A régi korok kutatói és eredményeik

        Kutatások az 1800-as évektől" nehéz és hálátlan korszak"

Árpád sírja.
Ifj. RÉSÖ ENSEL SÁNDOR-tói.
,,Néhány év még
Csak egynehány, és ezer éve tesz,
Midőn Árpád teremtő karjait
Kinyújtva, e hazát alkotta i t t ."
Midőn id. Réső Ensel Sándor, kedves atyám 1860. május 9-én meg¬
halt, az a hely, melyet legjobban szerettem, sírkertje volt : a pesti ferenczvárosi temető; ott nyugszik 1850. nov. 17-től kedves anyám is; ha a semmiségbe elmerengeni kivántam, csak az ő hantházaikat kerestem fel, azokra dőlve szereztem magamnak egy-egy nyugott órát.
Párszori ottlétre eszembe jutott, hogy az a sírkert még több ereklyét
rejt számomra, hisz 1848. jan. 19-én elhunyt öregatyám, 1849-ik márczius l é n elhunyt öreganyám is ott nyugoszszák örök álmaikat . . . el el ezek sirházaihoz is . . de hol a jelvény? nincs sehol, a halálok után azonnal osztozkodó gyermekek nem hagytak vissza semmit egy emlékkőre, mely kalauzom lett volna! Mit szóljak ily feledkezésre! Megkisértettem, a sirhantok sorait elővenni, megtaláltam a sort, melybe temetkezniük kellett; de annyi volt már a jeltelen domb, hogy bizton nem mondhattam: ez öregatyám, ez öreganyám sírja! Segitene tán az ásatás . . de mennyi akadály, háborgatás lenne ezzel összekötve! Nem, nem! megnyugszom azon öntudatban, hogy ők valahol ott nyugosznak.
1860. május 29-e után kezdtem Anonymust is figyelemmel olvasgatni,
és itt, midőn az 52-ik fejezetre értem, hol azt irja: „Árpád Kr. sz. u. 907-ik évben halt meg, és Buda városábau egy kis patak forrásánál temettetett el;" eszembe jutott Árpád, s vele az előttünk eddig élő háladatlan kor, mely nemhogy emléket emelt volna a honszerző sirja fölé, de ki sem jelölte a tért, hol kell nyugodniok a szent csontoknak.
1860. június 12-én egy gyógyszerész L. S.jött lakni családi házunkba,
ettől kitudván, hogy ő fényképész s Ó-Budáról jő által lakni, meleg szavakban kérdem : „Uram, mint ó-budai lakos, tudja-e, hol van ott Árpád sírja?"
S ő felelte : „Nem tudom, de fogok nevezni ó-budai lakosokat, kik e részben hagyományos adatokkal bírnak. 1860. június 15-én már L. S.-sel Ó-Budán jártam, de azokat, kiket kijelölt, nem találtuk honn, az eső cseperegni kezdett, ugy mentünk be a református egyház udvarára, ott az egyház kulcsát elkérve, a toronyba másztunk, én sokáig nézdeltem szét, és egyszerre azon helyre mutatva, hol a sz. Pál-féle zárda (most rokkant katonák háza) áll, ezt jelöltem ki Árpád sírjának. Melyek voltak reá indító okaim, azokat e czim alatt: „Árpád sírja-' már, 1860. jun. 16-án a,,Budapesti Hirlap" 139-ik számában közzétettem.
Ez első alkalommal Ó-Budán a ref. rektor ö. P. hallván szavaimat,
monda : Több év előtt dr. Erdy ur is kereste Ó-Budán Árpád sírját, de
addig járt, kelt, túrt s vésett, hogy a rendőrség mint kincskeresőt bevitte, azóta ez évben (1860.) előttem ifj. gr. Nádasdy Ferencz és Thaly Kálmán jártak ki, de ők is eredménytelenül.
Tehát ez igy legyen folyvást ? Nem! gondoltam magamban, ez nem
maradhat igy, — „néhány év még — — csak egy néhány és ezer éve lesz, midőn Árpád teremtő karjait kinyújtva, e hazát alkotta itt."
Dr. Erdy úrhoz akartam menni, adatokat szedni, . . . de nem . . hátha
lever tüzemből, két nap múlva jun. 17 én Csapó József volt fehérmegyei
alispán és Gaal Ernő volt cs. k. tvszéki segéd urakkal mentem Ó-Budára,
kezünkbe Anonymussal, és ennek nyomán ismét tévedéssel azon helyet
jelöltük ki, melyet római erőd néven ismerünk (lásd első rajzon), erről szól a „Budapesti Hirlap" 1860-ki 142-ik számú Ezek után részletes nyomozást tettem s nyomozásomban megingatott Jászay Pál „A magyar nemzet napjai a mohácsi vészután" I. k. 1 füzet 16 lapján irt soraival, hol mondja : „országunk feledhetlen alapitójának Árpádnak tetemei ott porlanak, hol most remete sz. Pál zárdája áll."
Elkezdtem okmányokat keresni, ekkor léptek fel ifj. gr. Nádasdy Fe¬
rencz s Thaly Kálmán a Pesti Naplóban (1860 jul. 17. 1M
3129 szám) „Az ó-budai Fehéregyház mint Árpád temetkezési helye," czimü müvecskével,melyben :
a) Elismerik, hogy a hajdankori temetkezési helyek közöl részletes
vizsgálatra legméltóbb, és minden, hónát igazán szerető magyar részvétére legérdemesebb a honszerző s alkotó „Árpádnak sirja."
b) Felemiitik, hogy Érdy tudor ur már 1851-ben vizsgálatainak kiváló
tárgyává tette a reánk magyarokra nézve valóban szentnek nevezhető sir fölfedezését. — s fáradhatlan szorgalommal gyüjté össze mindazon históriai adatokat, melyek e tárgyra vonatkoznak.
c) 1860-ik év beálltával a nagy honalapító Árpád sirja hollétének
kitudása, és kikutatása ifjúi körökben is szóba jött és még 1860. május hó elején tettek néhányad magukkal baráti társaságban helyszinelési kirándulást.
d) Adatgyűjtés és föltett czéljaik elérésére Erdy úrhoz folyamodtak,
ki szíves készséggel sorolá eléjök kilencz évvel azelőtt kutatásának eredményét.
e) Dr. Érdy megbízása folytán bátorittattak fel a fenti czikkirásra,
melyben a velők közlött adatokat közzéteszik.
Beismervén azt is, hogy az én ,,Arpád sirja" czikkem ébresztette őket
tettre, az adatokat velem s társaimmal közölni siettek, és ugy 1860. június 22-én uj kirándulást tettünk a helyszínére, mely a helyiség pontosabb megismerését eredményezé. — De térjünk a dologra.
E czikkemet több rajz kíséretében az általam a Budapesti Hirlap
1860-ik évi 139, 142, 167, 168, 172, 174, 177. 181,185, 192, 209, 228, 251, 262-ik, ugy folytatólag a Sürgöny 1860-ik évi 6, 7. 1861. 111, 134, 135, •1e6lő3a, d2n6i.2 -ik számaiban közzétett okmányos előadás nyomán,

***

00477

Árpád sírja.
Ifj. RÉSÖ ENSEL SÁNDOR-tól
(Folytatás.)
E l s ö r a j z . — O - B u d a t é r k é p e.
,,Árpád, bajnokok oszlopa !
•— ! it fövebb javamon váltlak, az ösz Duna
Partjait messzire hagytad-e ?

Ha Árpád sírjához akarunk vándorolni, O-Buda térképével kell meg¬
ismerkednünk. E város, mint a térkép mutatja, a Duna ága és szőlőhegyektől van keritve. Mátyás hegye alatt fekszik a város, e mellett folyik a Duna.
Ha pestiek jőnek ide, a helyi gőzös ott köt ki, hol Margit-sziget vége és
Radván- vagy Keczel-szigete eleje látszik. Ez utóbbi mellett vonul az ó-budai ugynevezett Hajógyár-sziget. E kis sziget mellett haladunk fel a város végéig, mindig a Duna mellett, mig csak egy kis folyó el nem zárjautunkat.
Ez a kis folyó, ha jól megvigyázzuk, befelé tart a városnak és megy az
ugynevezett „Prom. Fehéregyház" (másként Arany- vagy Péterhegye) alá.
E kis folyó legjobb utvezetőnk volna Árpád sírjához, ha mellette menni,
nem volna ingoványos a föld, igy e kis folyó a ,,Ruderák.íg vezet biztosan
bennünket. E Ruderák (vizvezető romok) nagy részben az országut mellett balra hevernek, és az ugynevezett római kastélyig, mely térképünkön látható, mintegy 50 tömkelegben láthatók.
A Ruderákon valamikor mélyre kivájt medenezék, vizvezető csatornák
(alveus) nyujtóztak, ezeken ment be a szabadon álló forrásokból a viz
O -Budára, az ottani Flórián téren, most is födél alatt álló, ugynevezett izzasztóba. (Tud. Gyujt. 1829.)
A „római kastély"-nál, mely romokban hever, elhagyjuk a Ruderákat,
s azon a keskeny uton, mely átszeli e romot, s mely békásmegyeri utnak
neveztetik, felfelé haladunk.
A romokban heverő kastély, ha visszatekintünk reá, épen ugy, mint
a Mátyás hegye alatt kis dombon emelkedő „Kis Czell" nevü zárda (most hadastyánok háza), *) többeket hozott már azon téveszmére, hogy Árpád sirját ott keresse, mert fekvése megegyezik Anonymus leírásával :
A Névtelen iró (Anonymus)**) ugyanis igy ir (az 52-ik fejezetben) :'
„Árpád fenséges érdemekkel ragyogva végezvén be életét. Kr. sz. u.
907-ik évben meghalt, s eltemettetett fejedelmi tisztelettel Attila (O-Buda) városában a kő'árkon alá folyó egy kis patak forrásánál, hol is a magyaroknak keresztyén hitre lett megtérésök után, a boldogságos Szüz Maria tiszteletére, egy szentegyház épittetett, mely Fehéregyháznak hivatik."
Itt megvolna a kőárok, melyen alá kedves forrás vize foly, de a ro¬
mokban heverő kastély sohasem volt azon egyház, mely a magyarok
keresztyén hitre lett megtérésekor emeltetett. Hogy pedig Árpád sirja kijelöltessék, mindenekelőtt fökellék tudni, hol feküdt Ó-Buda határában „Böldogasszony temploma," más néven „Fehéregyháza" (Álba Ecclesia).
Az okmányok szerint, melyeket fel fogunk röviden sorolni, Fehéregy¬
házát ,,in campo" (mezőségen), de „sub radice montium" (hegy lábánál),
hol hegy tövéből „parvum jlumen" (kis folyam) ered, s azon „malom" mo¬
zog, szabad s lehet csak keresnünk.
Ha most a térképet (I-ső rajz) tekintjük, a környéket figyelmesen
megvizsgáljuk, bejárjuk minden szegét-zugát; a mai Péter- vagy Arany¬
hegynek (Groldberg) mely térképünkön Kántorfoka melletti „Prom. Fehéregyház"-na,k jelöltetik, tövébe kell sietnünk.
Itt ,,in eampo" (mezőségen) „sub radice montium" (hegy tövében) a
mai Péterhegye alatt, (vagy Promontorium Fehéregyháza) malom közelében, melyet hajdan „Pölchen-Miihle" most „Plechl" vagy jelenlegi birtokosáról „Svanfelder-malom"-na,k hivnak, a hegy tövéből eredő ,,parvum fiumen" balpartján, a malomtól déli irányban több ölnyire, az ugynevezett vizfogó előtt találunk egyházromokra,
sirja. O-Buda térképén az okmányok alapján e helyen van kijelölve Árpád
Koszorus költőnk Vörösmarty Mihály is, ugy tudom, szellemileg e
helyen járt, midőn éneklé :

A Duna habjainál, ki van itt kisded üregben 1
Pusztán s omladozó hamvai jeltelenül!
Menj harsogva folyam, mely gyakran vitted emelve,
A győző seregét, zengj hadat álmaihoz,
S melyet szerze, te légy ország! az erősnek örök jel;
Népvezető Árpád hamvai nyugszanak itt."

Az ó-budai „Fehéregyház" mint Árpád temetkezési helye irói (Lásd
a Pesti Napló 18B0. julius 18-án 165--3130 számát) e rommaradványok
felfedezését dr. Érdy urnak tulajdonitják, ki ott 1851-ben ásatásokat tett.
*) Jászay Pál, mint az előszóban emlitettük, e helyet jelölte ki Árpád sírhelyének;
Magy. lp, Sürgöny
lőtt okmányt )
**) Anonymus, II. Béla királyunk jegyzője volt, 24 levál vastag pergamentre irta müvét, mely Bécsben a császári könyvtárban, a kéziratok közt 630 sz a. őriztetik.

***

00478

Árpád sirja.
Ifj. RÉSÖ ENSEL SÁNDOR-tói,
(Folytatás.)
Második rajz. — Ó-Buda térképéből az [okmányok alapján kijelölt
Árpád sirja.
„Nézz Á r p á d r a magyar, ki hazát alkota nemednek,
Nézd g tiszteld képét Álmos fejedelmi fiának.
Ot magas Ung mezején, vérontd férfiak és bölcs
Hadvezetök s z a b a d o n választván harczos urokká,
Bátor örömriadás közepeit paizsokra emelték,
Ugy lön, mint érzék."

V örösm a r t y.

E rajz és a vele járó czikk azokat fogja illetni, kik minden kutatásnál
kétségbevonhatlan tiszta igazságokat kívánnak, óhajtják tudni az eredeti
kútfők tiszta forrásait.
A tény maga oly magasztos, hogy itt szeplőtlenül kell eljárnunk.
A könyörtelen sors vad karjaival kell megküzdenünk, hogy az erköl¬
csiségnek eleget tegyünk.
Nem elég nekünk, örömest emlékezni honszerzőnkre, nem elég, nézni s
tisztelni képét Álmos fejedelmi fiának, nekünk sírját kell kijelölnünk, azt
emlékkel megtisztelnünk, s erre tisztelő könyeket hullatnunk az emlékezés
szent óráiban.
Ha őseink Árpádnak buzgalommal emeltek is emlékszobrot, lett légyen
az maga „Fejéregyháza," azt utánok a kegyetlen hadjáratok vadsággal törték le, és rombolták össze. Elt e haza sokszor caligulai időket!
Okmányaink, melyeket felidézendünk, következőkben öszpontosulnak :
Árpád sirja :

a) O-Budán (Attila városa vagy Sicambriában) a város végén,

b) szőlőhegy tövében, (sub radice montium)

c) forrásfejénél, kis folyam fölött, (supra caput unius parvi fluminis

d) völgyesitett köteknözet (alveus lapideus) körében,
e) forrás vizétől hajtott malom alatt,
f) egyházrom, közelében,
g) járt ut mellett, stb. stb. található fel.

Első czikkünkben adtuk azon térképet és leírást, mely bennünket
O-Budára Árpád sírjához vezetett, második jelen rajzunk Ó-Buda térképéből az okmányok alapján kijelölt tért mutatja — az O-Buda és Békás-Megyer határán fekvő Péterhegyét, forrást, mezőséget, Fehéregyház romjait, Árpád sirhelyét.
Hogy e térségre felvonultunk, következő okmányok rendelték :
; 1. A névtelen iró (Anonymus) idézett helye, mely latinul igy szól:
| „Post haec anno Domini incarnationis DC CCCVII. dux Árpád migravit,
! de hoc seculo, qui honorifice sepultus est, supra caput unius parvi fluminis, qui descendit, per alveum lapideum, in civitatem Athilae regis, ubi etiampost conversionem Hungarorum, aedificata ecclesia, quae vocatur álba, sub I honore beatae Mariae virginis.

i Taglaljuk ez első és fontos okmányt.
j E szerint Árpád sírját Atilla városa mellett, kis folyam fejénél „supra
I caput unius parvi fluminis;" közvetlen a forrás, emberi kezes által készi-
 tett, völgyesitett kőteknőzet (alveum lapideum) körül, melyen Atilla városába f"in Civitatem Athilae regis) folyt alá a forrás vize; hol később sz.; egyház épült, mely Fehéregyháznak hivatott — aedificata est ecclesia, quae | vocatur álba, sub honore beatae Mariae virginis — lehet csak keresni !
i Midőn ezt tudjuk, azon állítás igazolására, hogy Árpád sírját Ó-Buda
| határán lehet s ;'ell föltalálnunk, bizonyitnunk kell következőket :
i 1. hogy O-Buda ős időkben, Attila után, ennek nevéről neveztetett
| el, s nevét Árpád korában is megtartotta.

Oldal: Árpád Sírja kutatások a múltban
Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda - © 2008 - 2024 - albaregalis.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat