iránt nem vagyunk olyan közömbösek, mint eleink emlékeinek feltartása iránt."
Megjegyzés:
- Az idézett sorokat nem a XX. században, hanem XIX.-ben és nem antropológus, hanem Henszlmann Imre írta az 1864-ben kiadott könyvének 23. oldalán:
„XXXVII-szer, hogy valamint az én felügyeletem alatt, úgy Érdy alatt 1848-ban véghez vitt ásatás alkalmával egyetlen egy sírra sem akadtunk, melyről biztosan lehetne mondani, hogy azt a török megfosztotta; ellenben akadtam számos sírra, melyek saját véreink által, még pedig csak a múlt század vége felé, vagy éppen a jelen században történt barbár kifosztása minden kétségen kivül van, mit a szoros igazság érdekében nem szabad elhallgatnom."
Henszlmann Imre szövegében a Görgey Gábor által idézett utolsó mondat nem szerepel.
A „bazilika" épületének újjáépítését a bécsi udvar 1688 után nem engedélyezi.
A „bazilikában" lévő sírokat 1490-ben I. Miksa római király katonai, 1543-ban Szulejmán szultán alattvalói, 1601-ben vallon katonák, 1602-ben „keresztény katonák" és a XVIII-XIX. században a vízelvezető csatornák építői fosztogatták.
A „bazilikában" megmaradt csontokat 1848-1862 között Érdi János Pesten, 1862-1883 között a város elöljárói és a püspök, valamint 1938-ban a csomagolást végző szakemberek Székesfehérváron kezelik gondatlanul.
Vagyis látható, hogy kik a pusztítók, kik a nem engedélyezők, kik a gondatlanok és kik az adakozók „eleink (székesfehérváron található - BK.) emlékeinek fenntartása iránt".
Görgey Gábor írásában található székesfehérvári ellentmondások feloldása érdekében, kerüljenek hát itt is a tények a tények mellé, a feltevések pedig a feltevések mellé. Ezt a munkát pedig ne valaki vagy valakik ellenében, hanem velük a valami - esetünkben a „Királycsontok" - érdekében végezzük. Szolgáljon ez az olvasói levél is, a már megkezdett munka javára!

Bradák Károly

kep10.jpg


Forrás: Dobogó honlap és folyóírat


Világosabban a székesfehérvári királysírokról

BRADÁK KÁROLY írása
2005. IX. 24.-én a Két Hollós Könyvesboltban Hankó Ildikó és Dr. Kiszely István tartott előadást. Témájuk a magyar király-sírok voltak, mely az általuk közreadott irodalomból már rég-óta ismert.
Hankó Ildikó előadásában az 1987-ben - „A magyar király-sírok sorsa“ című, majd azt 2004-ben - „Királyaink tömegsír-ban“ címmel újra kiadott könyvéről beszélt.
Megjegyzéseket Hankó Ildikó előadásához fűztük.

0:00:33’
Sárosi Zoltán az előadás beköszöntőjében többek között a következőket mondta:
„... annyi mindent hallunk, a történelemnek egy bizonyos pontjáról: Fehérvárról, Székesfehérvárról és Székesfehérvár-ban talált királysírokról, hogy úgy gondoltam, itt az ideje, hogy fény derüljön a dolgokra és én most meg is kérem,... ezzel kapcsolatban ami tudásuk van professzor úrnak és Ildikónak, azt mindenféleképpen osszák meg velünk, hogy végre tényleg világosan láthassunk a székesfehérvári királysírok ügyében.“

Hankó Ildikó előadása:

0:1:20’
„...Árpád fejedelem a X. században 975-990 alapított egy Szent Péternek elnevezett kápolnát ...
...Géza fejedelem... is épített magának egy sátorszerű építményt ahol abban volt ...
És később Szent István építette föl igazán 1018-ban azt a bazilikát amit Ő már királyi temetkezésül is szánt...„
Megjegyzés: A forrásadatok szerint „Fehér“-ben, nem Tak-sony fia Géza épített egy „sátrat“, hanem Álmos fia Árpád.
A tudományos kutatás nem igazolta, hogy Kralovánszky Alán által 1971-ben fellelt négykaréjos épületalap, kápolna lett volna és azt Taksony fia Géza építtette volna, amit Szent Péter nevére szenteltek volna.
Tényközlésük alaptalan!
A Romkerti ásatások folyamán a régészet egyetlen egy kö-vet sem talált, amely István király korát igazolta volna.
Forrásadatok egyikének tanúsága szerint „Fehér-város-ban“ Géza fia István nem fölépített, hanem „helyreállított“ és „kibővített“ egy templomot.
A tudományos kutatás nem igazolta csak feltételezte, hogy István király által végzett „helyreállítás“ és „bővítés“ vagy „épí-tés“ 1018-ban lett volna..
Tényközlése alaptalan!

0:12:30’
„... oda vitette a Szent Koronát, tehát ott tartotta azt is...“
Megjegyzés: A kutatás nem igazolta, hogy István király a Szent Koronát „Fehér-város“-ba vitette volna. Tényközlése alaptalan!

0:14:00’
„... Magyarország azok közé az országok közé tartozik, - sok másban is így vagyunk, - aki eléggé felelőtlenül és trehány módon bánt az elődeivel. Nem csak most, hanem mindég....“
Megjegyzés: Hankó Ildikó Magyarország általános elma-rasztalása ellenére lásd a megjegyzések sorait.

0:14:35’ „...1839-ben egy csatornát ástak és akkor buk-kantak rá az első királysírokra... a csontokat is összetörték... biztos, hogy királyi temetkező volt...“
Megjegyzés: Az említett évben nem „csatornát“ hanem vízelvezető alagutat építettek.
A tudományos kutatás nem igazolta, hogy az ott talált sí-rokban királyok temetkezése történt.
Tényközlése alaptalan!
A források nem közlik, hogy az ott talált csontokat összetörték volna. Tényközlése alaptalan!

0:15:32’
„...1848-ban... újból csatornát renováltak.... és megint rá-találtak egy kettős sírra... miután volt korona is, meggyűrű is, mindjárt tudták, hogy ez királyi temetkezőhely lehetett, még-hozzá történelmi adat szerint.. Érdy János azt határozta meg, hogy III. Béla és Chathilon Anna ... azóta is ez az egyetlen kirá-lyunk, aki megvan a Mátyás templomban...“
Megjegyzés: A források alapján 1839-ben 3 vagy 5, 1848-ban pedig 5 sírra találtak, vagyis nem 2-re.
Érdi János által megtalált 5 sírban: egy teljes női, egy teljes férfi, egy részben elporladt férfi, egy gyermekét váró teljes női és medencecsontjának bal oldalán lévő 7-8. hónapban lévő magzat és egy „zúzott csontváz elszórt töredékei“ voltak látha-tóak.
Érdi János „felelőtlen“ és „trehány“ gondozásában elkalló-dott egy teljes gyermekét váró női, egy koponya, a „zúzott csontváz“ összessége és sok-sok csontvázrész, valamint hoz-zákerült idegen csontmaradvány és állatcsont.
Sem a történelem tudománya, sem a régészet, sem pedig az embertan tudománya nem igazolta, hogy az 1848-bam föl-lelt csontmaradványok között egy is III. Béla magyar király, vagy felesége Chathilon Ágnes Antiochiai Anna - földi marad-ványaival azonosak lettek volna.
Tényközlése alaptalan!

Megjegyzés a megjegyzésben: A Mátyás templom dísz-sírhelyén fekvő és III. Béla magyar királyként eltemetett csont-váz csigolyáinak bal oldala alacsonyabb mint a jobb - amit a korabeli orvosi vizsgálat és a róla készített rajz híven tanúsít - vagyis az 1848-óta ismert adatok alapján a csontmaradvány gazdája születésénél fogva erősen balra hajlott hátú, púpos ember volt. III. Béla királyról szóló korabeli írás azon-ban ennek ellenkezőjéről értesít. Ez tehát azt jelenti, hogy a szü-letési rendellenesség ténye kizárja még annak feltevését is, miszerint az 1848-ban föllelt és a Mátyás templomban lévő csontmaradvány III. Béla király földi maradványával azonos lett volna.

0:17:02’
„...Pauler János... elkezdte 1862-ben Székesfehérváron az ásatást és ő volt az első aki szakszerűen föl tudta tárni a sírokat...“
Megjegyzés: Az említett személy neve nem Pauler, hanem Pauer János volt. Az 1862-es ásatást - amelynek költségét, az 1874-es 1882-es ásatásokkal egyetemben közadakozás fedezte, - nem Pauer János, hanem Henszlmann Imre kezdte és fejezte be.

0:17:38’
„...Henszlmannt... kevésbé érdekelték az emberi marad-ványok... összegyűjtötte a csontokat... a külön megtalált sí-rokból... egy kupacba összerakta. Henszlmann 1862-ben még minden királysírt külön talál meg. Ott volt a koponyájukon a zöldes színű patinanyom, ami koronáknak a helye. Az ujjakon a gyűrűknek a helye. Pontosan lehetett tudni, hogy királysírok Pontosan külön voltak. Külön dobozba kellett volna eltenni, hogy ne keveredjenek össze.
Ő gondolta, hogy az orvos nem tud semmit mondani, ak-kor ezek úgy sem érdekesek semmire és egyszerűen össze-keverte egy ládába és betette egy régi sírkamrába, amit erede-tileg Albert király sírkamrájának határoztak meg és ott hagyta egy kupacba. Akkor ezzel az 1862. évi ásatás befejeződött.
Még kétszer ásatott, 1874-ben és 1882-ben. Mindég talált ép, különálló királysírokat. Most ezeknek egy részét aztán el-vitte a Nemzeti Múzeumba.
Hogy kik voltak azt nen: tudták megmondani, hogy melyik királyé.
Egy részét betette öt faládába és Székesfehérváron hagyta ahol.. az elöljáróságnak ... a pincéjébe, ottan ott volt.“
Megjegyzés: Henszlmann Imre máig meg nem ismételt pontossággal és alapossággal elvégzett és közzétett munkájá-ban olvasható mindazon sírok feltárása és csontmaradvá-nyok orvosi vizsgálatának eredménye, amelyen Ő talált meg 1862-ben.A csontmaradványok további sorsát Török Aurél (1894) és Hankó Ildikó (1987, 2004) munkája közli. Itt olvas-ható, hogy az 1862-ben végzett ásatás csontmaradványainak egy részét Henszlmann Imre 6 ládába rakta, másik részét a helyszínen hagyta a feltárás álla-potában. (A Régészeti Füzetek tanúsága szerint a helyszínen maradt csontvázakat Kralo-vánszky Alán találta még 1993-ban).
Henszlmann Imre a 6 ládát a világi és egyházi hatóságokra bízta. Az ő „felelőtlenségükből“ és „trehányságukból“ Török Aurél már csak 5 ládát vehetett át, amelyeknek mindegyike bontott, hiányos és összekevert volt.
Mindezek azt jelentik, hogy Henszlmann Imre az 1862-ben feltalált csontmaradványokat, nem gyűjtötte egy kupacba, nem keverte össze, nem tette egy ládába és nem helyezte az „Albert király“ sírkamrába.
A tudományos kutatás nem igazolta, hogy Henszlmann Imre 1862-ben akár egyetlen egy királysírt is talált volna.
Tényközlése alaptalan!
Henszlmann Imre második ásatásából (1874) a következő csontleletek kerültek felszínre: 12 teljes csontváz, l teljes csontváz másodlagos elhelyezésben, 2 koponya medence-csonttal és teljes felsőrésszel, 6 lelőhelyen pedig szórvány-csontok.
A csontmaradványokat Henszlmann Imre a helyszínen hagyta és azokat bolygatatlanul Kralovánszky Alán 1971-ben újból feltárta.
A harmadik ásatásból (1882) csak egy teljes csontváz ke-rült felszínre.
A tudományos kutatás nem igazolta, hogy Henszlmann Imre utolsó két ásatásában talált csontmaradványok közül egy is királyi maradvány lett volna.
Tényközlése alaptalan!
A források tanúsága szerint, Henszlmann Imre az 1874-es és 1882-es ásatásában előkerült csontmaradványok egyikét sem vitte, vagy vitette a Nemzeti Múzeumba.
Tényközlése alaptalan!

0:19:58’
„Itt kezdődött a királysírok problémája. Egyetlenegy királysírunk volt a III. BéIa és Chathilon Anna aki bekerült a Nemzeti Múzeumba.“
Megjegyzés: A tudományos kutatás nem igazolta, hogy az említett sírok királyiak lettek volna. Azt sem igazolta, hogy a benne talált csontmaradványok III. Béla király és felesége An-tiochiai Anna földi maradványai lettek volna. Három adat pe-dig külön-külön is kizárja annak feltevését, hogy a csontma-radványok a királyi pár földi maradványaival azonosak lettek volna.

0:23:01’
„Bartucz Lajos megtalálta ezt az Albert király sírkamrájába tett csonthalmazt. Benézett és akkor látta... itt nem szépen egyenként van szétválasztva, hanem egy óriási nagy csont-halom, amiben minden össze van keverve. Női, férfi csont, amit ott találtak a bazilika kőrüli temetkezőhelyen.... Minden csontot (ide - B. K.) bevágott. Henszlmann Imre... akkor tönk-retette, hogy szinte azonosíthatatlan volt“
Megjegyzés: „Július 28-án ezt olvassuk Lipp Imre ásatási naplójában: „A Reggeli Lírákban az ásatás közben a munká-sok megtalálták Henszlmann Imre által feltárt és rajzain meg-jelölt V. sírkamrát (más adatok szerint az „Albert királyénak“ vélt sírbolt július 29-én került elő). Értesítést akartam éppen küldeni Pestre, amikor Dr. Bartucz Lajos professzor Úr megér-kezett az ásatás területére. A prof. Úr engedélyével és felügye-letével indult meg ekkor a feltárás. Mindjárt feltűnő volt, hogy a talaj milyen laza, akár csak pár napja v. hónapja lett volna a föld visszahányva. A feltárás elején darabonként kezdtek mutatkozni a csontok (csigolyák, Burdák, combcsontok).
Később a földréteg eltávolítása után kezdtek csak igazán mutatkozni a többi csontok, amikor is világos volt, hogy itt az előző ásatásoknál talált csontvázak csontjai vannak egy ha-lomba összegyűjtve. A csontok elhelyezése közt semmiféle rendszert megállapítani nem lehetett, csak olykor a csontok színe alapján lehetett összetartozásukra következtetni. A csontok egész valószínűleg kriptából származtak, amit bizo-nyítanak a csontoknak szép sárga színe, és hogy a koponya üregei földdel nem voltak kitöltve, teljesen tiszták voltak…!!! A csontok kiszedése 3 hónapig tartott. Ez a sír a 41-es számot kapta.“(Hankó, 2004. 73-74. o.)
Azaz nem Bartucz Lajos, hanem Nemeskéri János találta meg az „Albert király“ sírkamráját.
Előzőekben a forrásadatok már tanúsították, hogy az „Al-bert király“ sírkamrájában megtalált csontokat, nem Henszl-mann Imre „keverte össze“, „vágta oda“ és azonosításra nem ő „tette tönkre“. Vagyis Henszlmann Imrét Bartucz Lajostól - Hankó Ildikóig érő vád miszerint az „Albert király“ sírkamrájá-ban föllelt csontmaradványok, a régész ásatásai során előke-rült csontmaradványaival azonos lettek volna, alaptalan!
Sem a történet, sem a régészet, sem pedig a művészettör-ténet tudománya nem igazolta, hogy a Székesfehérváron föl-lelt rommaradványok Géza fia István király által „épített“ vagy „helyrehozott“ és „bővített“ épülettel azonos lett volna. Az em-bertan tudománya pedig nem igazolta, hogy az ott talált csont-maradványok egyike is, királyi maradványok lettek volna!
A forrásokban pedig 157 esztendeje - a tudományos kuta-tás és Hankó Ildikó által leírtak és most előadottak ellenére, - világosan látható és olvasható, hogy Érdi János által föllelt csontmaradványok egyike sem azonos III. Béla magyar király (1172-1196) földi maradványával.
A tudományos kutatás alapja a tény, az abból való egye-nes következtetés és a tényre épített feltevés. Ennek alapján kerüljön hát a székesfehérvári Romkert tudományos kutatásá-ba is a tények mellé a tények, a feltevések mellé pedig a felte-vések. Ezt a munkát pedig ne a valaki, vagy a valakik ellenében, hanem egymás segítésével a „valami“ - esetünk-ben a székesfehérvári sírok - , érdekében végezzük
Szolgáljon e pár sor is a már megkezdett munka javára.









Weblap látogatottság számláló:

Mai: 53
Tegnapi: 308
Heti: 1 234
Havi: 6 541
Össz.: 1 180 825

Látogatottság növelés
Oldal: A Fehérváros feltárások
Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda - © 2008 - 2017 - albaregalis.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: sicambria - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »