Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda

Királyi fehér fővárosunk Sicambria, Alba Regalis, Fehérvár, Buda Vetus, Ősbuda azaz Óbuda, Szűz Mária sziget, Veteri Pest-Antiqua Pest ősi városaink és múltunk eltitkolt történelmünk kutatásával és feltárásával foglalkozó oldal


Pomáz


Sorra véve a Pomáz környéki Árpád-, ill. középkori településeket, meg kell vizsgálnunk az ezekre vonatkozó írott forrásokat.
A mai Pomáz község az Árpád-kortól kezdve létezik. 1138-ban II. Béla király (1131—1141) összeírásában Pomázon 9 szőlő szerepel 6 szőlőművessel, amelyeket Álmos herceg adományozott a dömösi prépostságnak.56 XIII. sz.-i oklevelek szerint többek között a Kartal, más néven Kurszán nemzetségnek voltak birtokai Pomázon, s a belőle származó Cikó családnak a következő század folyamán.57 A XIII. sz. végére a nyúlszigeti domonkos apácák részben királyi adományként, részben vásárlás útján Pomáz nagy részét megszerzik.58 1351-ből a pomázi Szt. Miklós-egyházra van adatunk.59 Bizonytalan adatok szerint mindkét XVIII. sz.-i templom, a katolikus és a görögkeleti helyén korábbi középkori templomok maradványai lettek volna.60
A XVII. sz.-ban Pomázt többször is elpusztult falunak említik.61 Az 1690-től főleg szerb lakossággal újra benépesülő község nagyrészt rátelepülhetett a középkori falu maradványaira. A Klissza-dombi Árpád-kori település is hozzátartozhatott (1. kép 1.). Ezen a területen az oklevelek nem említenek más falunevet. Ezen kívül két XVIII. sz.-i forrás támasztja alá a feltételezést, igaz, hogy ellentmondásosan: 1710-ben egy összeírás, 1765-ben egy térkép jelöli a lelőhelyet a régi Pomáznak. (Az összeírás castellumot említ.62 6. kép.) Mindkét adat a XIV—XV. sz.-i Klissza-dombi épületek akkor még jól látható romjaira vonatkozik elsősorban, bár a kis számban visszatelepült magyarság körében élhetett hagyomány az itteni egykori falutelepülésre vonatkozólag is.
Szenté birtok, ill. falu helyének azonosítása könnyű. A XIII. sz. elejétől folyamatosán említik az oklevelek. Legkorábbi birtokosa a valószínűleg Kartal nembéli Tiburc ispán.63 A falu tehát a források adatai szerint sem idősebb a XIII. sz.-nál. Igen részletesen írja le a helységet az 1479. évi határjáró irat: az óbudai káptalan és a pomázi nemesek birtokrészét különíti el. Az utóbbiak itt 57 jobbágytelek nagyságú, részben lakott birtokrésszel rendelkeznek. A falunak plébániatemploma van.64 Szenté 100 évvel később török kézen levő pusztaként szerepel.65 Az említett térkép feltünteti Szencze templomának romjait, a Pomáz-hoz tartozó Sz. praedium határait66 (6. kép).
Pomázt a Kovácsi—Dera patak völgyében ÉNy felől Felső- és Alsókovácsi falvak határolták a középkorban.67 Eredetileg egy falu volt : Kovácsi, neve szerint korai, XI—XII. sz.-i település, kezdettől fogva a pilisi apátság birtoka. A XIV— XV. sz.-ban két részre válik.68 Kis- és Nagykovácsi puszták ezen a területen ma is megtalálhatók, egymástól 2—2,5 km távolságra. A Nagykovácsi pusztán levő kolostorromok (1. kép 7.)69 alatt a Kovácsi-patak mindkét partján, már a mai Csobánka határában csak szórványos Árpád-kori lelőhelyeket találtunk (1. kép 8.).70 A Lugi-dűlői nagy kora Árpád-kori falu a környéken az egyetlen komoly település — Kovácsi falu eredeti magja itt lehetett (1. kép 6.).
A Kovácsi-patak két partján Csobánka É-i határában Sashegyi S. hosszan elhúzódó középkori lelőhelyet figyelt meg. 1970—71-ben ezen a területen római kori felszíni leletek között szórványos kora Árpád-kori és későbbi középkori edénytöredékeket gyűjtöttünk (1. kép 9.).7Í
Nagy kiterjedésű falutelepülést találtunk a Csobánka-Pilisvörösvári út men-tén a Garancs-hegytől keletre levő félreeső pataEvölgyben, az Öcsobánka-dűlö-ben. 1—2 kisebb területen kora Árpád-kori, a lelőhely zömén XIII—XVI. sz.-i leletanyag. A Garancs DK-i nyúlványának tetején, az egykori falu fölött állnak a kis, egyhajós, félköríves szentélyű templomnak a romjai. Körülötte temető volt. A romok területéről Zsigmond (1387—1437) obulusa került elő. A falu már a kora Árpád-korban benépesülhetett, temploma valószínűleg a XII—XIII. sz.-ban épült (1. kép 10.).7'2
A vörösvári völgy patakokkal szabdalt termékeny dombhátai — terepbejárásunk eredményei szerint — különösen kedvező települési környezetet biztosítottak minden korban.

vetuspomaz._t.s.jpg

Pomáz település

Településtörténet

Pomáz Gazdag múlttal rendelkező város. Az ember kb. 50 000 éve megjelent a környéken, melyet a Kis-kevélyi leletek támasztanak alá. Jelentős kultúra telepedet meg (Halstatti-kultúra) a kr.e. VIII-VII. század során a Pomáz és Szentendre közötti Kő-hegy (366m) felső platóján. Fontos erődítést (kősáncokat) építettek ki a bronzkori emberek. Fontos is volt, hiszen ekkor még a Duna a hegy lábánál folyt el. Egy középkori szerzetes Kálti Márk szerint a trójai háborúk után Kisázsia északkeleti részéből az Ida-hegy aljából az elesett Páris, Trója védőjének fia menekülő népével új hont keresve eljött egészen Pannónia földjéig. Ekkor még Felső Gereciának mondták a területet. Hatalmas város épült az Ister folyam mellett, melyet Aleman nyelven Dun-nak hívnak (Duna) Sican-hegye alatt épült a város, és Sicambria nevet viselte. Négyszáz évig maradt fönn. Ekkor a keleti népvándorlások elől nyugatra menekültek. A leleteket a Zdravlyak dűlő területén lelték meg (falmaradványok a római kor előtti időkből). Igen érdekes történelmi adat

A római időkből, viszonylag korán, az első század során már írásos emlékein is vannak. A területen elsősorban majorok, gazdaságok, villák álltak, de az sem elképzelhetetlen, hogy volt egy nagyobb település is. Ennek helye valahol a HÉV megálló környékén, a szövőgyárnál illetve attól keletre lehetetett. A környéken állt egy erőd is, a limes részeként. Feltételezhető, hogy Sicambria helyén alakult ki a dunai hajóhad székhelye.

: Sashegyi Sándor szerint Pomace szent helyet jelent, csakúgy mint szente/szencsó területe.

Pomáz elnevezés lehetséges forrása talán éppen a római kor. A név Pomesiából eredhet, ennek jelentése alma-telep. Valószínűsíthető, hogy az I-II. században a római lakosságú szomszédos Sicambria majorságára utalhat. Sok major volt a környéken, mely feltételezhetően gyümölcsös is volt. Van olyan elmélet is, mely puszta személynévből eredezteti, alapjául pedig a szláv eredetű Pomazek személynevet jelöli meg.

Nagy változások és egyben állandóságok is jellemezték a római birodalom bukása utáni időket. A Kr.u. IV. század végétol szarmata, jazig törzsek, majd a század utolsó évtizedében a hunok érkeztek a Kárpát-medencébe (450 táján). Attila az ősi Sicambria romjain építette föl fényes palotáját, melyet tanúsít, hogy a település neve ismét fölbukkant, melyet Etzelburg néven is nevezték. Keresztény egyháza is volt a településnek.

Attila halála után a hun birodalom szétesett, az avarok 200 éves megtelepedése kezdődött meg.

*P*Régészeti adat a múltból:A Pilisborosjenőitéglagyárnál több száz síros Avar temetőt tártak fel! Üröm, Kossuth L. u.: 1985-ben, építkezés során 2 kora avar sír került elő. Mellékletek: kard, öweretekstb

Kr. után 900-ban Árpád seregei jelentek meg a Dunánál, s Megyernél (Békásmegyernél) átkeltek a Dunán. A jelenlegi Pomáz területe a magyar honfoglaláskor gyér szláv népességgel bírt a leletek tanúsága szerint. Árpád ismét Sicambriában, Attila városában hozta létre egyik székhelyét. A területet végül Korcán vezérnek adományozta (Kartal nemzetség tőle származik, Kartal-dűlő - ma szlávosan Orlovác - dűlőnév is tőle származó).

Pomáz címere Államalapításunk idejéről nem maradt a környékről semmi írásanyag. Első hivatalos oklevél 1135-ben keltezett, mely II. Béla egyházi birtokként jelöli meg Pomac néven, és a dömösi apátsághoz való tartozását megerősíti.

III. Béla király szentföldre vonuló német Frigyes császárt Etzelburgban (egyre valószínűbb, hogy ez Ős-Buda) látta vendégül, tehát a település még mindig létezett.

A jelenlegi Pomáz területén több középkori faluról tudunk. Topográfiailag azonosítani tudjuk a középkori néven Alsó- és Felsokovácsit, ma Kis- és Nagykovácsi puszta (templom, kolostor állott), Szencse (Pilisszente, Szentemajor majd Luppa és Mandics major, Petőfi ill. Óbuda TSZ-telep, ahol románkori templom állott) valamint Klissza, a tulajdonképpeni középkori Pomáz (román majd gótikus templom állott). Nem biztos a helye a nyomtalanul elpusztult Aszófo falunak, de valószínűleg a Koszica-dűloi lelőhellyel azonos.

A tatárjárást 1241 karácsonyán élték meg az itt lakók, mikor is a befagyott Dunán átkeltek a mongol seregek. A környező települések elpusztultak, de Etzelburg ekkor már lakatlan lehetett, mert ostromról nincs tudomásunk. IV. Béla király, a második honalapító Ős-Buda és Óbuda területéről a mai budai várhegyen kezdte el építeni az új várost.

A középkor folyamán Pomáz fejlődik, a Klissza dűlőn állott román stílusú templomát megnagyobbítva gótikusra cserélik, fölépül mellette egy nemesi udvarház, amely az idők folyamán Kartal-Korcan nemzetségbeli Csikó (Czyko) családé lesz (1353). Cyko királyi kincstárnok! Többször is bővítik Pomáz környéki uradalmukat a nyúl-szigeteki (Margitsziget) apácák. 1346-ban Lajos király anyjának, Erzsébetnek Óbudán a régi királyi kastélyok mellett új palotát építtetett. Itt épült föl a klarissza kolostor is, mint ahogy azt az oklevél mondja, Sicambria területén. Vár állott ugyanitt, melyet királynék várának hívtak.

1440-ben érkeznek szerb menekültek a területre, jelezvén a török térhódítását a Balkánon. Mátyás idejében is építkeztek, ezt egy reneszánsz, 1519-es évszámmal datált pasztoforium-töredék bizonyítja.

Település, a vár első ízben, 1526-ban pusztult el, elsősorban a török portyáktól és a szerb telepesek pusztításai miatt. 1541-ben ismét feldúlták a területet, mely már nem volt képes újratelepülni. A terület a budai pasa kezén volt.

1662-ben a Wattay-család kezére kerül, de 1685-ben még lakatlan a falu. 1690-ben, a török utáni első összeírás alkalmával Pomázt már ismét lakott helyként vették számításba, 1699-ben már faluközösségről is tudunk. A területre (Pomáz, Szentendre, Csobánka, Kalász) szerb, német, szlovák és magyar telepesek jönnek.

A történelmi épületeknek végső pusztulást jelentett az 1701-es I. Lipót császár által kiadott rendelet, mely minden erősség felrobbantását írta elő, félvén az újabb Rákóczi-féle felkelés erejétől. Az új telepesek a köveket elhordták építkezés céljaira.

1770-ben felépül a katolikus templom, 1771-ben a plébánia, ekkortól önálló egyházközség. A szerbek 1791-re fölépítették templomukat. A református templom 1814-re készül el.

Mindkét világháborút megszenvedte a település.

Pomáz vázlatos térképe a javasolt átvezető útvonallal külön oldalon tekinthető meg.

Források:

Pomáz város honlapja;

A Pilis és a Visegrádi-hegység Turistaatlasza és útikönyve

Látnivalók Magyarországon Vendégváró útikönyvek

Vártúrák kalauza 2. kötet (Dunántúli várak)

Kerékpárral Budapest és környékén, Frigoria útikönyvek

A magyar föld és emlékei: Pomáz

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára

Pomáz határai és Szentei Árpádkori erőd és templomrom.

pomaz-szente.jpg


Pomáz - Kőhegy - Kamen

írta:

Sashegyi Sándor


kohegy.jpg

kohegy.2jpg.jpg

kohegy.3jpg.jpg

kohegy.4jpg.jpg

kohegy.5jpg.jpg


Sashegyi Sándor. 1953. November 5





















Pomáz






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 188
Tegnapi: 194
Heti: 188
Havi: 6 734
Össz.: 1 163 887

Látogatottság növelés
Oldal: Pomáz Kamen Kőhegy
Sicambria-Alba Regale-Fehérvár, Buda Vetus-Ősbuda-Óbuda - © 2008 - 2017 - albaregalis.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: sicambria - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »