Hasonlítsák össze Székesfehérvár és ó-Buda címerét!
Zsigmond király neje, Borbála királyné, ó-budai (eczelburgi) palotája építéséhez Holczer János, bécsi bírótól téglaégető mestereket kér.
Barbara, von gott's
Gnade
n Bomische, und zu Vngarn etc. Kuniginn. Erbar, und lieber getrewer. Wir lassen dich wisszen, dasz wir Zugriffen und angefangen haben unser geschlösser alhir ze Ungern, und nemlich unsern Sitz ze Eczel-burg für sich gepauren, und darumb pitt wir dich mit flaisz, dasz du uns czwen maister der Czigelbrenner solst bestellen, und wie du uns die dingen magst noch der gewonheit, als sie die ze Wienn prennen. Was wir In von dem Tauseht geben sollen. Dachziegel, und ander Cziegel, Wann wir In zu Beraitschaft geben Hüctten und Holz, oder wie sust. Das ainen weg und fueg gehaben mag. Das lasz uns widerumb zest, und vorgeschriben wisszen. Daran beweist du uns ainnen sundern dinst und wolgefallen. Gegeben zum Tothaus an dem Eritag nach dem Suntag Oculi Anno Domini MCDXXV. Fejér. Cod. dipl. X., VI. 730. 1.
Gran-Ofen-Sarwiz
P*A Műholdas térinformatika kép és a nagyváros elmélet helyességének igazolása dokumentumokkal, a XX.sz. kutatási eredményeivel.
Látjuk, hogy tulajdonképpen három nagy uradalom érintkezési centrumában alakult ki fővárosunk. Ez a három nagyuradalom : a fehérvári királyi, a taksonyi hercegi és a Kartal-nembeli budai birtoktest volt. Ezeket a birtoktesteket az idők folyamán újabb, kiszakadó és elcserélődő birtoktestek kezdik tarkítani, de a lényegbevágó alapvonásokat csak hosszú évszázadok fejlődése tudta eltüntetni.
P* Kartal-Pomáz! Tehát a Pomázi fennsík BUDA
* * *
Megkíséreltük néhány vonással vázolni fővárosunk koraközépkori történelem-földrajzi problémáinak egyrészét. Meg vagyunk róla győződve, hogy megállapításaink újszerűségüknél fogva sok vitára fognak még alkalmat szolgáltatni. Kérjük azonban a kérdéssel foglalkozókat, hogy az ellenérvek és érvek keresése során tegyenek félre minden más alanyi szempontot és ne csak a merő szöveget, hanem magát az életet, az elmúlt, a kialakuló koraközépkori, oly sokszor félreértett magyar életet is nézzék.
Nagy feladatok elé állít fővárosunk középkori múltjával foglalkozó minden kutatót a Kartal-nemzetség birtoklásának kérdése. Az első ilyen nagy feladat annak megoldása, hogy a Buda helynév eredetileg ennek a birtoktestnek melyik részére vonatkozik. Itt kétségtelenül helynévvándorlással, mégpedig északról délre való vándorlással állunk szemben. Szentendre és Pomáz vidékétől egész a mai várhegyig nyomozhatjuk tehát Buda úr szállásának — esetleg szállásainak — helyét.108)
A kérdés megoldása kétségtelenül az eljövő kutatások feladata.
Van azonban még egy feladatunk és ez nem más, mint fővárosunk névadó ősének, a X. században élt Budának emléket emelnünk, hogy alakja, amely immár csaknem feledésbe merült, emlékeztessen minden mai nagyság ködbe, vagy talán inkább fénybevesző kezdetére.
Részlet Belitzky János: Adatok Budapest koraközépkori helyrajzához(1938)
Kelt: 1523-06-04
KeltHely: OFFEN BUDA PILIS M
|
Kiadó: SZENTGYÖRGYI-BAZINI FERENC MAGÁN |
|||
|
BAZINI FERENC /SZENTGYÖRGYI/ MAGÁN |
|||
Régi jelzet: Q 305
Fennmaradási forma: Másolat
Nyelv: Német
Irattípus: ADÓSLEVÉL
névmutató