Székesfehérváros

A PestBudai Mátyás templom kiknek a sírját őrzi???

 III. Béla és felesége, Antiochiai Anna vagy Könyves Kálmán és neje?

Aki úgy gondolja magáról, hogy az átlagnál többet tud a Székesfehérvár szívében épülő Nemzeti Emlékhelyről, az úgy tartja: a százötven éven át tartó feltárások során csupán egyetlen királysírt sikerült azonosítani: III. Béláét. Ám most úgy tűnik, ez sem bizonyos... A történet példa rá, hogy a régészet olyan, mint egy jobb detektívregény.

A 19. században a középkori építészet és a régészeti leletek iránt felébredt tudományos érdeklődés az egykori bazilikát sem hagyta ki a kutatási területek közül. Nagyobb földmunkák során az előző évszázadok pusztításainak ellenére rendkívül eredményes feltárások folytak: 1839-ben, vízvezeték építésekor előbb minden bizonnyal királyi temetkezésből származó arany ékszereket találtak a püspökség telkén, majd 1848 decemberében a déli templomhajóban királyi pár bolygatatlan sírjaira bukkantak további három másik sírral együtt.

A város bejelentése nyomán, Kossuth Lajos kérésére, a Nemzeti Múzeum részéről Érdy János végezte el a leletmentést. A királyi pár - pontosabban a férfi váz - meghatározását Pauer János kanonok végezte el, érvelését Érdy János és a későbbi ásatásvezető, Henszlmann Imre is elfogadta. Pauer kanonok így emlékezett a feltárásra (leírását természetesen a korabeli helyesírással közöljük):

...a munkások (...) végre egy-egy márvány koporsóra akadtak, melly 1848. december 5-én a reggeli órákban felnyittatván, abban egy királynénak tetemei találtattak; fején korona vala, ujján pedig arany gyürü. (...) Az ásatás pedig mindaddig felfüggesztetett, míg a nemzeti museum részéről e végre kiküldött szakértő tudós férfiak a hely szinén meg nem jelentek. Az ásatás ekkor ismét folytattatott, s éppen az elöbbi koporsó mellett létező szinte márvány koporsóról a düledék föld, és goth izlésü omladék-kövek elhányattatván, a koporsó december 12-kén, reggel nyolc órakor felnyittatott. (...)

A fejnek egykori ékessége a királyi korona, most is a koponyán vala, de a homlokról már a fogakig leereszkedett. Az összedült melycsontok fölött csillag alaku valamely rend vagy amulett vala, de az ezt tartó ujnyi vastagságú selyem-zsinór már egészen elhamvadt. Jobb kezében volt az ország almája, kereszttel s feszülettel, bal kezében pedig a királyi pálcza; de a hatalomnak ezen jelei már a koporsó fenekén a csontok között hevertek, minthogy minden idegek a kéznél is minden részei egymástól elszakadoztak. Bal oldalán, majd nem egészen a vállaknál, feküdt a hüvely nélküli egyenes rövid kard, melly hihetőleg a testnek sirbabocsátása alkalmával csuszott a vállakig föl. Ezt a rozsda már egészen ellepte.

Lábain nagy sarkantyuk voltak, s mint hogy a bakancs vagy csizma egészen elporhadott, a két lábszár csontjai a sarkantyuk közt fönmaradának. Ezt is, valamint a többi ékszereket, amelyek ezüstből levén, meg voltak aranyozva, fényétől az idő megfosztotta. (...) Tovább jobb kezén karperecz vala, az ujján pedig nagy arany köves gyürü, melly csak utóbb találtatott meg, minthogy a testnek s ezzel eltemetet ruhának hamvai azt egészen befödték. (...) Az ásatást tovább folytattatván, eredménye az lett, hogy a király sírja mellett, kevesé mélyebben, ismét márvány-táblára akadtak. Ezen sir december 13-án felnyittatván, benne csupán egy csontváz találtatott, de minden czimer és egyéb ékesség nélkül...

Érdy János ásatása az első szakszerű régészeti megfigyeléseket és rajzokat adta a templom területéről. A feltárt királyi temetkezést Érdy III. Béla és felesége, Antiochiai Anna sírjával azonosította, meghatározását máig elfogadta a történettudomány. A leletek a Nemzeti Múzeumba kerültek, a földi maradványok a Mátyás-templomban nyugszanak (az újratemetési szertartás 1898-ban volt), a királyi jelvények másolatai a Szent István Király Múzeumban láthatóak, a két sírt bélelő vörösmárvány lapokat pedig a székesfehérvári püspöki székesegyház kriptájában őrzik.

De lehet, hogy Pauer, Érdy és Henszlmann is tévedett?

- Legalább egy kicsit felkavarjuk a tudományos állóvizet - mondta beszélgetésünkkor Tóth Endre régész, a Nemzeti Múzeum tudományos munkatársa. A szakember nemrégiben meghökkentő, ám egyelőre nem cáfolható megállapításokat tett.

Tény, hogy a 11-12. századi Árpád-házi királyok temetésének szertartásáról, síremlékről, feliratról alig tudhatunk valamit, mert a ránk maradt emlékek hiányosak és feldolgozatlanok. Tóth Endre elismeri, hogy a 19. század közepén Pauer kanonok következtetései helytállóak voltak. Ő sorra vette azokat a királyokat, akiket Székesfehérváron temettek el, s úgy találta, hogy csak a 12. században elhunytak jöhetnek szóba az azonosításnál, azaz a sírban Kálmán, II. Béla vagy III. Béla lehet. Kálmánról azonban fennmaradt egy leírás: Külsejére nézve visszataszító volt: borzas, szőrös, kancsal, púpos, sánta, dadogó: ám ravasz és tanulékony. Ezért - mondja Tóth Endre - Pauer eleve kizárta Kálmánt, hiszen a sírban talált csontváz szerinte nem lehetett ilyen külsejű férfié. (Éry Kinga antropológus 1984-ben megvizsgálta a maradványokat, s a csontvázon csupán jelentéktelen csigolyaelváltozásokat talált. Éry Kinga szerint a férfi úgy 186 centiméteres lehetett.)

Pauer kanonok II. Bélát az életkora miatt zárta ki, hiszen ő 32 évesen, III. Béla 48 évesen halt meg, ekkora különbség pedig a csontvázon viszonylag jól megállapítható.

Tóth Endre azonban megkérdőjelezi a leírás hitelességét, mert az idézett szöveg a II. István utáni Vak Béla alatt íródott, s eleve túlzó átdolgozás, és ezeket a külső jeleket, Kálmán feltűnő rossz testtartását az első keresztes háborúról írók nem jegyezték fel. A kutató úgy gondolja, Könyves Kálmánt ezért nem lehet a lehetőségek közül kizárni.

Annyi bizonyos: olyan 12. századi uralkodó jöhet szóba, akinek feleségét is a templomban temették el. Abban a században mindössze két olyan pár volt, akinél a királyné előbb halt meg, mint a férje: ez Kálmán és III. Béla.

Könyves Kálmán 1116-ban, III. Béla 1196-ban hunyt el, a sírban talált kereszt azonban a 10-11. században volt jellemző, nem logikus tehát, hogy a század végén meghalt Béla sírjába ilyet tettek volna. Ráadásul körmeneti keresztet elhunyt püspökök mellé szoktak helyezni, Kálmán pedig püspök volt megkoronázása előtt. (Kálmán azért kapta a Könyves jelzőt, mert királyként is püspök módra napi rendszerességgel zsolozsmázott.) Ha a sírban talált keltezhető tárgyak 11. századiak, akkor milyen alapon állítjuk, hogy maga a temetkezés jóval későbbi? , teszi fel a kérdést Tóth Endre, aki szerint ha a kereszt készítése a 11. századra tehető, és az első szóba jöhető temetkezés 1116. évi, akkor nincsen jogunk a sírt kerek 80 évvel későbbre keltezni. Az is valószínűtlen Tóth szerint, hogyha korábban már valódi jelvényekkel és viseleti tárgyakkal temettek, akkor a 12. század végén jelvénymásolatokkal temessenek el egy uralkodót, mint történt a szóban forgó esetben.

Tóth Endre azt mondja, véleménye nem akar a székesfehérvári királysír feldolgozása lenni, ám szerinte a tárgyak vizsgálata nem nélkülözheti a régebbi és újabb ásatási megfigyeléseket, padló és rétegviszonyokat sem. Ezek ismeretében a márványlapokból összeállított sír és sírcsoporton belül esetleges kronológiai következtetések a prépostsági templom építéstörténetével összhangban éppúgy szükségesek, mint a természettudományos vizsgálatok. Tóth Endre kijelenti, hogy a királyi házaspár sírjának esetében nincs semmi, amely a III. Bélával és Chatillon Annával való azonosítást támogatná, ellentétben Kálmánnal, aki mellett nem csak a körmeneti kereszt, hanem az enkolpion zománcának készítési helye, és a szirénábrázolásos gyűrűkő léte is nyomós érvek. (A királyi aranygyűrűbe az Abdallah ibn Muhammed feliratot vésték: a gyűrű az arab Szicíliát 1080-ban éppen meghódító, s az arab írást használó normann királyi udvarból felesége - Hautville-házbeli I. Roger szicíliai gróf ismeretlen nevű lánya - révén kerülhetett Kálmánhoz.)

Kézenfekvő a kérdés: miért nem azonosítjuk a földi maradványokat a korszerű DNS-meghatározás segítségével?

Mende Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa szerint rendkívüli, az összes eddigi információt összegyűjtő előtanulmányokra volna szükség. Technológiai értelemben felkészültek ilyen kérdések megválaszolására, de nagyon könnyen félreviheti a munkát az, ha olyan feltételrendszerből indulnak ki, amelynek az adott pontjai nem hitelesek.

Az Árpád-ház tekintetében apai vizsgálati ágra van szükség, azaz az apai tulajdonságokat jellemző Y kromoszómának a változatait kell vizsgálni első körben. Az antropológiának kell előkészítenie a mintákat, amelyeket genetikai módszerrel hasonlítani kellene. Azért lehet ezt szűk körben megtenni, mert a direkt rokonsági kapcsolat megállapítása testi kromoszómákon lévő genetikai jellegzetességek alapján történik. Az ezen jellegzetességeket hordozó kromoszómák azonban generációkként párosodnak és kicserélődnek, tehát egy idő után bármilyen technológiával követhetetlen lesz a vonal. Mégsem lehet és szabad kizárni a sikert, ráadásul Tóth Endre tippet is ad: ne Kálmánra vagy Bélára keressünk rá , hanem a feleségre.

Tételezzük fel, hogy a király mellett nyugvó asszony nem Chatillon Ágnes, hanem Kálmán felesége, a Hautville-házbeli ismeretlen leány, aki 1110 körül halt meg: ebből az uralkodói házból ugyanis több ismert sír létezik. Például ott van II. Roger lányának, Constancának a maradványa, akinek a magyar királyné a nagynénje volt.

Ennél a pontnál úgy tűnik, a bizonyosság már csak pénz és elhatározás kérdése.

Biczó Piroska vezető régész kérdésünkre azt mondta, hogy régészeti módszerrel nem lehet a sír korát meghatározni, mert a korábbi ásatások sok mindent tönkretettek, szerinte nagyon alapos művészettörténeti vizsgálatokra lenne szükség. Mentényi Klára művészettörténész így fogalmazott: Érdekesnek tartom a feltevést, nincs olyan tény, amely ezt kizárná . Abban a Tóth Endre-féle tanulmány számos ismerője, így Fülöp Gyula régész, megyei múzeumigazgató is egyetértett: mindenképpen jó, hogy a szakember feltevése ismét ráirányítja a szakma és a közvélemény figyelmét a királyi sírokra. Amelyek egy ideig még biztosan őrzik titkukat.

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat