Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda

Királyi fehér fővárosunk Sicambria, Alba Regalis, Fehérvár, Buda Vetus, Ősbuda azaz Óbuda, Szűz Mária sziget, Veteri Pest-Antiqua Pest ősi városaink és múltunk eltitkolt történelmünk kutatásával és feltárásával foglalkozó oldal

Akkor...

Ez a bevezető Sashegyi Sándor 1955 év végén készített tanulmányának Szörényi Levente és Csathó Pál  által szerkesztett változatában olvasható a

Holdvilágárok-Holtvilágárok című könyvben.



Szeretném megvilágosítani annak a szakrális területnek átfogó kutatását, amely egy kissé mozgásba hozta a magyar történelemmel és régészettel foglalkozókat. Ha beletekintünk a már könyvtárakat kitevő munkákba, melyek ott porosodnak az akadémia s múzeumok könyvespolcain, mint jelentős adatgyűjtemények, régi Buda, vagyis a tatárjárás előtti Buda helyrajztörténeteire vonatkozólag sok szép történeti adatot tárnak elénk, de ezzel szemben semmi kézzelfogható bizonyítékot nem találunk bennük. Régészetileg hiányoznak a jelentős és beszédes emlékek. Ha pedig megvan a történet, úgy meg kellene lenni a történeti emlékeknek is. Vajon hogy írhatunk, dolgozhatunk fel történeti képet egy város helyrajzi történetére nézve, ha annak alátámasztó emlékei csupán délibábok. Ezt történt meg kétszáz éven keresztül. Megíródtak a történetek olyan miliőbe helyezve, amelyet semmilyen régészeti adat nem támasztott alá. Ezen irodalmi munkák jóvoltából bevésődött a magyar nép tudatába az a kép, melyet e munkák írói, kutatói, történészei és régészei költöttek. Az érdeklődő, az olvasó fel sem fedezte a trükköt, azt a hibát, hogy hiányzik a történeti táj. Az utóbbi évtizedek régészeti feltárásai a mai Buda, főleg Óbuda terében olyan régészeti emlékeket hozott a felszínre, melyekből nem ismerünk rá arra a történeti területre, melyet történészeink megrajzoltak. Erre nem az történt, hogy szélesebb körű vizsgálatok kezdődtek, hanem a középkor szűkszavú krónikásai adatait vonták kétségbe, amelyekkel korábban alapozták munkásságukat. Még messzebb is merészkedtek történészeink, s a krónikásokat egyszerűen mesemondóknak, munkájukat pedig értéktelennek nyilvánították ki. Három évtizedes kutatásaim eddigi eredménye nagymértékben világított rá, hogy az eddigi kutatások, régészeti feltárások és történetírások teljesen helytelen mederben folytak. Az eddig beállított mai Óbuda területén nem kereshetjük, nem állíthatjuk be régi Buda emlékeit, s annak az oklevelek által ismert helyét. Ez a megállapítás volt a három évtizedes munkásságom eredménye. Ezt a következtetést Békásmegyer, Üröm, Solymár, Csobánka, Vörös vár, Pomáz, Budakalász, Izbég, Szentendre, Pilisszentkereszt és Pilisszentlászló területeinek régészeti, s okleveles vizsgálatai után jelenthetem ki. Ezek a dokumentumok s a felszínre került régészetileg jelentős történeti emlékek legelőször is igazolták azt, hogy krónikásaink, ha szűkszavúan is, de valós tényeket említenek meg az elmúlt középkor történeteiből. Megismertük a már délibábnak képzelt történeti tájat, régi Buda területét, s benne a siralmasan elpusztított történeti emlékeket. Ezzel azonban nem vesztett a mai Óbuda történelmi jelentőségéből! Sőt megtisztult a felette már káosszá vált történeti kép. Ezek az eredmények azonban felforgatták az eddigi beállítást, értéktelenítették a több évtizeden át megírt történeti munkákat és sarokba szorították a még élő nagynevű történészeket. Kialakultak az úgynevezett nagycsaládok, jól megszervezett társaságok, és mindent elkövetnek az irányában, hogy helyüket, jól dotált fizetésüket, s emellett hírnevüket megtartsák. Nem számít, ha a jelentős történeti emlékek el is pusztulnak, sőt az eddigi tapasztalatok azt látszanak igazolni, hogy ez is a cél. Tudják jól, hogy itt nincs senki ebben az országban, aki igazuk ellen tudna szólni. Nincs senki, aki behatóan foglalkoznék ezzel a kérdéssel. Ehhez sok - sok idő, fáradtság és főleg pénz az, ami kell. Ha valaki mégis érdeklődik ez irányban, az a hatalmas munka láttán hamar hátat fordít a dolgoknak, mert sehol sem talál megértő szavakra, segítségre és anyagi bázisra.

                                         ...és most...

Írja mindezt Sashegyi Sándor az 1950-es években, és az elszomorító az, hogy semmit nem változott a helyzet az óta sem. Illetve csak annyit, hogy amit rengeteg munkával feltárt azt nem láthatjuk, a területet beépítik, lakóparkokkal-élkerülőutakkal a legrégibb régészeti emlékeink folyamatosan pusztulnak és teljesen megsemmisülnek az ősi romok.

A mai hivatalos oldal egy ismert személye (Visegrádi és óBudai vezető ismert régész) nemrég közölte velem az életem nagy részét felesleges hülyeséggel töltöttem. Ezzel a kijelentésével a Magyar Tudományos Akadémia szakembereinek ezen a területen valaha feltárt összes régészeti leletét és a Magyar Nemzeti Múzeum e területről begyűjtött hatalmas anyagát kérdőjelezte meg.

Gondoljunk bele, ha mindez kiderül a "hivatalos" oldal összetartó emberei kidobhatják a könyveiket oda ahová való a kukába! Féltik a munkájukat és a téves eredményeiket, pedig mindenkit becsaptak, és ők még saját magukat is és mindenki mást azóta is. A fiatal történészek már másképp gondolkodnak, de, hiába aki szembefordul véleményével, a hivatalos állásponttal az rögtön az utcán találja magát és próbálják eltiporni a fent leírt okokból kifolyólag...

Ezért végzi ezt a munkát magánemberek egy kis csoportja, a saját munkájuk mellett szabad idejükben szenvedélyesen autodidakta módon

Éppen úgy, mint Sashegyi Sándor annakidején.

 Az idő meghozza a változást, mert a fejlődésnek mostmár semmi sem szab határt és napról-napra egyre több ember, tudja-látja meg az igazságot és azt a gazságot, mit elkövettek ellenünk


Példaként:


Kultúrtörténeti szempontból a Pilis az ország egyik leggazdagabb területe, ezért csak felsorolásszerűen néhány adat, figyelemfelkeltés gyanánt: kőkori leletek kerültek elő Pilisszántó környékéről (pilisszántói kultúra), Pilismarót és Csobánka mellől fejedelmi sírok lovas temetkezéssel. Szkíta és kelta emlékek, földvárak találhatók, pl. Pomáz határában. Később a területet keresztül-kasul szőtte a római helyőrség által épített utak, tornyok, szálláshelyek, villák hálózata. Többek szerint a hegységben keresendő Attila hun fővárosa, és Géza, Szent István, II. Béla, IV. Béla, Károly Róbert, Mátyás is rengeteg emléket hagyott az ország középpontjának számító területen. A hegységbe és köré telepedett falvak és városok népi és történelmi emlékei Magyarország legbecsesebb értékei közé tartoznak.

Amiket még nem tártak fel, de szándék sincs sem a kutatáshoz sem a feltáráshoz, pedig az épületek egykori helyét ismerjük! Ezek az objektumok nem a ma ismert ó-Budán találhatóak, sem a mai Székesfehérváron-Budán vagy Auqincumban.


  • Insula Pilup
  • Pálos kolostorok
  • Királyi koronázó Bazilika
  • A legelső keresztény egyház: Alba Maria Ecclesia
  • A reneszánsz Buda
  •  Mátyás király által felújított Nagyboldogasszony templom és kolostor
  • Geyza vására
  • Fellegvár
  • Ó-Budai királynői vár
  • Fejér vár
  • Szent falu


Szerintem, megmutatni kell a világnak, ami itt található országunk közepén, nem elhallgatni és örökre eltüntetni még az utolsó romemlékeit is!!!


A tatárjárás utáni Buda még szintén itt volt, a botanikus kert (Amoreni Horti) hátsó fala ma is megvan.







Weblap látogatottság számláló:

Mai: 197
Tegnapi: 691
Heti: 1 466
Havi: 8 025
Össz.: 1 138 880

Látogatottság növelés
Oldal: Hivatalos tagadás...
Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda - © 2008 - 2017 - albaregalis.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: sicambria - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »